TantárgyakIrodalomKözépszintKávéházi kultúra
ProfilJegyzet beküldéseGYIKRólunk

Kávéházi kultúra

A kávé eredete

X. századból ered, őshazája Abesszínia, a nomád pásztorok fedezték fel a kávé élénkítő hatását. Összezúzták és állati zsiradékkal összekeverve golyókat formáztak belőlük.

Később terjedt el italként: bogyókat hideg vízzel keverték és állni hagyták. 1000 körül jöttek rá, hogy a vizet fel kell forralni, mert úgy jobb. Nagyon gyorsan növekedett a népszerűsége.

Allah küldte az első csészét Mohamed prófétának hogy szellemi frissességét megóvja, az arabok szigorúan őrizték a kávéfőzés titkát, de a zarándokok miatt kiderült

13. század: első kávéházak kialakulása:

  • vidám az élet
  • filozófusok, politikusok, kereskedők is jártak ide → véleménycsere
  • ez gondforrás jelentett az uralmon lévőknek → próbálták korlátozni

Szulejmán:

  • a kávéivók feltámadáskor fekete arccal bújnak elő
  • tiltó rendelkezések → eredménytelen
  • 14-15. század: orvosságként is használták

Török közvetítéssel jut el Európába, Velencébe érkezett az első szállítmány: 1511

A papság is szót emelt ellene → ördög itala, végül Kelemen pápa is megkóstolta és ízlett neki, ezután Angliában is elterjed

hívei: Diderot, Rousseau, Voltaire, Stendhal

ellenző: Montesquieu

a nők tiltakoztak ellene, mert a férfiak elszórják a pénzt, és terméketlenné válnak

Balzac: sose ment sehova a kávéfőzője nélkül → 50.000 csészével ivott meg az Emberi színjáték megírása alatt

Hazánkban a török uralom alatt honosodik meg, eleinte csak a törökök itták → az ellenség itala

  • kávé szó: Zrínyi Szigeti veszedelmében hangzik el először
  • kávéház: Mikes Kelemen Törökországi leveleiben írja le először
  • a török kiűzése után megszűnik az idegenkedés, első ismert kávés: Kávéfőző Balázs → utcákon, tereken, piacokon énekelve kínálta
  • kávémérések jöttek létre

3 típusú kávéház

  • déli típusú = játékház is volt, biliárd, dominó, tarott
  • északi típusú → újságolvasás, komoly polgári csevegés
  • keleti típusú → pipaházak is

3 oszlop kávéház: itt kapták el a magyar jakobinusokat

Pilvax, Magyar Jurátushoz: '48-as szabadságharc előkészítése

Pest és Buda egyesítésével rohamosan nő a kávéháza száma, a 19. sz. végén kb 600 db

Emke: könyvkölcsönző is volt, New York: borbély, kabarék, játékterem, Hadik: Karinthy „otthona” volt, ő indította el azt, hogy milyen gyorsan terjed a vicc Pesten

Centrál

  • 1887-ben épült, Nyugat szerkesztősége
  • Mészáros Győző: híres író, és tanár barátai voltak
  • éjjel-nappal nyitva volt
  • 1910-es évek: átépítették → amerikai elegancia, fényűző, ekkor nyerte el szecessziós stílusát
  • átvészelte a 2. világháborút, a két vh. között rengeteg kávéház megszűnt, 1949-ben a Centrál is bezárt
  • egy vállalat üzemi étkezdéje lett, majd az ELTE menzája, majd a Metro Club is itt működött
  • Omega, Zorán törzshelye, Old Boys, rock'n'roll partyk
  • Somodi Imre vette meg és újította fel eredeti pompájába kb 1,1 milliárd forintból
  • 2000-ben volt a megnyitó, szimbolikusan kulcsát a Dunába dobta
  • → Szellemi áramlatok:
    • Nyugat folyóiratot itt alapították, első lap: 1908. jan.1.
    • Mindennapos összejövetelek, nagy közönség
    • öltözködési stílusuk divatot teremtett, több költőt felesége is elkísérte (Tanner Ilonát itt kéri meg Babits)
    • keddenként zsúrok: asszonyok napja

New York kávéház

A New York története Max Aufrichttel, vagy magyarosított nevén dr. Arányi Miksával kezdődik, aki jogi diplomájának megszerzése után Párizsba utazott, és egy kávéházban – ahol akkoriban az üzletek köttettek -, találkozott a New York biztosítótársaságának igazgatójával. Miksa megbízást kapott egy magyarországi hálózat kiépítésére, mivel a társaságnak minden európai fővárosban volt egy reprezentatív épülete, így Budapesten is kiírták a pályázatot a tervek elkészítésére és Hauszmann Alajos irányításával felépült az olasz reneszánszra támaszkodó, eklektikus stílusú New York palota.

