TantárgyakMagyar nyelvKözépszintNyelvtörténet: kéziratos és nyomtatot...
ProfilJegyzet beküldéseGYIKRólunk
Ez a jegyzet félkész. Kérjük, segíts kibővíteni egy javaslat beküldésével!

Nyelvtörténet: kéziratos és nyomtatott nyelvemlékeink

  • Nyelvemléknek nevezzük a nyelv régebbi állapotát tükröző és későbbi korokig fennmaradt írásbeli megnyilatkozásokat
  • Ezeket az írott dokumentumokat a történeti nyelvészet vizsgálja
    • Képet kaphatunk a nyelv fejlődéséről, a korábbi nyelvállapotokról
    • Nyomon követhető a nyelv hangzásának változása, szókincs bővülése, jelentések, szövegformák fejlődése
    • A magyar írásbeliség kezdetétől vannak nyelvemlékeink
    • Magyar írásbeliség a nyugati nyelvekkel és kurltúrákkal való érintkezés idejétől, az államalapítástól, illetve a kereszténység felvételétől számítható
  • A X. század előtti ősmagyar kor nyelvemléktelen
  • A X. század utáni ómagyar, majd a középmagyar-kor (1526) nyelvemélékes
  • A rokonnyelvek közül a magyar nyelvemlékek a legkorábbiak
  • Az egyház, a hatóságok, a krónikaírók a latin nyelvet és a latin betűs írást használták - de a szövegben magtalálhatóak a magyar szavak és kifejezések

Emléktípusok:

Szórványemlékek

Idegen nyelvű szövegbe ágyazott magyar szavak, rendszerint tulajdonnevek (bizánci császár Konsztantinosz Porphyrogennétosznak A birodalom kormányzásáról címú művében)

Pl: Etelköz, Árpád, Álmos stb.

1055 Tihanyi alapítólevél → legelső leírt magyar mondat: "feheruuaru rea meneh hodu utu rea" - Fehérvárra menő hadi útra

Kéziratos szövegemlékek

XV. század közepe előttről latin nyelvű kódexekbe ágyazva öt kisebb összefüggő magyar szöveg

  • XV. század második fele XVI. századtól már hosszú magyar nyelvű kéziratos könyvek, kódexek
  • Első összefüggő magyar szövegemlékünk, a Halotti beszéd és könyörgés 1192-1195 közötti időből, az ún. Pray-kódexben (Pray György 1770) → 32 soros, tartalma halotti búcsúztató ("Látjátuk feleim szümtükkel")
  • Második legrégibb összefüggő szövegemlékünk, az Ómagyar Mária-siralom (1300 körül - Sermones-kódex, egyben az első magyar vers) → Szűz Máriáról szól, keresztre feszített fiát siratja
  • Kódexek: az első eredeti kódexek elvesztek, csak másolatok maradtak fenn
    • A legrégebbi magyar nyelvű könyv, a Jókai-kódex eredetije 1372 és 1400 között keletkezhetett, másolata 1448-ból maradt ránk
    • Első bibliafordítás (magyarra) a huszitizmus szellemében fogant (XV. század) huszita biblia három kódexe:
      • Bécsi
      • Müncheni
      • Apor-kódex
    • Már mellékjelek használata (cseh hatásra ö → a, ny → n')
    • Margit legenda (1510) Árpád-házi Szent Margit életéről - Ráksai Lea másolta

A szó- és kifejezéseket rögzítő emlékek:

A glosszák latin szövegbe a sorok közé (lineárisan) vagy lap szélére (marginálisan) írott magyarázatok → a magyar szótárak ősei

  • A legrégebbi közülük a Königsbergi töredék (XIV. század közepe)
  • 100 megfeleltetés szerepel az 1400 körül keletkezett Schlägi szójegyzékben

Nyomtatott szövegemlékek:

Budán 1471-ben létesített nyomdát Hess András

  • Az első magyar nyelvű nyomtatvány csak 1527-ben jelent meg Krakkóban
  • Sylvester János nyelvkönyvét később a sárvár-újszigeti nyomdában nyomtatott Grammatika és Újtestamentum követi
  • A nyomtatott szövegemlékeink tehát jórészt már a mohácsi vész utáni időre nézve szolgálnak forrásanyagul

Legutóbb frissítve: 2016-02-18 11:19

Javaslatok

Megjegyzések

Hamarosan!

© 2015–2016 erettsegik.hu