TantárgyakTörténelemKözépszintAz USA születése és alkotmánya
ProfilJegyzet beküldéseGYIKRólunk

Az USA születése és alkotmánya

Észak-Amerikát a XVI. századtól kezdve több hatalom is gyarmatosította. A spanyolok Floridát és Nyugat-Amerikát vették birtokukba arany reményében, a franciák pedig a Szent Lőrinc folyó torkolatától kiindulva eljutottak a Mississippi völgyéig (a későbbi Louisiana).

A kontinens keleti partvidékére először angol vallási menekültek (puritánok) érkeztek (Mayflower); az első szervezett gyarmatuk Virginia (1607) volt. Saját önkormányzatokat alakítottak ki, puritán szellemiségükkel kialakították életüket, így alakult ki a XVIII. századra a 13 angol gyarmat, amely a Brit Birodalom része volt (utolsó: Georgia, 1732). A gyarmatok külkapcsolatait előzetesen az indiánokkal folytatott harc és a virágzó kereskedelem jellemezte. A rézbőrű őslakosok száma folyamatosan csökkent, hiszen a telepesek által behozott betegségek és tűzfegyvereik egyaránt pusztították őket, míg életterük egyre csökkent. Az északi gyarmatok rumot adtak el Afrikában rabszolgákért, akikért a Karib-térségben melaszt kaptak, amiből rumot készítette; ezenkívül fejlett volt az északi faipar is. A középső területek központja New York lett, főleg a farmergazdálkodás jellemezte. Délen a Karib-térséghez hasonlóan monokultáris ültetvénygazdálkodás alakult ki (már itt látható Észak és Dél különbözősége, ami a polgárháború idejére éleződik ki), és a termesztett cukornádat Angliának adták el.

Kezdetben az anyaország és a gyarmatok viszonya békés volt, a britek hagyták a gyarmataik fejlődését és önkormányzatiságát fejlődni. Azonban elérkezett a hétéves háború (1756-63), amelyben az angolok a franciákat kiűzték Észak-Amerikából. A győzelemhez az angolok rengeteg kölcsönt vettek fel, amit áthárítottak a gyarmatokra; új illetékeket, adókat vezettek be, visszaszorították a megerősödő helyi önkormányzatokat. Időrendben:

  • megtiltották az Appalache-hegységen túli letelepedést, ami kivitelezhetetlen volt, ráadásul még jobban összekovácsolta a gyarmatokat (1763)
  • megtiltották az önálló pénzkibocsátást (pénzadó, 1764)
  • cukoradó (1764): a kereskedelem ellehetetlenítése (vám)
  • beszállásolási törvény (az ottmaradt katonákat kötelesek voltak az amerikaiak elszállásolni, 1765), alapvetően sérti a szabadságjogokat
  • bélyegtörvény (1765): minden amerikai iratra, újságra kötelező illetéket szabtak ki, az „utolsó csepp a pohárban”

Az intézkedések éles ellenállást váltottak ki, amelynek alapja az önálló önkormányzat megtartása volt. Az amerikai telepesek nem fogadtak el adót olyan szervtől, ahol nincs képviseletük (jelen esetben a londoni parlament). Már ekkor látszódott, hogy az új eszmék mekkora hatással vannak a gyarmatok népére, és a felvilágosodás a későbbi háború és az alkotmány ideológiai alapja lett. A polgári engedetlenség csempészet és az angol áruk bojkottálása formájában nyilvánult meg (1766). Mindez komoly károkat okozott a brit gazdaságnak, ezért enyhítettek az intézkedéseken, ám 1770-ben ismét növelték az adókat. A következő 3 évben az ellentéteket csak a teljes függetlenséget célul kitűző radikálisok (Samuel Adams vezetésével) tartották életben. Azonban amikor a Kelet-Indiai Társaság monopóliumot és vámmentes kereskedést kapott a teára a birodalmon belül, Amerika felháborodott. Bostonban indiánnak öltözött radikálisok 45 tonna teát hajítottak az óceánba (bostoni teadélután, 1773); az ezt követő angol megtorlás gyakorlatilag kirobbantotta a háborút.

A gyarmatok képviselői az I. Kontinentális Kongresszus (Philadelphia, 1774) keretében kimondták a korábbi intézkedések törvénytelenségét, és kijelentették, hogy joguk van saját, önálló törvényhozásra; ezzel megalapozva a 13 gyarmat együttműködését. Nem sokkal ezután sor került az első fegyveres összecsapásokra, kitört az amerikai függetlenségi háború (1775-1783). Thomas Jefferson megfogalmazta a Függetlenségi Nyilatkozatot (1776. július 4.), amely biztosította a függetlenséget és az alapvető emberi szabadságjogokat; a mai napig július 4. amerikai nemzeti ünnep (Independence Day).

