TantárgyakMagyar nyelvKözépszintA magyar hang- és betűrendszer: magán...
ProfilJegyzet beküldéseGYIKRólunk
Ez a jegyzet félkész. Kérjük, segíts kibővíteni egy javaslat beküldésével!

A magyar hang- és betűrendszer: magán- és mássalhangzók

  • A beszéd a nyelv használatának hangzó változata → hangképző szerveink segítségével jön létre a beszédfolyamat, amelynek legkisebb, már tovább nem bontható eleme a beszédhang
  • A beszédhang konkrét, az adott szövegben hallható nyelvi elem, fizikai, akusztikai jelenség
  • Megformálását sok tényező befolyásolja
  • A fonéma a nyelv legkisebb eleme, amelynek jelalkotó, jelentésmegkülönböztető szerepe van → olyan jelelem, amely a magasabb szinteken (morfémák és szó) vesz részt az egyes jelek egymástól való elkülönítésében: pl: ~ö, ~ő - tör és tőr
  • Nyelvünknek 39 fonámája van, ezek jelölésére 40 betűt használunk → az eltérés abból ered, hogy a j és a ly betűknek a hangértéke ugyanaz
  • A beszédhangokat a hangképző szervek hozzák létre:
    • a tüdő: elsődleges szerepe az oxigéncsere, a hnagképzés kilégzéskor történik (a kiáramló levegő segítségével)
    • a gégefő: itt található a két hangszalag, ezeket rezgeti meg a levegő. Az így keletkező zenei hangot zöngének hívjuk. Zöngétlen mássalhangzóink közül csupán a H keletkezik itt (résállás)
    • a toldalékcső: részei a garat-, az orr-, és a szájüreg
      • az ínyvitorla szabályozza, hogy a levegő az orr- vagy a szájüregbe jut-e be
      • a szájüregnek hangképző szerepe is van
  • A leggyakoribb osztályozás a hangképző szervek működése alapján történik: így különítjük el őket magán- és mássalhangzókra
  • A magánhangzók képzésmódjára az jellemző, hogy a levegő csak a gégében ütközik akadályba, a hangszalagokba, de utána útjuk szabad
  • A mássalhangzók esetében (a h kivételével) a szájüregben akadályba ütközik

A magánhangzók képzésmódja:

A kiáramló levegő útjában nincs akadály, így a szájüreg rezonátorként működik, ezzel színesítve a zöngét (kisebb üregnél magasabb, nagyobbnál mélyebb a hang)

Az üreget a nyelv szabályozza a következőképpen:

  • A nyelv vízszintes mozgása szerint vannak:
    • mély magánhangzók: a, á, o, ó, u, ú
    • magas magánhangzók: e, é, i, í, ö, ő, ü, ű
  • A nyelv függőleges mozgása szerint három nyelvállást különböztetünk meg:
    • felső nyelvállású (zárt) magánhangzók: i, í, u, ú, ü, ű
    • középső nyelvállású (középzárt) magánhangzók: é, o, ó, ö, ő
    • alsó nyelvállású (nyílt) magánhangzók: e, a, á
  • Ajakműködés szerint a magánhangzók lehetnek:
    • ajakkerekítésesek: a, o, ó, ö, ő, u, ú, ü, ű
    • ajakkerekítés nélküliek: á, e, é, i, í
  • A kiejtés időtartama szerint:
    • rövid magánhangzók: a, e, i, o, ö, u, ü
    • hosszú magánhangzók: á, é, í, ó, ú, ű

Magánhangzók képzésmódja

A mássalhangzók képzése:

  • A levegő útjában az első akadályt a hangszalagok jelentik (rezgéskor zöngés, ha nem rezeg, zöngétlen mássalhangzó képződik)
  • A hangszalagok működése szerint:
    • zöngés mássalhangzók: b, d, g, v, z, zs, dz, dzs, gy, m, n, ny, l, j, r
    • zöngétlen mássalhangzók: p, t, k, f, sz, s, c, cs, ty, h
    • zöngés-zöngétlen hangpárok (csak zöngésségben térnek el, képzésben nem): bp, dt, gk, vf, zsz, zss, dzc, dzscs, gy~ty
  • A képzés helye szerint:
    • ajakhangok:
      1. két ajakkal képzett: b, p, m
      2. ajak-fog hangok: v, f
    • foghangok:
      1. elülső foghangok: d, t, n ,z, sz, dz, c, l, r
      2. hátulsó foghangok: zs, s, dzs, cs
    • ínyhangok:
      1. elülső ínyhangok: gy, ty, ny, j
      2. hátulsó ínyhangok: g, k
    • gégehangok: egyetlen gégehangunk a h
  • a képzés módja szerint:
    • zárhangok: b, p, d, t, g, k, gy, ty
    • réshangok: v, f, z, zs, s, sz, j, h
    • zár- és réshangok: dz, cs, dzs, c
    • orrhangok: m, n, ny
    • oldalsó hang: l
    • pergő hang: r
  • Időtartam szerint minden mássalhangzót ejthetünk rövidebben, hosszabban, írásban a hosszú mássalhangzókat betűkettőzéssel jelöljük, kétjegyú betű esetén az elsőt megkettőzzük

Legutóbb frissítve: 2016-02-18 13:45

Javaslatok

Megjegyzések

Hamarosan!

© 2015–2016 erettsegik.hu