Akkor vált igazán „irodalmivá”, amikor a kilencszázas évektől kezdve a Harsányi fivérek vették át a vezetést. Bevezették az „írótálat” vagy másként a „kis irodalmit”, ami egy kevés sonka, szalámi és sajt volt csinosan tálalva „fillérekért vagy hitelre” kizárólag az írók számára, a raktárhelyiségben pedig nagy mennyiségben állt rendelkezésre tinta és írókészletek is.

Itt működött 1908-tól a Nyugat szerkesztősége, a karzaton szerkesztette a folyóiratot Osvát Ernő, ahol emléktáblája ma is látható, és biztos érzékkel választotta ki a tehetségeket a rengeteg írójelölt közül, akik kézirataikkal keresték meg: Móricz a Hét krajcárral, Kosztolányi A szegény kisgyermek panaszaival. A New Yorkban alkotott Ady Endre, Krúdy Gyula és Molnár Ferenc is. A vidéki újságírók első útja Pesten szintén a New York kávéházba vezetett, hogy kapcsolatokat és információt szerezzenek. Az Erzsébet körúti fronton lévő, ellipszis alakú, óriási „veseasztal” körül tanyáztak a rettegett kritikusok is, akik minden művészeti és irodalmi eseményt kitárgyaltak. A levéltári iratok szerint a legendás mondás járta, hogy „a feketekávéval együtt egy-két eleven írót is elfogyasztottak”.

A kávéház leghíresebb anekdotája:

  1. október 23-án, amikor is Steuer Sándor, a Kávéház első bérlője megnyitotta a New York Kávéház kapuit, a jeles eseményen fogadta az akkori művészeti és kulturális élet legnevesebb képviselőit, s a legenda szerint a résztvevők között jelen volt Molnár Ferenc is, a híres író, újságíró, akinek a Pál utcai fiúk-at is köszönhetjük, melyet később a New York asztalainál írt meg.

Az anekdota alapján ezen a napon a jókedv és a vidámság annyira felszabadította a résztvevők érzéseit, hogy újságírók egy csoportja úgy döntött, a kávéháznak innentől éjjel-nappal nyitva kell maradnia, s e tekintetben biztosra akartak menni, így az élükön álló Molnár Ferenc a Dunába hajította a bejárati ajtó kulcsát. A bohém fiatalok között egyre inkább elterjedt a kávéház híre, s a létesítmény sikere szájról szájra járt az idősebb, és előkelőbb társaságok körében is. Ennek köszönhetően egyre színesebb sokaság járt a New York Kávéházba, mely hamarosan irodalmi kávéházként tündökölt. – a kultúra, a művészetek, és az alkotás otthonává vált.

Heltai Jenő így írt a helyről:

„A Newyork minden előkelőségével is demokratikus kávéház volt. (…) Varázsának senki sem tudott ellenállni. Mindenki mindenkit ismert benne. A pincér rögtön kiszolgált, meg sem várta, hogy rendelj valamit. Szó nélkül megkaptad mindennapi feketédet és hozzá a tintatartót meg az írópapirost.”

Hadik kávéház

Karinthy törzshelye, Budán. A kávéház 1906-tól állt a Fehérvári (később Horthy Miklós, majd Bartók Béla) úton.

Karinthy életművét is kávéházak szerint osztályozta: az író életművének első, azaz Hadik-csoportjába tartozik például a Capillária, a Tanár úr kérem, míg a második vagy Centrál-csoportba sorolandók a Minden másképpen van, a Krisztus és Barabbás, és utoljára, de nem utolsósorban az Utazás a koponyám körül. A New York-csoport jellegzetes műve az Így írtok ti.

Az irodalmárok eleinte egymásnál vendégeskedtek, majd áttették bázisukat az igencsak gyéren látogatott Hadikba. Itt fogadták vendégeiket a „hivatalos időben”, sőt még telefonjukat is átirányították a Hadik vonalára. A „hadikosok” délután fél ötkor kezdtek gyülekezni Karinthy törzsasztala körül. Előbb mindig a nők érkeztek meg: Karinthy Aranka, Klug Böske és Kondor Lívia. Őket követték férjeik, valamivel később. A budaiak közül Tersánszky, Kosztolányi, Tóth Árpád, a pesti oldalról Füst Milán, Nagy Lajos, Hunyady Sándor, Turcsányi Elek, Heltai Jenő, Rejtő Jenő alkotta többek között az asztaltársaságot. Olykor csak négyen-öten ülték körül az asztalt, máskor húszan-huszonketten. „A kávé förtelmesen rossz, néha csaknem ihatatlan. De hát nem is a kávé itt a csáberő.”

