TantárgyakMagyar nyelvKözépszintMondattan: az alany, az állítmány, és...
ProfilJegyzet beküldéseGYIKRólunk
Ez a jegyzet félkész. Kérjük, segíts kibővíteni egy javaslat beküldésével!

Mondattan: az alany, az állítmány, és az egyszerű bővítmények

  • Az alany többnyire alanyesetben álló főnév vagy főnévi természetű szó, az állítmány pedig igei vagy névszói jellegű
  • Az állítmány fajtája szófaja szerint különíthető el: igei, névszói, névszói-igei

Igei állítmány

Kifejezheti az alany cselekvését, történést, létezést, birtoklást, és jelölheti az alany valamilyen állapotba kerülését

  • A létige létezést, birtoklást, az alanynak valamihez való tartozását fejezi ki
  • Az igei állítmány igealakja ragozási rendszerével képes kifejezni az alany számát és személyét, a cselekvés módját és idejét, továbbá irányultságát, határozottságát
    • Mivel ezekben a mondatokban az alany el is maradhat, ezt az alakját nem kifejtett alanynak nevezzük (pl.: "Jövök!")
    • A kell, lehet, illik, tetszik, van, nincs igéket személytelen igéknek nevezzük, mellettük az alany főnévi igenévvel kifejezett cselekvésfogalom
  • Az igei állítmányt összetett (analitikus) igealakkal fejezzük ki

A névszói és a névszói-igei állítmány

  • A névszói állítmány azonosítást vagy minőséget fejez ki, szófaja leggyakrabban főnév vagy melléknév (pl.: "A sas madár.", "Az ember halandó.")
  • Azonosító szerkezet esetén segíthet a mondat állítmányának felismerésében az aktuális mondattagolás, a téma-réma szerkezet (téma: régi elem, réma: új elem), a hangsúlyos és hangsúlytalan mondategységek
  • Mivel a névszói állítmány csak egyes szám harmadik személyű, kijelentő módú, jelen idejű alak esetén áll magában - ha megváltoztatjuk az alany számát és személyét, vagy az időt és a módot, névszói-igei állítmányt hozunk létre

Az alany szófaja és fajtái

  • Az alany rendszerint alanyesetben álló főnév vagy főnévi jellegű szófaj
  • Az alany lehet kifejtett vagy nem kifejtett
  • Az alany gyakran cselekvést kifejező főnévi igenév (a személytelen igék mellett)
  • A többi névszó is állhat alanyként, leggyakrabban a személyes vagy mutató névmás
  • Az alany alakja: mindig alanyesetben áll, viszonyragja nincs, csak igenévi és birtokos személyrag kapcsolódhat hozzá
  • Az alany fajtái:
    • határozott
    • határozatlan (valaki, bárki, akárki)
  • Az általános alany:
    • minden, mindenki, semmi, senki
    • általános értelmű főnévvel (világ, ember)
    • többes szám, első személyű igealakkal
  • Az alany elmaradásának speciális esetei
    • tapadásos alanyi (következtetni lehet → pl.: "Terítve van" (az asztal))
    • alanytalan mondat (pl.: "Esik.")

Az alany és az állítmány egyeztetése

  • Alaki egyeztetés (szám, személy)
  • Értelmi egyeztetés (jelentéshez alkalmazkodik)
  • Több alannyal: alaki és értelmi is lehet
  • Ha az alanyok különböző számúak és személyűek, az állítmány mindig a többes számú és a legkisebb nyelvtani személyhez igazodik (értelmi egyeztetés)

Az egyszerű mondat bővítményei

  • Az igés mondatformában az ige állítményként a mondat magja, amelyhez szorosabban vagy lazábban egyéb mondatrészek kapcsolódnak
  • Ezek az ige lehetséges vagy fakultatív bővítményei
  • Némely ige jelentésének vannak kötelező bővítményei, vagyis vonzatai
    • Az ige legfőbb vonzatai: a tárgyas ige tárgya (néz valamit), az állandó határozók (vágyik valamire), az igekötők által irányt kifejező határozók (benéz valamibe)
    • A kötelező bővítmények megadják a mondat gerincét, a szabad szerkezettagok pedig árnyalják és testesítik a közlést
    • Az igenemek is meghatározzák a létrejövő mondatformát

A tárgy:

Azt nevezi meg, amire a cselekvés irányul - iránytárgy (pl.: "Hoztam kenyeret."), illetőleg, ami a cselekvés eredményeképpen létrejön - eredménytárgy (pl.: "Vacsorát készítek.")

  • A tárgy szófaja főnév vagy főnévi jellegű szó
  • Kettős tárgyú mondat (alaptag + főnévi igenév) → "Hallottam az esőt nevetni."
  • Összetett alakú tárgy a létigés szerkezettel → "Szeretnék tanár lenni."

