TantárgyakIrodalomKözépszintBalassi Bálint szerelmi lírája
ProfilJegyzet beküldéseGYIKRólunk

Balassi Bálint szerelmi lírája

Balassi kora:

  • reformáció, magyar nyelvű irodalom kibontakozása
  • török hódoltság
  • reneszánsz

Verseit 3 nagy csoportba sorolhatjuk:

  • Szerelmes versek (virágénekek, búcsúversek(albák), trubadúrlíra hagyományaiból merít ihletet)
  • Vitézi versek (mintái: históriás énekek)
  • Istenes versek (mintái: zsoltárok)

Nála szakad el a szöveg és a dallam kiegészítő hatása, utolsó verseinek már nincs nótajelzése.

Új vers- és strófakompozíciókat alakított ki. A Balassi-strófa felépítése: 3 × 6+6+7 szótag (rímelése aab ccb ddb).

Kötetkompozíciója:

3 × 33 versből + 1 bevezető énekből álló gyűjteményt kívánt létrehozni, melyben 33 istenes vers után 33 elegyes költemény, végül 33 Júlia-vers szerepelt volna; de csak a két utolsó 33-as csoport és összesen tíz istenes vers készült el. A 100-as szám a teljesség, az isteni tökéletesség szimbóluma, melynek rejtett jelenléte nem a feszes 3 × 33 + 1-es emberi szerkesztésnek, hanem az isteni kegyelem adományának köszönhető. (Dantei és petrarcai minta.)

Verseinek többsége a költő halála után kb. 50 évvel készült kéziratos másolatban, a Balassa-kódexben (1874-ben került elő) maradt ránk. A másoló állítása szerint a kötet anyagát Balassinak „A maga kezével írt könyvébül írta ki”.

Szerelmi költészete: (Anna-versek, Júlia-versek, Célia-versek)

Balassi honosította meg a humanista újlatin költészet mintájára a modern nyugat-európai költészet hagyományait, a lovagi, dantei illetve petrarcai költészet világszemléletét, eszköztárát.

Élete legnagyobb szerelmét, Losonczy Annát nevezte versei egy részében petrarcai hagyományt követve Júliának. Mint ahogy Petrarca Laurája is több, mint a költő szerelmének tárgya, ugyanúgy Balassi Júliája is eszménykép. Költői világképében meghatározó szerepet játszott a neoplatonikus szerelemfilozófia. (E szerelemtan szerint a szerelem a szépség, a tökéletesség átélése, az istenség megközelítésének módja, formája.) Losonczy Annával való viszonya 1578-ban kezdődött és hat évig tartott. Ez alatt a hat év alatt keletkeztek az Anna-versek. Amikor Anna megözvegyült, Balassi újra próbálkozott nála, Anna azonban nem akarta összekötni életét a kétes hírű költővel.

Reneszánsz hagyomány alapján másképp nevezte kedvesét verseiben.

A humanista műveltségű Balassi verseiben gyakori szereplő Venus, a szerelem szépséges antik istennője és Amor vagy Cupido, azaz szerelmi mitológiát alkalmaz.

Múzsái:

  • Ungnád Kristófné Losonczy Anna (Anna- és Júlia-versek)
  • Dobó Krisztina és/vagy Wesselényi Ferencné Szárkándy Anna (Célia-versek)
  • Fulvia (?) és más, eddig nem azonosított hölgyek

Szerelmi lírájának általános jellemzői:

  • vallomásos jelleg
  • széphistóriák és virágénekek mintája → nyelvhasználat, ritmizálás
  • virágszimbolika, fényszimbolika (halmozás, fokozás)
  • virágénekekből és műdalokból átvett költői képek használata
  • hasonlatok gyakori használata
  • test, testiség, testi vágyak ábrázolása
  • megszólítás, bókolás, udvarlás
  • Balassi-strófa használata: olyan magyaros verselésű két 6 szótagos és egy 7 szótagos sorból álló versszak, melynek tagolása attól függ, hogy a belső rímet figyelembe vesszük vagy sem. Ennek megfelelően lehet 3, 6, illetve 9 soros.

Júliára talála így köszöne néki:

  • A provanszál trubadúrlíra, az udvarló-, bókoló verstípus legszebb darabja a magyar költészetben. A kezdő- és záróstrófában megalkotott szituáció a lovagi költészet szerelemeszményét tükrözi: a hölgy felette áll udvarlójának, a szerelem egyoldalú, a jutalom csak egy mosoly.
  • nemes, udvari ember világa: palotának, fejedelemnek nevezi a költő Júliát
  • a népköltészet („kis violám”, „édes lelkem”) és a keleti, török költészet („szemöldök fekete széne”, „jó­illatú piros rózsám”) motívumai
  • természeti és mesterséges környzetből vett képek, virágmetaforák - népdalok, arisztokratikus udvari költészet, himnikus halmozás
  • felsorolások, fokozások, ellentétek (nap – szemöldök feketesége)
  • alliterációk (élj, élj életem...)

Szerkezete:

  • 1. strófája az üdvözlést és a megszólításokat tartalmazza - jelen
  • 2-3-4. metaforák-megszólítások - Júlia eszményítése
  • 2. versszak a lírai én érzelmei
  • 4-5. fénnyel kapcsolatos metaforák, ismétlések
  • 6. versszak a versírás alaphelyzete – kívülről, múlt idő - a reménytelen szerelem petrarcai konvenciói

Verselése: ütemhangsúlyos, magyaros

Legutóbb frissítve: 2015-08-25 04:48

Javaslatok

Megjegyzések

Hamarosan!

© 2015–2016 erettsegik.hu