A törzsasztal legdivatosabb játéka a barkochba vagy a szógyűjtés volt. Ez utóbbi azt jelentette, hogy a játékosoknak meghatározott idő alatt egy kezdőbetűvel minél több híres ember nevét, földrajzi neveket vagy egyéb szempontból érdekes szavakat kellett gyűjteni. A Karinthy– Kosztolányi páros híres volt nyelvi játékairól, fogadásból akár több órán át is képesek voltak szójátékokat alkotni: „Az éhes bálna – zabálna” híres fordulat a Hadik kévéház asztalánál fogant.

Miután Karinthy Pestre költözött, bázisát áthelyezte a Centrálba. Egyszer mégis ellátogatott, és kísérletet tett egykori kedvenc helyén: „Elhatároztam, hogy megmérem a vicc budapesti terjedési sebességét. Kigondoltam és elmondtam a Hadikban egy viccet, és másfél órával később átmentem a Centrálba. Ott már nekem mesélték.”

Japán kávéház

Miért Japán? A nevet a tükrök feletti csempéken látható, japán témájú csendéletekről, japános motívumokról kapta, később ezek alá függesztették a törzsvendégekről törzsvendégek által készített karikatúrákat.

Törzsvendégek: József Attila,Nagy Lajos, Szomory Dezső, Szép Ernő

A telefonfülkék gyönyörű üvegét Rippl-Rónai József tervezte. Mert hogy a Japánban telefon is volt ám! Volt egy telefonos, aki, ha fölhívták a kávéházat, és kérték x vagy y urat, akkor nem táblával rohant, hanem megkereste. A telefonhoz volt egy külön tantusz, a Japán állomásának száma volt rajta, a posta úgy adta ki, hogy csak ezekben a fülkékben lehetett használni.

1907-től a Japán a képzőművészek és műpártolók törzshelye lett. Az asztalfőn a Mester, Lechner Ödön ült. A Japán kávéház művészeiből alakult ki a Magyar Impresszionisták és Naturalisták Köre, tagjai többek között Csók István, Fényes Adolf, Ferenczy Károly, Iványi-Grünwald Béla, Kernstock Károly, Lechner Ödön, Petrovich Elek, Rippl-Rónai József és Szinyei Merse Pál.

A kávéháznak az évtizedek során több tulajdonosa volt, de a virágkor Kraszner Menyhért nevéhez fűződik. Mint lánya visszaemlékezéseiből megtudjuk, ebben az időszakban a kávéház éjjel-nappal nyitva volt, pedig csak hárman üzemeltették: Kraszner, a felesége és az anyósa. Hatalmas energia kellett ehhez, főleg hogy szinte családias légkört teremtettek a vendégek körül, beszélgettek, kártyáztak velük. A vendégek anyagi helyzetére való tekintettel Kraszner kitalálta a „javító kávé” intézményét, amikor a kihozott kávét hol egy kis tejjel, hol egy kis kávéval „javították”, így egy adag áráért többet is fogyaszthatott a rászoruló. Aztán jött a „javító cukor”, „javító mák”, amellyel egy adag tészta árából is jóllakhatott mondjuk egy fiatal, pénztelen házaspár.

Rejtő Jenő itt írja darabjait, regényeit. Ha a kávéházban fizetnie kell, a legenda szerint Rejtő letép néhány bekezdést készülő regényéből, ezzel a pincér átbaktat a Nova kiadóba(bűnügyi és légiós regények kiadására szakosodott), ahol kifizetik a cechet.

Meg is ihlették a költőket a kávéházak:
pl: Kosztolányi Dezső: Pilvax, Szabó Lőrinc: Centrál, Ady: Budapest éjszakája szól, Móricz: Osvát Ernő, Molnár Ferenc: Pesti társaság

Még több a témáról:
http://www.vki.hu/~tfleisch/~humanokologia/dolgozatok/laszlo-zsofia_kavehaz.pdf

Legutóbb frissítve: 2016-08-22 14:18

Javaslatok

Megjegyzések

Hamarosan!

© 2015–2016 erettsegik.hu