TantárgyakIrodalomKözépszintArany János
ProfilJegyzet beküldéseGYIKRólunk
Ez a jegyzet félkész. Kérjük, segíts kibővíteni egy javaslat beküldésével!

Arany János

  • Magyar romantikus kölrő, a Kisfaludi Társaság igazgatója, a Magyar Tudományos akadémia tagja és főtitkára volt

Életéről röviden

  • 1817-ben született Nagyszalontán
  • Szegény családból származott, késői gyermek volt
  • A debreceni kollégiumban tanult, utána tanított, majd vándorszínész lett
  • 1840-ben aljegyző lett és feleségül vette Ecsery Juliannát, két gyermeke: Juliska és László
  • Első műve Az elveszett alkotmány (elküldte a Kisfaludi Társaságnak, de nem nyert)
  • Pályája elejét főként epikus művek jellemezték, mint például a Toldi, Toldi estéje (eposzok, elbeszélő költemények)
  • 1847-ben megírta a Toldit, ezzel már nyert. Ekkor üdvözölte levelében Petőfi és életre szóló barátok lettek
  • 1848-ban a Kisfaludy Társaság tagja lett, majd a Nép Barátja, Szépirodalmi Figyelő és a Koszorú című lapok szerkesztője, és az MTA tagja, főtitkára
  • Majd a lírai alkotások domináltak, amik komor elégikus hangulatúak. Tematizálják az egyén és a világ szemben állását. Történelmi, népi jellegű és kísértet balladákat írt.
  • Nagykőrösi évei alatt írta legtöbb illetve legjelentősebb balladáit, ezek a legjobban szerkesztett költeményei
  • Nagykőrösi balladáiban a bűn és bűnhődés kapcsolatát tematizálja
  • Nagy veszteség érte, amikor lánya meghalt; a Margit-szigeten alkotott
  • Pályája utolsó éveiben epigramma jellegű verseket írt témái általában a beteljesítetlen életpálya volt. Kapcsos könyvbe írott költemények ezek
  • 1882 októberében betegségben hunyt el Budapesten

Pályája

1. pályaszakasz: 1845-49

Az elveszett alkotmány és a Toldi, népies helyzetdalok, a harmónia visszaállítása

2. pályaszakasz: 1851-60

  • balladák - nagykörösi évek
    • egyensúly hiány - ön- és nemzetazonosság elvesztése
    • tragikus élmény - elégikus létszemlélet, lemondás

3. pályaszakasz: 1860-77

  • alig ír, inkább irodalomszervező
  • 1863 - Buda halála

4. pályaszakasz: 1877-82

  • Margit-sziget - Őszikék

A ballada jelentése

Kisepikai műfaj, de lírai és drámai elemeket is tartalmaz, tragédia dalban elbeszélve, általában tragikus, de vannak vígballadáák is

változata a románc, a szereplők lelki/belső világa áll a középpontban

szaggatott cselekmény (sűrített)

Arany balladái: 1852-53 körül formálódik ki

Bűn és bűnhődés motívuma

Arany balladáiban egy súlyos bűn – legtöbbször gyilkosság – a történet kiindulópontja. Több esetben a bűn már korábban megtörtént, a körülményekről nem sokat tudunk (kivétel pl. A walesi bárdok). A történet végére a bűnelkövetés körülményeiről többet tudunk, de részleteiben nem ismerjük meg (balladai homály).

Aranyt a bűnös lelki vergődése foglalkoztatja leginkább. A bírói ítéletek (büntetések) sok esetben meglepően enyhék (pl. Ágnes asszony nem kap büntetést)

Arany tehát különbséget tesz büntetés és bűnhődés között: a büntetés kívülről jön (ez a népballadákra jellemző), a bűnhődés pedig a hős kínzó lelkiismeretfurdalása, amely időben nem belátható. Ezért olyan gyakori Arany balladáiban, hogy a bűnösök megtébolyulnak, rögeszméik rabjaivá válnak.

Három fontos balladáját vettük Aranynak, amiben megjelenik a bűn és bűnhődés kérdése az Ágnes asszony, a walesi bárdok és a Tengeri hántás című művet.

Ballada:

  • Keveredő műfaj: líra (vers), epika (történet), dráma (tragédia) → tragédia dalban elbeszélve
  • Nép- és műköltészet is
  • Sűrítés, kihagyás → titokzatosság
  • Lélektani folyamatokat ábrázol
  • Gyulai Pál → kapcsos könyv (Őszikék) – Margitsziget (70-es évek balladái)
    Témái:
  • Történelmi: A walesi bárdok, Szondi két apródja
  • Lélektani: Ágnes asszony
  • Népies: Tengeri hántás, Vörös rébék
  • Nagyvárosi: Hídavatás
    Szerkezet:
  • lineáris/körkörös (visszatérő)/kétszólamú

Ballada: Az epika mű neméhez tartozik. Verses formájú mű, amely egy történetet beszél el. Műfaji jellegzetességei a töredékesség, valaminek a hiánya (balladai homály), sűrítettség és a tragikus végkifejlet. Népköltészeti műfaj, ami a műköltészetbe a romantika korában kerül át. Csak Arany írt ilyen műballadákat. Az igazi kivirágzása az 50-es években történt.

