TantárgyakIrodalomKözépszintAdy Endre
ProfilJegyzet beküldéseGYIKRólunk
Ez a jegyzet félkész. Kérjük, segíts kibővíteni egy javaslat beküldésével!

Ady Endre

A XX. század legjelentősebb magyar költőinek egyeike. a magyar politikai újságírás egyik legnagyobb alakja, a Nyugat szerkesztője

Életéről röviden

  • 1877-ben született Érdmindszenten (Partium).
  • Református családból származott, szülei Ady Lőrinc és Pásztor Mária voltak.
  • Tanulmányait befejezve a Szilágy című lap munkatársa volt
  • 1899-ben megjelent első verseskötete, a Versek.
  • 1900-ban Nagyváradra ment, s a Szabadság és a Nagyváradi Napló lapok munkatársa lett
  • Szerelme Dióssy Ödönné Brüll Adél, Léda volt, aki gazdag férje jóvoltából Párizsba ment, Ady pedig utána -> kapcsolatuk 9 évig tartott (se veled se nélküled)
  • 1906 - Új versek című kötet
  • 1908-ban az induló Nyugat szerkesztője lett
  • Levelezni kezdett Boncza Bertával, Csinszkával (lányrokona Svájcban)
  • 1912-ben szakított Lédával (Elbocsájtó szép üzenet)
  • Összeházasodott Csinszkával, Pesten éltek
  • 1919-ben Budapesten halt meg
  • 1906 – 1. komoly kötete (Új versek – modern magyar költ. korszaknyitó kötete)
  • Szimb (Baudelaire), szecesszió (szerelmes – Léda), expresszionizmus (vh)
  • Újítások: önkényes jelentéstartalmű szimbólumok, nagybetűs szavak, új szavak (összetett szavak, szókapcsolatok, pl. Komp-ország) → csak megsaccolni tudjuk, mit jelentenek
  • Egyéni mítoszteremtés, önmitizálás (Muszáj Herkules – magát tűnteti fel mitikus alakként)
  • Ismétlés (Karinthy – Így írtok ti)
  • Mégis morál (racionális dolgoknak megy ellene → tunyaság, háború)
  • Költői én: változásvágy, amíg ő ismeri, hogy mi a hazaszeretet, a külvilág nem
  • Külvilág: belső ellentétek, tunyaság, kicsinyesség, elmaradottság
  • A környezet alatta áll
  • Komp-ország: Ny <→ K (Mo. átvezető, nem tud egyik oldalon sem lehorgonyozni)
  • Ny: Párizs → fejlett kultúra, élet, pompa, Mo → temető, halálszag, ugar, civilizálatlanság
  • Pl: Párizs az én Bakonyom, A Szajna partján (<→ A Tisza-parton), A Gare de l’Esten

Pályája

  • Ady nem gyakorolta vallását (bár vallásos iskolákba járt), viszont 3. kötetétől kezdve fontos számára Isten -> minden kötetében van egy ilyen témájú ciklus
  • Az előmodern korszak lezárója és folytatója
  • Verseit az ismétlés és az ellentétek jellemzik
  • Verselése ütemhangsúlyos és időmértékes, szimultán verselés
  • Jellemző a szimbólumok használata
  • Gyakran fordulnak elő szimbólumok verseiben (pénz, halál)
  • Sajátos szabályrendszere: bevezető szöveg, mottó, megszerkesztettség (versciklusok)

1906-1910

Új versek (1906)

Korszaknyitó kötet

  • klasszikus modernség kezdete Magyarországon
  • minden korábbi költeményét meghaladja
  • 1.pályaszakaszát nyitja meg

Ami igazán új az a lírai megszólalás : úgy írt ahogy még korábban senki, meghökkentően másról szóltak és máshogy → vagy megértették vagy nem

  • azért nem érthették meg mert szimbólumokban beszél, minden mögött valami mást kell sejteni
  • képszerűség felfokozott, a kortárs olvasóktól távol maradtak

Kötet és cikluskompozíció, nagy gonddal van megszerkesztve, élete végéig ezzel a kompozícióval dolgozik

