TantárgyakMagyar nyelvKözépszintA nyelvújítási mozgalom
ProfilJegyzet beküldéseGYIKRólunk
Ez a jegyzet félkész. Kérjük, segíts kibővíteni egy javaslat beküldésével!

A nyelvújítási mozgalom

  • A XVII. század végére az elmaradott gazdasági és társadalmi viszonyok, az elnémetesítő törekvések közepette felsejlett a nemzeti önébredés kibontakozása

  • A francia felvilágosodás eszméi - Bécsen keresztül (testőrírók szolgálata) - elterjedtek Magyarországon, és egyre nagyobb lett az igény: a tudományoknak és az irodalomnak anyanyelven kell megszólalniuk

  • Nemzeti nyelv nélkül ez nem volt lehetséges

  • Bessenyei Magyarság című nyelvűvelő programja (1778) mozgalommá erősödött (Bessenyei György)

  • A magyar felvilágosodás korának egyik legfontosabb mozgalma a nyelvújítás

    • Elsősorban avatott nyelvművelők (írók, költők, nyelvészek) tudatos beavatkozása az adott nyelv életébe
    • Ilyen nyelvújítás már lezajlott Nyugat-Európában, Kazinczy például a német mintát követte
    • A nyelvújítás alatt az 1790-1820 közötti mozgalmat értik, de valójában ez több mint száz esztendeig tartott (1870-1872) → a Magyar Nyelvőr megjelenése
    • Az újítások célja: a magyar szókincs fejlesztése, az idegen szavak magyarral való behelyettesítése, a stílusújítás, európai szintű és kulturális események egységes nyelven való megszólaltatása
  • A magyart az 1844. évi országgyűlés tette államnyelvvé

  • Bessenyei nyomdokaiban, sokan sürgették a nyelvújítás ügyét - tanulmányozva a már lezajlott francia és német nyelvújítást - új szavakat gyártottak

    Szépírók: Dugovics András, Baróti Szabó Dávid, Csokonai Vitéz Mihány, Kazinczy Ferenc, Szemere Pál, Kölcsey Ferenc stb.

    Szakírók: Diószegi Sámuel, Fazekas Mihány, Révai Miklós (nyelvészet), Bugát Pál

  • Az idegen szavak magyarosítása → új szavak gyártása - képviselói a neológusok ("fokról fokra, mívelés által")

  • A régi állapotok féltői az ortológusok voltak (meg akarták akadályozni a magyar nyelv "rontását" - közreadták a Debreceni Grammatikát (1795))

  • Kazincy Ferenc került a nyelvújítók élére (neológusok vezére) - szellemi központtá tette a Zemplén megyei Bányácskát - Széphalom (ő nevezte el)

  • Az ortológia ellen a Tövisek és virágok (1811) epigrammájának megírásával lendült támadásba

    • Szerinte az idegen szépségeket nem kell elutasítani, hanem meg kell tűrni, s el kell tanulni az idegen hajlékonyságot
  • Az ortológusok válasza a Mondolat című gúnyirat volt (1813)

    • Nevetségessé tették a nyelvújítás túlzásait, megcélozták Kazinczyt
  • Kazinczy és társa, Szemere Pál adta közre a neológusok válaszát Felelet a Mondolatra (1815) címmel (stílusparódia a Debreceni Grammatika ellen)

    • A vita nem zárult le (röpiratok, magánlevelezések, kiadványok stb)
  • Kazinczy végül belátta, hogy ez így nem mehet tovább, és elismerte túlzásait, megírta a vitát lezáró írását Ortológusok és neológusok nálunk és már nemzeteknél (1819) "Jól és szépen ír, aki tüzes ortológus és tüzes neológus egyszersmind."

  • Maga Kazinczy is gyakorlati nyelvújító volt: alak, hölgy, pongyola, ácsorog, árny, dölyf, kedvenc, csalogány, légyott, évszak, emlékkönyv stb. szavaink alkotója

  • A magyar szókészletet az alábbi eljárásokkal bővítették:

    • Nyelvjárási szavakat tettek köznyelvivé: betyár, burgonya, bútor, idom, kamat stb.
    • Régi szavakat elevenítettek fel: aggastyán (Ágoston névből), fegyelem, felújított személynevek
    • Idegen szavakat alakítottak át: latin balanea → bálna, német Leipzig → Lipcse
  • Új szavakat alkottak

    • szóképzéssel: -ng, -lag/-leg, -ít, -z, -kozik (borong, érzeleg, lazít stb.), -álom/-elem, -mány/-mény, -g, -ály/-ély, -ány/-ény, -zat/-zet (történelem, tengerész, állítmány, körzet, folyékony, adag, szenvedély)
    • szóvégek megelevenítésével: -c, -nc, -da/-de (kegyenc, újonc, cukrászda)
    • szóelvonás (szóelemek szó végéről való alhagyásával) kalapál → kapa, árnyék → árny
    • szócsonkítással (szóvégek önkényes elhagyásával) címer → cím, gyárt → gyár stb.
    • szóösszetétellel: búskomor, folyóirat, szemüveg + szócsonkításos összetétellel: híg + anyag = higany, levegő + ég = lég
  • A nyelvújítási szavak hamar gyökeret vertek, és mindmáig 10 000 szó van használatban belőlük

  • Vörösmarty, Petőfi, Arany már természetesen használták

  • A nyelvújítás a magyar irodalmi nyelv egyesülésének aktív, mozgalomá kiteljesedett szakasza volt

  • A táji irodalmi nyelv változatokban a nyugati és északkeleti változat ez idő tájt vívta egymással harcát (végül a nyugati szorult ki)

    • kelet-magyarországi iskolák (sárospataki és debreceni kollégium)
  • A helyesírás egységesítéséért harc folyt Révai Miklós (látja) és Verseghy Ferenc (láttya) között → "jottista-ipszilonista háború"

  • A Tudós Társaság kiadta A magyar helyesírás és szóragasztás főbb szabályait

  • A Magyar nyelv rendszerének 1846

  • Az 1872-ben meginduló Magyar Nyelvőr című folyóirat kiegyensúlyozó szereppel őrködött a magyar nyelv hagyományainak és újszerű jelenségeinek rendszere fölött

Legutóbb frissítve: 2016-02-18 11:20

Javaslatok

Megjegyzések

Hamarosan!

© 2015–2016 erettsegik.hu