TantárgyakMagyar nyelvKözépszintSzövegfajták élőszóban és írásban...
ProfilJegyzet beküldéseGYIKRólunk
Ez a jegyzet félkész. Kérjük, segíts kibővíteni egy javaslat beküldésével!

Szövegfajták élőszóban és írásban

A szöveg alapvető ismertetőjegyei:

  • A nyelvi egységek csúcsán helyezkedik el
  • Több mondatból áll
  • Lezártság és teljesség érzetét kelti
  • Mondatai között összefüggések, láncolatok
  • Szerkesztettség, kohézió
  • Kommunikációs folyamatba illeszkedik

A fő kommunikációs célok lehetnek: önkifejezés, tájékoztatás, felhívás, kapcsolattartás

Közlési folyamat:

Közlési folyamat

  • A szövegalkotást az adó (író, beszélő) végzi → kommunikációs cél
  • A beszélő gondolatai üzenetben, közleményben fejeződhetnek ki
  • A közlemény formába öntésekor kódot, jelrendszert használunk (ez lehet nyelv, lehet jelrendszer is)
  • Az adótól a vevőig az üzenet károsodik, ezt a károsító hatást csatornazajnak nevezzük
  • A szövegkárosodás ellenszere a terjengősség (redundancia) → többletinformációt tartalmaz, hogy az elveszett szövegdarabok ellenére is érthető legyen a szöveg
  • A közlésfolyamat másik végén a vevő áll, feladata a szövegmegértés
  • A szövegalkotást kódolásnak, a szövegmegértést dekódolásnak is hívják

A szövegbeli közlés tényezőinek néhány típusa

adó

  • ismert: a Toldi szerzője
  • ismeretlen: népdal szerzője

  • egy személy: a Szózat szerzője
  • több személy: Magyar-Angol kéziszótár

  • intézmény: MTA Helyesírási Bizottsága (A magyar helyesírás szabályai)

  • adó-címzett azonos: belső beszéd, magánjellegű napló
  • adó-címzett nem azonos: regény, használati utasítás

címzett

  • létező: szerelmeslevél, üdvözlőkártya
  • nem létező: fiktív levél

  • címzett-vevő azonos: magánlevél címzettje
  • címzett-vevő nem azonos: vers

közlési folyamat

  • egyirányú A → V: egyetemi előadás
  • kétirányú A ↔ V: telefonbeszélgetés

  • közvetlen: beszélgetés az osztályban
  • közvetett: riport az iskolarádióban

üzenet

  • magán (közvetlen): baráti beszélgetés
  • nyilvános (közvetett, társadalmi): napilap cikke

  • élőszó: feleltetés

  • írás: felmérő dolgozat

  • A szöveg tehát lehet magán (közvetlen) vagy nyilvános (közvetett, társadalmi)

  • Írásbeli és élőszóbeli formában

  • A szöveg két alapvető létformája az élőbeszéd és az írott szöveg

  • A magánnyelvhasználatban kevesebb igényességgel fogalmazunk, a nyilvános nyelvhasználat nagyobb igényességet kíván

  • Az élőszóbeli közlés megelőzte az írásbelit → a folklór szóbeli közlés

  • Az írásbeliség, később rádió, televízió, számítógép nagy változást hozott, lelassította a változási folyamatokat

Az élőszóbeli közlés egyszerűsített sémája

Élőszóbeli közlés

Az írott közlés egyszerűsített sémája

Írott közlés

  • Edison találmányával megjelent az élőbeszéd technikai rögzítése és továbbítása, amely napjaink meghatározó kommunikációs lehetőségévé fejlődött → magnószalag, cd, e-mail, fax
  • Az élőbeszéd gazdagságát a teljes kommunikációs környezet adja (nyelv eszközei, gesztusok, személyes jelentés stb.)
    • Ezért lehetnek lazább, hiányosabb szerkesztésű, módosító nyelvi ötletek
    • Módosítószók, indulatszók (több mellérendelés)

Néhány gyakori szövegfajta: beszélgetés, vita, riport, megbeszélés, előadás, monológ stb.

  • Az írott szöveg a leírás "lassúsága", hosszabb ideje, ellenőrizhetőség miatt szerkesztettebb, megformáltabb (több alárendelés), szövegegységekre bontott
  • Nem állnak rendelkezésre nem nyelvi eszközök, csak belefogalmazással

Néhány gyakori írott szövegfajta: közlő-próza, hivatalos levél, rendelet, üzenet, feljegyzés, napló stb.

  • Mindennapi életünkben többet beszélünk, mint írunk, ám igazi "beszélgetésre" a mai társadalomban egyre ritkábban van alkalmunk (az írott szövegben magasabb szinten érvényesülnek a nyelvi normák)
  • A beszéd és az írás kölcsönhatásban van egymással (mindkettő hat a másikra)

Élőbeszéd

  1. hangok egymásutánja
  2. akusztikai, időbeli benyomás
  3. időben múlandó, pillanatnyi, szűkebb hatókörű, helyhez kötött
  4. a hallgató visszajelzéseinek többféle lehetősége van
  5. gyors gondolkozás, azonnali szövegezés
  6. a kifejezőeszközök gazdagsága jellemzi:
    • szavak, nyelvtani szabályok
    • a nyelv zenei elemei
    • nem nyelvi kifejezőeszközök
  7. ösztönösebb, igénytelenebb nyelvi viselkedés
  8. a normáktól való kisebb-nagyobb eltérés
  9. lazább, szabálytalanabb szerkesztés

Példák: párbeszéd, alkalmi köszöntő, felszólalás, vallomás

Írott szöveg

  1. írásjelek egymásutánja
  2. vizuális, térbeli benyomás
  3. időben, térben kevésbé korlátozott
  4. a visszajelzésnek csak korlátozott lehetőségei vannak
  5. időt ad az átgondolásra és a szövegezésre
  6. a kifejezőeszközök korlátozottabb volta jellemzi:
    • szavak, nyelvtani szabályok
    • zenei elemek és nem nyelvi kifejezőeszközök kevésbé
  7. tudatosabb, igényesebb nyelvi viselkedés
  8. szigorúbb normakövetés
  9. szabályosabb, megformáltabb szerkesztés

Példák: levél, dolgozat, vers, novella, újságcikk

Legutóbb frissítve: 2015-06-14 17:28

Javaslatok

Megjegyzések

Hamarosan!

© 2015–2016 erettsegik.hu