TantárgyakMagyar nyelvKözépszintA főbb nyelvváltozatok, a nyelvi szte...
ProfilJegyzet beküldéseGYIKRólunk
Ez a jegyzet félkész. Kérjük, segíts kibővíteni egy javaslat beküldésével!

A főbb nyelvváltozatok, a nyelvi sztenderd, a köznyelv, a regionális köznyelv, a nyelvjárások és a csoportnyelvek

  • A kis- és nagyközösségek, csoportok - olykor alig észrevehető módon, máskor kirívóan - szokásokban, normákban eltérnek egymástól
    • Nyelvközösséget alkotnak
    • A nyelvközösség tagjai azonos nyelvváltozatot beszélnek, gyakrabban érintkeznek egymásssal, mint más közösségek tagjaival
  • A nyelvváltozat nem önálló nyelv
    • szókészlet rétegződésről kell beszélnünk → legfontosabb tényezői: a földrajzi, társadalmi hovatartozás, a foglalkozás, az életkor, a magatartás, az írásbeliség - szóbeliség és a témakör, amiről éppen beszélgetünk
  • Minden ember több nyelvközösségnek a tagja
  • Nyelvváltozataink, nyelvhasználati módunk, kódunk, és ezek alkalmazásai, a kódváltások legalább annyira jellemeznek bennünket (pl: öltözködés)
  • Minden embernek van csak őrá jellemző nyelvhasználata (szavajárás - tudományosan idiolektus)
  • A családi (familiáris) nyelvhasználat ugyancsak sok eredetiséget mutat
    • családi szóláskészlet alakulhat ki, szövegek (pl: este: "fellőtték már a pizsamát")
  • Minden nyelvre jellemző vonás, hogy földrajzilag (vízszintesen) és társadalmilag (függőlegesen, szociológiai szempontból) tagolódik
  • Földrajzi tagolódásból születnek a nyelvjárások (dialektusok)
  • Társadalmi tagolódásból szletnek a szociolektusok (csoportnyelvek, szaknyelvek, korosztályi és rétegnyelvek)

A legfontosabb nyelvváltozatokat, szókészleti rétegeket így ábrázolhatjuk:

Szókészleti rétegek

A nyelv vízszintes és függőleges tagolódása:

A nyelv tagolódása

  • A nyelvjárások szerepe igen erős, a nyelvjárást anyanyelvjárásként a szülőföldön használják az emberek, a szülőföldről elkerülve sokan levetkőzik a nyelvjárásiasságot, de ez nem jelenti annak végleges elfelejtését
  • A társadalmi nyelvváltozatokat összefoglaló néven szociodialektusoknak nevezzük → az ide tartozó nyelvváltozatokat csoportnyelveknek nevezzük
  • Ezek között külön egységet képeznek a szaknyelvek (szakmai nyelvek)
  • Az azonos szakterületen használt jellemző szavak összessége a szókincs (terminológia)
  • A szociolektusok és a szaknyelvek közé sorolhatjuk a hobbinyelveket (a különböző szabadidős tevékenységek sajátos szókészlete) → sport is
  • Részben a csoportnyelvek közé sorolható a politikai nyelvhasználat
  • A csoportnyelvek körébe tartnak még a korosztályi vagy rétegnyelvek
    • ezen belül: ifjúsági és diáknyelv
    • katonanyelv (bakanyelv)
    • tolvajnyelv vagy argó (titkosságra törekvő)
  • A köznyelv és a csoportnyelvek között állandó átjárás, mozgás van
  • nemzeti nyelv → két nagy részre bontható: irodalmi nyelv és köznyelv
    • a szleng szűkebb érvényű, valamint a regionális köznyelv is
  • az irodalmi nyelv a köznyelv írott változata
  • A köznyelv beszélt nyelv, a nemzeti nyelv beszélt változata → ez a normatív nyelvváltozat a sztenderd
  • Szlengnek nevezzük az alacsonyabb rendű köznyelvet, a bizalmas társasági stílust
  • A köznyelv helyi változatai a regionális köznyelvek
    • erős nyelvjárásiasság figyelhető meg Kaposváron, Debrecenben, Szegeden
    • a mai nyelvváltozatok szókincsének összegyűjtése és szótári közzététele folyamatban van
    • vannak nyelvjárási szótárak, diáknyelvi, katonanyelvi, szaknyelvi, sőt szlengszótárak is

Legutóbb frissítve: 2016-02-18 11:20

Javaslatok

Megjegyzések

Hamarosan!

© 2015–2016 erettsegik.hu