  • Baudelaire : A romlás virágainak második kiadása a példa
  • a kötet ajánlással kezdődik, ezt követi a cím nélküli, dőlt betűvel szedett vers
  • nyitóvers → ars poetica → (Góg és Magóg..)
  • ezután jönnek a ciklusok
  • a vége a záróvers → ars poetica( Új vizeken járunk)
  • Baudelaire szöveg szerinti idézése

4 ciklus:

  • Léda asszony zsoltárai (szerelmes versek)
  • A Magyar Ugaron (magyarság versek)
  • A daloló Páris (párizsi élmények, ellen ciklus)
  • Szűz ormok vándora (az első három összefoglalása, tematika)

címadási szokások:

a ciklus címe valamely vers címe

  • a vers vagy a ciklus elején vagy közepén helyezkedik el

a címek három szóból állnak 1906 óta

  • népi és keresztény számmisztika

Adyt ért támadások:

  • szerelmi lírái miatt, Léda férjes, idősebb; testiségről szólnak
  • Ady támadta a műveletlenséget,maradinak vélte Mo-t, ezért hűtlenséggel vádolták
  • önfényező ,gőgös magatartása miatt is

A kötet a Góg és Magóg fia vagyok én... című verssel kezdődik:

  • vezérvers, programvers, arc poetica
  • szimbólumok: tulajdonnevek, mitológia, történelmi, földrajzi
  • fordított szórend, a lírai én lázadó hangja, az „én” a sor végére kerül
  • új szó halmozott ismétlése
  • hiába-mégis ellentéte
  • falak = Kárpátok hegyei
  • mégis morál: rossz körülmények ellenére is kiáll a reménytelenség ellen → elhivatottság

Góg és Magóg: Bibliai alakok

  • Nagy Sándor zárta be a népét kőfalakkal
  • később a szkítákkal azonosították, Anonymus a magyarokat is a tőlük eredezteti

Verecke:

  • Honfoglalás: itt kelnek át a magyarok, ősi,keleti gyökerek

Dévény:

  • az ország legnyugatibb pontja
  • nyugat felé nyitás, új kultúrával akarja megváltani a bezárt,halálra ítélt népet

„fülembe forró ólmot öntsetek” → azok akik őt akadályozzák, kritizálják

  • Vazullal vonja párhuzamba magát

Pusztaszer:

  • vérszerződés
  • itt az elmaradottság és a konzervatív szemlélet szimbóluma

Egyrészt van egy hagyományőrzés, de nyugatra tekintés is → törekvések, párhuzamosan van jelen.

Hiába, de mégis morál, dacosság, küzdésvágy; lemondás, reménytelenség áll szemben

Új vizeken járok:

  • záróvers, programvers,ars poetica
  • „új” szó az újítás szándékának hangsúlyozása
  • jövőre utalás, további kötetek
  • eredetiségre törkeszik → DE francia szimbolistákra hajaz
  • elutasít mindent ami régi

Léda versek:

  • női név,férjezett nő
  • zsoltár: Bibliából ismert műfaj,vallási téma
  • arra utalhat hogy szerelmes versek következnek
  • ez a ciklus okozza a legnagyobb döbbenetet
  • a szerelem lehet : idilli, fájdalmas, Ady számára a szerelem harc, küzdelem volt
  • Léda nagyon szenvedélyes volt → „se veled, se nélküled” „örök harc és nász”
  • sokszor ezek a versek ambivalensek → egymással ellentétes érzelmek egy időben való megnyilvánulása
  • verseiben külön kultuszt teremt a csóknak
  • sok Ady vers sanzonná vált, megzenésítették őket

Egyik legnépszerűbb szerelmes verse a Héja- nász az avaron amelyben a küzdelmet fogalmazza meg és a szerelem elmúlását

A magyar ugaron:

  • szimbólum, bevetetlen földterület, itt elmaradottság, ki nem használt lehetőségek, társadalmi és kulturális elmaradottság
  • Széchényi parlag, és Arany ugar metaforája nyomán
  • szinechdoché: rész és az egész felcserélése

A magyar Ugaron:

