TantárgyakIrodalomKözépszintPetőfi Sándor
ProfilJegyzet beküldéseGYIKRólunk
Ez a jegyzet félkész. Kérjük, segíts kibővíteni egy javaslat beküldésével!

Petőfi Sándor

  • Magyar költő, forradalmár, nemzeti hős, a magyar költészet egyik legismertebb és legkiemelkedőbb szereplője. Közel 1000 verset írt rövid élete alatt. Ebből körülbelül 850 maradt ránk.

Életéről röviden:

  • Kiskőrösön született 1823-ban.
  • Szülei Hrúz Mária és Petrovics István volt.
  • Gyakran váltott iskolát (kecskeméti evangélikus, sárszentlőrinci, majd piarista gimnázium).
  • Pestre költözött és beállt a Pesti Színházhoz, majd házitanító lett rokonainál Ostffyasszonyfán.
  • Katonának állt, de leszerelték.
  • 1842-ben jelent meg első verse az Atheneumban (A borozó).
  • A pápai kollégiumban ismerkedett meg Jókai Mórral.
  • Több éven keresztül vándorszínészként járta az országot, majd Pestre ment, hogy kiadathassa verseit.
  • A Pilvax kávéháznak rendszeres látogatója lett, ez az akkori fiatal írók gyülekezőhelye volt.
  • Az 1848-as forradalom egyik vezéralakja lett.
  • Végül 1849-ben halt meg, a segesvári csatában tűnt el.
  • Szerelmei:
    • Csapó Etelke (15 ővesen halt meg - Cipruslombok Etelke sírjárül)
    • Mendnyánszki Berta (viszonzatlan; Szerelem Gyöngyei ciklus)
    • Szendrei Júlia (ő lett a felseége, fiúk született 1848-ban: Zoltán)
  • Barátja Arany János

Pályája:

  • A romantika korszakában alkotott → nemzeti romantika
  • Költői pályafutása csupán 7 évig tartott
  • Pályája nem igazán korszakolható, ha mégis megpróbáljuk:

1. 1842 - 1844: Népiesség

  • Sok verséből dal lett
  • Jellemzői a természetesség és az egyszerűség
  • pl.: A boroző, Hazánkban, Befordultam a konyhára

2. 1845 - 1846: Romantikus individualizmus

  • Ő emelte világirodalmi szintre a hitvesi költészetet
  • Központjában az egyén áll
  • Jellemző rá a kísérletezés, a töredékesség, a képzettársítások
  • pl.: Cipruslombok Etelke sírjáról, Júlia versek, Felhők ciklus

Felhők ciklus:

  • verstöredékek
  • rímtelenek
  • címtelenek
  • fájdalmasak
  • pesszimisták
  • fő témái a barátság, a szerelem, a halál stb.

3. 1847 - 1849: Látomási költészet

  • Romantikus szabadságeszmény
  • Felerősödik a politika a lírai költészetben
  • Európában kialakulnak a nemzetállamok
  • Költői szerepként a próféta, az apostol szerep jellemzi
  • pl.: Egy Gondolat bánt engemet

Egy gondolat bánt engemet (1846)

  • Rapszódia, nem akar lassú halált - hervadó virág, gyertyaszál
  • Ellensúlyozza a hősies hirtelen halál - villámsúlytotta fa, kőszirt
  • Vízió a jövőről, egyetemes vízió: mindenki legyen szabad és egyenlő
  • Ezt forradalom és vér útján akarja elérni
  • Cél: hősi halál, szabadság (+ egyenlőség, testvériség → francia forradalom)
  • De oda csak vér vezet, ki kell érdemelni

A XIX. század költői (1847)

