TantárgyakInformatikaKözépszintHáttértárak
ProfilJegyzet beküldéseGYIKRólunk
Ez a jegyzet félkész. Kérjük, segíts kibővíteni egy javaslat beküldésével!

Háttértárak

A PC össztevőit két nagy csoportba osztjuk: hardver, szoftver. A hardver a számítógép kézzel fogható elemeinek összessége.

A PC fejlődése során egyre nőtt (és nő) az adattárolásra való igény: egyre több és egyre nagyobb méretű állományt kell tárolnunk. Háttértárnak nevezzük a nagy mennyiségű adatot áram nélkül tárolni képes hardverelemeket.

Különböző elvek alapján működnek, e szerint csoportosítjuk őket: mechanikai, mágneses, elektronikus, optikai háttértárak.

  1. mágneses háttértárak

    1. régen
      1. mágneses huzal
      2. mágnesdob
        • 1950-1960 között a legelterjedtebb tároló
        • egy vákuumban elhelyezett ferromágneses anyaggal borított fém henger
        • az adatokat tároló csatornákat a dob felszínén helyezték el, minden csatornához egy-egy rögzített olvasó/író fej tartozott
        • csak a dob mozgott, a fejek nem
        • manapság a BSD operációs rendszerekben találkozunk a drum (dob) elnevezéssel, mellyel a virtuális memóriát jelölik
      3. ferritgyűrűs memória
      4. mágnesszalag
        • eredetileg analóg adatrögzítési módszer, analóg jelek rögzítésére alkalmas (kép, hang)
        • az adatokat kettes számrendszerben ábrázolva, egy mágnesezhető réteggel bevont szalagon tárolták
        • 1952-ben került piacra
        • ezen az elven működik például a magnókazetta
      5. zip-lemez
        • a floppylemez utódja (1,44 MB)
        • problémák a floppyval: kicsi a tárolókapacitás, sokszor kell az adatokat szétdarabolni, gyakran kell tömörítő programokat használni; a lemez nagyon sérülékeny
        • 100 MB tárolására alkalmas
        • a floppyhoz hasonlóan sérülékeny, drága, lassú; nem terjedt el széles körben
    2. ma is előfordul
      6. hajlékonylemez
      • mindkét oldalán mágnesezhető réteggel bevont korong
      • tok védi a mechanikai hatásoktól, melyet nem lehet eltávolítani, de az író-olvasó fejnek és a lemezforgató mechanikának a megfelelő rések ki vannak vágva
      1. merevlemez (winchester)
        • egymás felett elhelyezkedő, mágneses réteggel bevont könnyű fém lemezekből áll
        • mindegyik lemezhez tartozik egy-egy író-olvasó fej
        • a lemezek állandó sebességgel, gyorsan mozognak, a fejek csak kismértékben mozgathatók
        • zárt külső borítással rendelkezik, amely védi a mechanikai hatásoktól
        • a lemezek sávokra oszthatók, a sávok pedig szektorokra; fejek egyszerre több szektort képesek kezelni, a több egységből álló szektort klaszternek nevezzük
  2. optikai tárak

    alumínium réteggel fényvisszaverővé tett polikarbonátdiszkek; méret: 1,2 mm vastag, 120 mm átmérőjű, az adatokat a lemez felületébe égetett (vagy nyomott) apró lyukacskákban tárolják, ezek a lemez közepéből indulva spirálisan helyezkednek el, a kapacitás mértéke a lyukacskák méretétől és mennyiségétől függ

    1. compact disk (cd)
      • 1981-ben mutatták be
      • maximális kapacitása 700 MB
      • cd-rom: gyárilag megírt lemezek, adatokat írni rá, törölni róla nem lehet
      • cd-r: egyszer írhatók, utána már csak olvasható lemezek, írásukhoz cd-író szükséges
      • cd-rw: újraírható, törölhető, használatához cd-meghajtó szükséges
      • 780 nanométer hullámhosszú infravörös lézersugarakkal égetik
    2. dvd
      • 1995-ben jelent meg
      • 650 nanométer hullámhosszú vörös lézerfénnyel égetik; körülbelül fele akkora távolságra vannak a lyukacskák egymástól, mint a cd esetében
      • maximális kapacitás 4,7 GB, illetve létezik két rétegű írás, ebben az esetben a maximális kapacitás 8,5 GB
      • mozgóképek, filmek tárolására alkalmas (a filmeket tömörítve tárolják)
      • DVD-R, DVD+: egyszer írható
      • DVD-RW, DVD+RW: újraírható
    3. Blu-ray:
      • 405 nanométer hullámhosszú ibolyaszínű lézerfénnyel égetik
      • max kapacitása 25 GB
      • előállítása drága, még napjainkban sem túl elterjedt
  3. elektromos háttértárak

    1. pendrive:
      • kapacitás: 8 MB – 1 TB
      • akár tíz évig is képes megőrizni az adatokat
      • egymillió írási-törlési ciklust is kibír
      • USB kapcsolatot használ
      • önállóan nem képes adatcserére
      • 2000-ben jelent meg
      • elterjedtebb, mint az optikai tárak: kisebb, könnyebben kezelhető
    2. secure digital (sd)
      • az adatátviteli sebessége miatt a legelterjedtebb memóriakártya
      • a normál méretű mellett van miniSD illetve microSD
      • videokamerák, mobiltelefonok, fényképező gépek közvetlenül képesek írni-olvasni (külső kártyaolvasók azonban csak kiegészítő adapterrel)
      • sebességeik után típusokat határozunk meg: class 2, class 4, class 6, class 8, class 10 (a class utáni számok a kártya minimális sebességét jelölik MB/s-ban)
      • az sd-kártya nem azonos a pc-ben használt sd-memóriával, csak a rövidítésük ugyanaz
    3. xD picture card
      • az egyetlen olyan kártyatípus, amely nem tartalmaz vezérlő áramkört
      • a Fuji és az Olympus közös fejlesztése
      • típusai: multi-level cell (M), high speed (H), Olympus
      • csak az Olympus és a Fuji készülékei használják
      • maximális kapacitása 2 GB

Legutóbb frissítve: 2015-06-20 22:39

hdr

Javaslatok

Megjegyzések

Hamarosan!

© 2015–2016 erettsegik.hu