  • szimbolikus (Széchenyi) → elmaradottság, parlagon heverés, tehetetlenség → nem akarnak mozogni
  • Gazok → lehúzzák a virágokat → virág nem tud kikelni
  • Szent humusz → vannak értékek, de nincs, aki művelje
  • Virágillat → már csak emlék
  • Kísérteti táj, egyéni kezdeményezés elhal

A Hortobágy poétája, a Tisza parton, A magyar ugaron

  • tájleírást sejtetnek, a hozzárendelt értékek már nem pozitívak mint pl. Petőfinél
  • negatív→elmaradottság,tehetetlenség
  • forradalmasítja a történelem –szemléletet is, a múlt nem dicső, hanem átok, rontás
  • ezek a versek azonban a hazaszeretet a féltés versei, de nem látták meg a kortársak

A ciklus nyitóverse A Hortobágy poétája .

Hortobágy poétája (Petőfi):

  • újjáélesztett váteszköltő
  • Saját maga és környezete ellentéte → nem engedik szóhoz jutni
  • Elégikus, ironikus → környezet szemlélése
  • Fajta szó használata („kunfajta”)

A Tisza-parton

  • Kérdéssel zárul → vajon a helyemen állok?
  • Egzotikus elemek, 2. vszk → magyar unikumok, de ezeket leértékeli (Petőfiinek sincs már itt helye)
  • Idegenség érzés
  • Miket mond Mo-ról? Miért mondja? → nemzetostorozás (mint Kölcsey, csak durvább kifejezések, modern eszközökkel)
  • Nekünk Mohács kell (1908 – korai vers) → antihimnusz → nem áldást kér, hanem hogy minél jobban verje a magyarokat a sors/Isten
  • Tehát, amennyiben nincs küzdésvágy → kihal az éltető erő
  • Mohács → nemzeti tragédia (majd Ottlik is használja)

Daloló Páris:

  • a címben mindig egy francia tulajdonnév szerepel
  • téma: a lírai én és az idegen város viszonya
  • Párizs: az európai kultúrát jelképezi, messze kiri a korabeli európai városoktól, gazdagság, szabadság, szimbolista költészet

Híres vers a ciklusban A Szajna partján amelyben a magyar folyót állítja szembe az idegen folyóval,ellentétre épülő vers.

Magyar Messiások:

  • magyarok helyzete annyira rossz, hogy már több megváltóra van szükség (közülük 1 ő), de hiábavaló a küzdés
  • Fajok cirkusza: epigon (másoló) nemzet → gyengék
  • Nemzetek különböző szerepekben, Mo. → csak bohóc szerepet tudunk játszani, röhejes szerep
  • Kesernyés, szarkasztikus hangvétel
  • Nemzet vége
  • Faj/fajta szavakat használja → a nemzeti összetartozás mikéntje miatt

Sajátos hazaszeretet:

  • jobbítás szándéka → ostorozás
  • Nem nacionalista
  • Szerepversek: kuruc-versek → kuruc átlépi a határt, visszanéz és látja, hogy Mo. már nem a régi

korszaknyitó kötet, első modern alkotás, erthetetlen - befogadói nehézségek, felfokozott képszerűség. e korszakát jellemzi a szecesszió, amiben a szépség a lényeg: szimbolikus, allegórikus kifejezésmód

Ciklusai:

  • Léda asszony zsoltárai
  • A magyar ugaron
  • A daloló Párizs
  • Szűz ormok vándora

Művei:

  • Vér és arany
  • Az Illés szekerén
  • Szeretném ha szeretnének
  • A Minden-Titok versei

1912-1914

A menekülő lovas, A magunk szerelme, Ki látott engem?