A háborúban kezdetben a szárazföldön és tengeren egyaránt túlerőben lévő angolok arattak győzelmeket, a kikötőket blokád alá vették. Azonban a logisztikai problémák (távolság) és az amerikaiak partizán harcmodora, helyismerete döntőnek bizonyult, az első jelentős győzelmüket Saratovánál aratták (1777). Mikor a brit gyarmati terjeszkedésre féltékeny Franciaország, Spanyolország és Hollandia elkezdte támogatni Amerikát (1778), a háború már az amerikaiak felé billent. Önkéntes tábornokok (pl. La Fayette) csatlakoztak a harcokhoz, és Yorktown-nál (1781) döntő győzelmet arattak. A versailles-i békében (1783) Anglia elismerte az új állam, az Amerikai Egyesült Államok függetlenségét, amely megszerezte a Mississippiig terjedő területet.

A háború után a legégetőbb kérdés a 13 gyarmat viszonyának rendezése volt. A vezetők az államszövetség mellett döntöttek, az USA első elnöke George Washington lett. Az új alkotmányBenjamin Franklin és Thomas Jefferson vezérletével készült el, a felvilágosodás szellemében. 1787-ben készült el, a ma legrégebben életben lévő alkotmány (néhány kiegészítéssel). Azóta 27 kiegészítést ért meg, a legfőbb hozzáadás a Jogok Törvénye (1791) volt, amely az alapvető emberi jogokat fektette le.

Az USA alkotmánya demokratikus államtípusú, köztársaság államformájú államot határoz meg. A demokrácia ókori eredetű (Athén), legfőbb jellemzői:

  • jogállamiság: az állam is alá van rendelve az emberi jogoknak; legfőbb kritériuma, hogy a hatalommal felruházott emberek (miniszterek, köztársasági elnök, miniszterelnök, elnök, stb.) sem állhatnak a jog felett, az alapján kell működniük és hivatalukat betölteniük
  • alkotmány: egy állam alaptörvényeinek összessége
  • jogegyenlőség: minden ember egyenlő természeti jogaiban (a szabadsághoz, élethez és tulajdonhoz való jog)
  • népszuverenitás: a hatalom forrása a nép, képviseleti rendszeren keresztül irányítják az országot
  • a hatalmi ágak szétválasztása: a bíráskodás, törvényhozás és végrehajtás külön, egymástól függetlenül és egymást kölcsönösen ellenőrizve működik

Az USA szövetségi köztársaság lett; minden tagállam (ma 50) ügyeit külön intézhette, azonban a külügy, hadügy, pénzügy, vámpolitika és egészségügy (közös ügyek) a központi kormányzat, közös intézmények hatáskörébe került. A törvényhozó intézmény a Kongresszus, amely két kamarás:

  • Képviselőház (alsóház): a tagállamok választással (2 évente), számaránynak megfelelő képviselőt delegálhattak a Képviselőházba
  • Szenátus (felsőház): a tagállamok mindegyike 2 szenátort (+30 év, 6 éves mandátum) küldhet a Szenátusba; őket az egyes tagállamok törvényhozó testületei választják

Az állam élén az elnök áll, aki egyszerre a végrehajtó hatalom feje és államfő is. Elektori testület választja, mindenképpen amerikai és 30 év feletti férfi. Nagy hatalom összpontosul a kezében, tehát az USA prezidenciális jellegű köztársaság (mint Franciaország). Ő nevezi ki a minisztereket (helyettese a külügyminiszter), a hadsereg parancsnoka (ő nevezi ki a főtiszteket), a szövetségi intézmények (FBI, CIA) vezetőit is ő jelöli ki. 1-szer újraválasztható, megbízatása 4 évre szól.

A Legfelsőbb Bíróságalkotmánybíróság, 9 tagú (az elnök + 8 tag, akit az elnök nevez ki). Feladata a jogállamiság és a hatalmi ágak szétválasztásának ellenőrzése. A kölcsönös ellenőrzés az a tényező, amely megakadályozza Amerikában az egyeduralom kialakulását. A hatalmi ágak szétválasztása a következő módon valósul meg: elnöki vétójog, kongresszusi jóváhagyás szükséges.

Az alkotmány biztosítja az alapvető emberi szabadságjogokat; minden fehér férfinak szavazati joga volt (ma már általános titkos szavazati jog van). A feketék kérdését azonban eredetileg nem tisztázta az alkotmány, mivel a déli államok szempontjából fontos volt a rabszolgamunka.

Legutóbb frissítve: 2015-04-17 21:55

Javaslatok

Megjegyzések

Hamarosan!

© 2015–2016 erettsegik.hu