A tárgy alakja

  • Jelölt: -t tárgyrag

  • Jelöletlen: "Csókoljad arcom" (Ady)

  • Határozott: az igei alaptag tárgyas ragozású → "Visszahoztam a lemezedet."

    3. személyű esetek: "Sört is hozz!", "Bélát keresem."

  • Határozatlan: alanyi ragozású igei alaptagot kíván maga mellé

    1. nincs birtokos személyjel: "Csodákat művelsz."
    2. kérdő, vonatkozó, határozott vagy általános névmás: "Valamit olvas."
    3. az előző névmások jelzői: "Milyen könyvet olvasol?"
    4. főnévi igenév, amelynek nincs 3. személyű tárgya: "Engem nem tudsz becsapni."
    5. melléknévi vagy számnévi mutató névmás: "Vegyél amilyet akarsz."
  • Iránytárgy (a cselekvésre irányul)

  • Eredménytárgy (a cselekvés eredményeképpen jön létre)

  • Határozói értékű tárgy (jelentését tekintve határozók): "Mit integettek, vén hegyek?"

A határozó:

Jellemzője a háromirányúság - az előzmény-, tartam- és véghatározó szerint rendezett határozók

  1. hely
  2. időféle
  3. állapotféle
  4. módféle
  5. állandó
  6. egyéb állandó jellegű
  • A határozó alaptagja ige vagy igenévvel kifejezett mondatrész
  • A határozó másik típusa névszói alaptag bővítménye
  • A határozó szófaja leggyakrabban ragos vagy névutós főnév vagy főnévi névmás
  • A határozó alakja:
    • ragos névszó: "Hajón megyek Pestre."
    • névutós névszó: "A barlang közepén üst alatt tűz égett."
    • határozói igenév: "Sietve kapott magára néhány ruhát."
    • valóságos határozó: "Oh, a szárnyas idő hirtelen elrepül."
    • személyes névmás határozóragos vagy névutóból képzett alakja: "Nálam volt a könyved."
    • kettős határozó (cselekvés kiinduló- és végpontja): "Szájról-szájra."

A határozó fajtái:

  • helyhatározó (kertünkből)
  • képes helyhatározó (szöget ütött a fejébe)
  • időhatározó (reggel)
  • számhatározó (kétszer)
  • módhatározó (futólag)
  • eszközhatározó (szekérrel)
  • fok-mértékhatározó (átlagon felül)
  • tekintethatározó (érzelmileg)
  • körülményhatározó (metróépítés kapcsán)
  • okhatározó (betegség miatt)
  • célhatározó (gyógyszerért)

Az állapotféle határozók közé tartozik az állapot-, a társ-, az eredet- és az eredményhatározó

  • állapothatározó (rongyosan)
  • számhatározó (tízen)
  • társhatározó (Pistivel)
  • eredethatározó (rokonaitól)
  • eredményhatározó (koldussá)

Egyéb határozók

  • részes határozó (neked)
  • hasonlító határozó (mindenkinél)

Az állandó határozó vonzatszerű (kalandból)

A jelző

A jelzett szó minőségét, mennyiségét, birtoklását fejezi ki

Minőségjelző

  • minősítőjelző - megkülönböztető jellegű (kedves)

  • kijelölő jelző - kiemelő jellegű (legmagasabb)

  • A minőségjelző általában nem egyezik meg a jelzett szavával, nem veszi fel annak rangját, jelét

  • A minőségjelző megelőzi a jelzett szót

a minőségjelző szófaja:

  • melléknév (zöld)
  • melléknévi igenév (hulló)
  • melléknévi névmás (bármelyik)
  • főnév (elefántcsont)

A tulajdonnévi minőségjelző:

  • főnévi névmás (ugyanazok)
  • sorszámnév (negyedik)

Mennyiségjelző

  • számnév (negyed)
  • számnévi névmás (valahány)
  • melléknév (összes)
  • mértéket, mennyiséget kifejező főnév (liter, kiló stb.)

Birtokosjelző

  • Alaptag a birtokszó, a jelsző a birtokosszó
  • Ragos, ragtalan

Értelmezőjelző

  • Mindig alaptagja után áll
  • Utólag értelmezi a jelzett szóban megjelölt dolgot
  • Minőség-, mennyiség-, illetve birtokos jelzőnek felel meg (pl.: "Vettem húst is, két kilót.", "Láttam két nagy szemet, bogárzót."
  • Általában a jelzett szava mögé áll, de néha közéékelődik
  • Külön hangsúly esik az értelmezőre

Legutóbb frissítve: 2016-02-18 13:44

Javaslatok

Megjegyzések

Hamarosan!

© 2015–2016 erettsegik.hu