Földessy Gyula segítette összeválogatni. a verseket ciklusokba rendezték. utolsó léda-versek is ebben a korszakban keletkeztek

Önkeresés, magány, Istenkeresés, modernebb-osztottabb személyiségkép

-> kijelentő beszédmód helyett kétkedőbb, tárgyiasabb hang

1914-1918

  • a háború élménye - A halottak élén (1918)
  • Csinszka szerelme, archaizálás - régi magyar költészet: kuruc versek, históriás énekek, biblikus-apostolikus-zsoltáros hang
  • expresszionista felek, szaggatottság, kihagyásos szerkezet
  • Posztomusz: Az utolsó hajók (1923)

Művei verstípusok szerint

  • Léda-versek (Héja nász az avaron, Lédával a bálban)
  • látomásszerű tájversek (A Tisza-parton, A magyar ugaron)
  • létharc versek (Harc a nagyúrral, Az ős Kaján)
  • élet-halál versek (A halál rokona, Sírni, sírni, sírni)
  • istenes versek (Álmom, az Isten, Az Úr érkezése)
  • kurucversek (Két kuruc beszélget)
  • magyarságos versek (Nekünk Mohács kell)
  • Csinszka-versek (Őrizem a szemed)

Héja-nász az avaron (1916)

  • a vers központi képe olyan viszonyrendszert épít ki a szövegben, amelyben a nyelv, a verszene és a költői kép egymásra vonatkozik - önmagát magyarázó rendszer
  • a mű a szerelmet összetett, ellentmondásos érzésnek mutatja be
  • a szerelmeseket egymást tépő héjáknak (ragadozó madár) mutatja be (szimbólum nem várt: galamb?)
  • "mi" és az "ők" viszonya -> mi elhullunk, és majd újak jönnek a helyünkre, időbeli eltolódással
  • minden szerelmi kapcsolatra, annak folyamatára kiterjeszti
  • disszonánk: "ujjongva", "sírva", "csattognak"
  • a páros sorokat, rímtelen harmadik követi
  • a vers középpontjában a "mi" áll, hozzájuk kapcsolódnak a térbeli, tempóbeli és időbeli változások
  • térben fentről lefelé tart
  • időben a nyárból az őszbe (toposz) - életből a halálba, a szerelemmből a kiégésbe vezet
  • ezek összekapcsolódnak a sorsszerűséggel, a természet rendjével

Az eltévedt lovas (1914)

  • néhány hónappal az I. világháború kitörése után írta
  • a központi szimbóluma, az eltévedt lovas a vers szövegében "hiányként" van jelen - nem látható, csak ügetése hallható
  • a figura jelenlétét is, létezésést is megkérdőjelezi -> alakját a befogadó hozza létre
  • képek: van ügetés - nincs fény, köd - nem lehet látni -> vízió
  • kísérteties hangulat, nyomasztó atmoszféra
  • a háborús helyzeteket, helyszíneket idéz fel: pl: nádasok
  • kilátástalanságot közvetít "Múlt századok köde" -> régi emlékek, babonák, félellmek
  • nincs emberi jelenlét, nincs falu
  • ismétléssel végteleníti az időt
  • idősíkok: hajdani, múlt századok, de az iigék jelen időben állnak
  • ló szimbóluma: magyar lovas kép, háború
  • a lovas: utalhat az eltévedt emberiségre, vagy egyenlő lehet egy katonával
  • szorongás, félelem érzete (csupa)
  • az első és utolsó versszakban szinte ugyanaz: "eltévedt hajdani", "hajdani eltévedt"
    1. eset: eltévedt
    2. eset: már a halál is jelen van
  • szinesztéziák használata: "tompa nóta", "süket köd"
  • embertámadó állatok jelennek meg (ordas, medve)
  • vissza lehet-e térni még a helyes útra?

Emlékezés egy nyár-éjszakára (1918)

  • a halottak élén című kötet első verse
  • emlékként idézi fel a háború kitörésének éjjelét
  • megsejtette a közelgő rémségeket (horrorfilm), hogy valami végérvényesen megváltozik ("Fordulása élt")
  • 12-szer ismétel egy szót (a háborút nem lehet megszokni)
  • expresszionista jegyek
  • a szörny maga a háború, nincs ami megállítja
  • két idő: akkor és most
  • az utolsó szakasz írja le a mostani állapotot
  • az első szakaszban megjelenik a kozmikus pusztulás (jelenések-könyve)
  • az anyalok harsonaszava hozza a pusztulást, babnás előjele is "Tudtuk, hogy az ember esendő"

Legutóbb frissítve: 2016-08-22 14:18

Megjegyzések

Hamarosan!

© 2015–2016 erettsegik.hu