  • A jelenről szól
  • 6 versszakos szónoklat, ami 3 részből épül fel
    1. versszakának tételmondata: "Nagy munkát váállal magára, ki most kezébe lantot vesz"
  • 2-5. versszak: kifejtős, érvelős rész
  • A 6. verszakban levonja a következtetést
  • Érzelmileg túlfűtött vers (felkiáltó mondatok, kültői kérdések)
  • Bibliai képek: Múzes, lángoszlop, Kánaán
    • vátesz prófétai szerep
  • Közösségi líra
  • Abszolút tudás, kiválasztottság, felelősség a társadalomért
  • A nép vezetése (hamis prófétákkal szembeszáll)
  • A Kánaán egyenlő a szabadsággal, testvériséggel és egyenlőséggel
    1. versszakban egy jövőképet ír le → a felvilágosodás eszméjének továbbélése
  • Fontos a tanulás → a szellem napvilága
  • Kérdések: Mit kell tanulni

Az apostol (1848)

Műfaja: elbeszélő költemény: verses formában megírt epikus mű, amelyre jellemző a személyesség és a vallomásosság.

Előzményei:

  • Szabadszállási választási vereség
  • radikális törvények (politikai nézetek)
  • szembekerül a kormánnyal és a közvéleménnyel
  • János vitéz és Helység kalapácsa

A mű kérdésfeltevése szempontjából ugyanaz a szerepdilemma Petőfinél és Szilveszternél is. Egyén vagy prófétaszerep.

A mű fordított időszerkezettel dolgozik, a főhős múltja sokkal epikusabb, mint a sorsdöntő események. A sorsdöntő eseményeket elnagyolja. A pörgős epikus cselekmény miatt sokkal fontosabbak a belső monológok.

Beszédhelyzet: magány, egyedüllét

Az emberiség mutat fejlődést → célelvű folyamat a történelem. A szabadság megvalósulását keresi. A romantika megkérdőjelezi a felvilágosodást. Lehet útja a szabadságnak és a költő hisz benne.

Nem abból fakad a szerepdilemma, hogy van-e fejlődés. A kudarcokkal teli sors mégsem adja fel a harcot.

„Mindig másoknak éljen-e?
És soha se magáért.”

Az ember – polgár (apostolszerep) kérdésfeltevésének lényege Rousseau-nál merül fel először ez a kapcsolat. Azonosító és megkülönböztető szerepe van.

Az ember és a polgár egymást kizáró fogalmak. Választania kell Szilveszternek.

Csak úgy töltheti be az egyik szerepet, ha a másikról lemond.

ember – örömelvűség ↔ apostol – lemondó mártíromság

Az emberhez az élet kapcsolódik ↔ az apostol szerephez a halál

Belső konfliktus – érték váltások pl. meghal a felesége → a szabadság egy üres szó.

A szabadságért nem szabad áldozatot hozni.

Az apostol szerep eddig is jelen volt Petőfi költészetében, de változik a szerepfelfogás.

Szilveszter börtönből való kimenetele után, még rosszabb lett a világ (nem fejlődik)

Cselekedni kell a nép helyett, mert a nép kiskorú. Az emberiség történelme egy vérfolyam – elnyomott emberek folytonos harca → Szőlőszem hasonlat!! → célelvű világtörténet: rendíthetetlenül halad a célja felé és ez csak a szabadság kiterjesztésével fog bekövetkezni.

Az egyes ember önfeláldozó harca az, ami jobbá teszi a világot.

A nép 3x tagadja meg Szilvesztert → kiválasztottság és kitaszítottság; megszégyenítik. Ezek a dolgok Krisztushoz teszik hasonlóvá.

A szerepkonfliktus feloldhatatlan. Ezért mindkét szerepben sikertelen. Szilveszter története így egy tragikus iróniával végződik, mivel a magánéletben és az apostoli szerepben is kudarcot vallott.

A szerepkeresése kudarcot vallott. Minden cselekedete sikertelen és gesztusai is önmaga ellen fordultak.

Legutóbb frissítve: 2016-08-22 14:18

Javaslatok

Megjegyzések

Hamarosan!

© 2015–2016 erettsegik.hu