TantárgyakMagyar nyelvEmelt szintA spontán megnyilatkozás és a terveze...
ProfilJegyzet beküldéseGYIKRólunk
Ez a jegyzet félkész. Kérjük, segíts kibővíteni egy javaslat beküldésével!

A spontán megnyilatkozás és a tervezett szöveg különbségei

A szöveg

  • A szöveg a nyelvi szintek csúcsán helyezkedik el. Rendszerint több, bekezdéseket alkotó mondatból áll → többszintű, bonyolult összefüggésrendszer kapcsol össze.
  • A lezártság és a teljesség érzetét kelti, alapvető sajátossága a szöveg elemei közötti összetartó erő, azaz a szövegösszetartó kohézió.
  • A szöveg létrejöttének legfőbb célja a kommunikáció → tehát a kommunikáció eszköze.

A szöveg, mint a kommunikáció eszköze

  • az adó → beszélő végzi
  • célja: az információ (az üzenet) eljuttatása a vevőhöz, a hallgatóhoz, aki az azonos kód, azaz jelrendszer alkalmazásával meg tudja fejteni azt
  • károsodhat a beszélőtől a hallgatóig való eljutása során → ezt a károsodást csatornazajnak nevezzük (pl.: belekiabálás, telefoncsörgés, hangos zene)
  • a közlésfolyamat másik végén áll a hallgató → fő feladata a szöveg megértése
  • szövegalkotás = kódolás; szöveg megértése = dekódolás

Az élőbeszéd

  • egyik csoportosítási lehetőség: szóban vagy írásban jön-e létre a szöveg (a szóban történő szövegalkotás két fő fajtája:)
  • spontán megnyilatkozás (beszélgetés, vita, vallomás, hozzászólás)
  • előre megtervezett szónoki beszéd (megemlékezés, köszöntő,ünnepi beszéd)
  • az élőbeszéd a hallgatóból azonnali (akusztikai és időbeli) hatást vált ki, így a címzettnek lehetősége nyílik visszajelzésre → az ilyen beszéd azonban múlandó, helyhez kötött, ezért szűkebb hatáskörű, mint az írott szöveg

A spontán megnyilatkozás

  • a spontán szóbeli megnyilatkozás (mint közvetlen személyközi kommunikáció) nagy szerepet kap a hétköznapi életben
  • alapvetően kevésbé illeszkedik a nyelvi szabályokhoz + az illemszabályokhoz, gyors gondolkodást igényel, előkészítetlen (nem előre megkonstruált)
  • a szóhasználatra nem jellemző az előre meggondoltság, mondatai kevésbé összeszedettek
  • jellemző rájuk az ösztönösség, a spontaneitás, gyakoriak a felesleges szóismétlések, túlsúlyba az egyszerű / tagolatlan / hiányos szerkezetek kerülnek, a szöveg egésze fragmentált (töredezett)
  • a mondatok általában befejezetlenek + a szöveget összetartó logikai, szemantikai, azaz globális és grammatikai kohézió hiányos
  • megértést elősegíti az erős érzelmi töltet és a kommunikációs szituációból adódó pragmatikai kohézió érvényesülése

A megtervezett szöveg

  • nem mást, mint a szónoki, rétori beszéd ez a spontán beszéddel ellentétben előre átgondolt, többszörösen javított
  • szóhasználata tudatos, igényes, kerüli a felesleges szóismétléseket
  • mondatszerkesztése megfontoltabb, gyakoriak a többszörösen összetett, tagolt, bővített mondatok → lezártság jellemez
  • szónoki szerkesztés szabályainak betartásával készül: szerkezetileg elkülöníti a szöveg egységeit (princípium – bevezetés, tractatio – tárgyalás, paroratio – befejezés) + alkotó elemek (invocatio – megszólítás, captatio benevolentiae – jóindulat elnyerése, propositio – témamegjelölés, argumentatio – érvelés, confirmatio – bizonyítás)
  • a beszélő célja a szövegével: lelkesítés, cselekvésre sarkallja a hallgatóit. → funkciója tehát érzelmi (emotív) és felhívó (konativ)
  • egésze jól strukturált, tudatos a retorikai alakzatok alkalmazása, erős a grammatikai és globális kohézió

Legutóbb frissítve: 2016-04-14 11:44

Megjegyzések

Hamarosan!

© 2015–2016 erettsegik.hu