TantárgyakFizikaKözépszintA Boyle-Mariotte-törvény
ProfilJegyzet beküldéseGYIKRólunk
Ez a jegyzet félkész. Kérjük, segíts kibővíteni egy javaslat beküldésével!

A Boyle-Mariotte-törvény

Szilárd anyagoknál és folyadékoknál minden hőmérsékleten jól meghatározható a térfogat, nem úgy, mint a gázoknál. Ugyanis ők Kitöltik a rendelkezésre álló teret és emellett nyomásuk is változhat.

Adott tömegű gáz állapotát három mennyiség jellemzi:

  • nyomás (p)
  • térfogat (V)
  • hőmérséklet (T)

Ők közösen az állapotjelzők. Bármelyik változása esetén a gáz állapotváltozást szenved el. Az állapotjelzők közötti összefüggést írja le az állapotegyenlet.
\frac{pV}{T} = Nk

Ahol:

  • p - nyomás
  • V - térfogat
  • T - hőmérséklet
  • N - részecskeszám
  • k - Boltzmann állandó

(1 mol gáz 6*10^{23} részecske) normál állapot jellemzői:

  • 10^5 Pa /Normál légköri nyomás/
  • 0 °C vagy 273 K

A gázok atomokból állnak, ezek rugalmasan ütköznek, rendezetlen mozgást végeznek. A gázok nyomása a tároló edény falával való ütközésekből származik.

Boyle-Mariotte-törvény: Adott tömegű (m) és anyagi minőségű gázmennyiség nyomásának (p) és térfogatának (V) szorzata állandó ha a hőmérséklet állandó (T). Tehát, ha T és N állandó: p_1V_1=p_2V_2

Speciális állapotváltozások:

  • Az olyan állapotváltozásokat, melyek során a gáz állapotjelzői közül csak a hőmérséklet marad állandó, izoterm állapotváltozásnak nevezzük.
  • Az olyan állapotváltozásokat, melyek során a gáz állapotjelzői közül csak a térfogat marad állandó, izochor állapotváltozásnak nevezzük.
  • Az olyan állapotváltozásokat, melyek során a gáz állapotjelzői közül csak a nyomás marad állandó, izobár állapotváltozásnak nevezzük.
  • Az olyan állapotváltozásokat, melyek során nincs hőcsere, adiabatikus állapotváltozásnak nevezzük.

Gázok hőtágulásának alkalmazásai:

  • hőlégballon
  • tapadókorong
  • autók robbanómotorja
  • gőzgép

Hőmérsékleti skálák:

  • Fahrenheit:
    A skála alappontja (0 °F) egy speciális keverék hőmérséklete normál légköri nyomáson /víz, jég, szalmiáksó/ – azt gondolta Fahrenheit, hogy nincs ennél alacsonyabb hőmérséklet. 100 F fok a saját testhőmérséklete. Az ezek közötti részt osztotta fel 100 egyenlő részre. Alkohollal töltött üveghőmérőt használt. A mai napig használják angolszász országokban. [°F] = [°C] * \frac{9}{5} + 32
  • Celsius: A skála alappontja (0 °C) a víz fagyáspontja. 100 C fok a víz forráspontja. Érdekesség, hogy régen fordítva volt, Celsius tanítványa javaslatára fordította meg a skálát, amit a mai napig használjuk. Először ő alkalmazott higanyt hőmérőben.
  • Reaumur: A skála alappontja a jég olvasáspontja légköri nyomáson. Egy másik fix pont, a víz forráspontja ugyanazon a nyomáson. Nála ez 80 °R. Ennek átszámítása celsiusra: [°C] = [°R] * \frac{5}{4}
  • Kelvin: A hőmérséklet SI mértékegysége. Beosztását a Celsius-foktól örökölte. Ez egy abszolút hőmérsékleti skála. Nincs mínusz fok, 0 K a tetszőlegesen megközelíthető, de soha el nem érhető legkisebb hőmérséklet, ahol a részecskék már nem mozognak. 0 °C = 273,15 K

Kapcsolódó anyagok

Legutóbb frissítve: 2015-08-25 05:15

Javaslatok

Megjegyzések

Hamarosan!

© 2015–2016 erettsegik.hu