Balladatípusok

  • népi jellegű (Ágnes asszon)
  • drámai (V. László)
  • históriás énekek hagyományaihoz kapcsolódó
  • románcos (Rozgonyiné)
  • kísértetballada (Híd-avatás)
  • anekdotikus (Páznám lovag)
Világkép és értékközlés szerint:
  • ősi világképet újraalkotó (a harmónia visszaáll) - Rozgonyiné
  • átmeneti csoport (a bűnt büntetés követi és azt bűn) - Ágnes asszony
  • eltűnik a gondviselés (káosz) - Híd-avatás, Tengeri-hántás

Ágnes asszony (1853)

  • nagykőrösi balladákhoz tartozik (1851-60)
  • átmeneti, népi jellegű
  • Ágnes asszony lelki világa áll a középpontban

1. rész: 1-4. versszak

  • fehér: népművészetben a gyász színe
  • felkiáltás: "Óh irgalom atyja"
  • hazugság, tagadás → megölte a férjét
  • a nő zavart: "Csillagom, hisz odabent alszik" → lelkiismeret-furdalás
    1. versszak: mosás → mániákus tisztítás

2. rész: 5-9. versszak (a megőrülés folyamata)

  • börtön(kép) = Ágnes asszony lelke
  • az elbeszélő sajnálja Ágnest
  • "néz merően" - az őrületet írja, fokozza

3. rész: 10-19. versszak (tárgyalás)

  • Ágnes sírni kezd → sírás = víz = tisztulás → mosás
  • harmónia: mogbánja bűneit
  • megőrülés: vezeklés, bűnhúdés

4. rész: 20-26. versszak (hazatérés)

  • hazaengedik, mert megőrült
  • folyamatos körforgás megjelenítése: "virradattól késő estig", "télen nyáron", "szünet nélkül" → mos
  • az idő múlását mégis érzékelni lehet

Ágnes asszony:

  • (valós – Nagykőrös)
  • Gyilkosság
  • Lélektani → megőrül a bűntudattól, végigjárja a bűnhődés útját, bíróság nem ítéli el (elég a lelki bűnhődés), kezdeti kényszerképzet → megőrülés
  • Lelki bűnhődés →élete végéig (3. szerk. egység → idő múlását jelző képek)
  • Körkörös szerkezet → helyszín: folyópart (otthon), börtön, bíróság, otthon
  • Fő motívum: bűn, bűnhődés → (tisztára) mosás → 2 fő szín: fehér, piros
  • Refrén → érzelmi megnyilvánulás (fájdalom, megbocsátásért könyörgő hang, szánalom)
  • Folyó motívum (itt kezdődik, végződik → keret)

Ágnes asszony: Népi ihletésű ballada. Három szerkezeti egységre bontható. Az első 4 versszak egyszeri történetet beszél el, mérsékelt gyorsasággal. Ágnes asszony lepedőt mos és az emberek, közben kérdezgetik, ez pár órát ölel fel (balladai homály) csak feltevéseink vannak. A második rész a börtönben töltött rövid időt nagyon lassan beszéli el, a bíróságon történteket hosszú perbeszédek formájában tudjuk meg. Harmadik szakaszban folyamatos jelen időt használ a költő, semmit nem tudunk meg belőle, csak hogy Ágnes asszonya lepedőjét mossa. A bűn az a gyilkosságban és a bűnsegédletben jelenik meg. A bűnhődés problematikusabb, nem e világi egy felsőbb rendű hatalomtól jön. Visszatérő motívum az „Oh! Irgalom atyja, ne hagyj el”. Megkapja a bűntől való megtisztulást, de a lekiismereti feloldozást nem kapja meg.

Szondi két apródja

  • 2 túlélő – török követ
  • Apródok: költők, költői bátorság, kitartás szimbóluma, illetve ifjak, feddhetetlenek → örök erkölcsi példák
  • Kétszólamú ballada (hegycsúcs – Szondi sírja: pátosz, fensőséget ad völgy: török tábor)
  • Vesztes csata, de továbbviszik gazdájuk példáját, az apródok végig a csatáról, illetve Szondiról beszélnek, és nem a követnek válaszolnak → nem is igazán kétszólamú
  • Követ: mézes-mázosból fenyegető hangnemre vált
  • Tér: Drégely vára, idősíkok: követ → jelenből jövő, 2 apród → jelenből múlt

Tengeri hántás

  • Népies: őszi kukoricafosztáskor zajlik
  • Egy szerelmes pár, eltűnik a lány, Tuba Ferkó lelkét hívják → bűntudat ébrentartása (hiedelemvilág)

A tengeri hántás: Szintén nép ihletésű ballada. Az elbeszélő feladata, hogy a kukorica hántás közben szórakoztasa a többieket, ugyanakkor erkölcsi tanítást is adjon a fiataloknak. Tuba Ferkó elhagyja a szeretőjét Dalos Esztit. A lány öngyilkos lesz, Ferkónak bűntudata támad és lezuhan egy toronyból. A büntetés most is az elme megbomlása, a hallucináció és vízió, s ennek következménye a halál.

A walesi bárdok

  • Párhuzamos szerkezet
  • lineáris, egyszólamú
  • Példázat jelleg (Ferenc József → cím: nem lehetett volna direktben) → nemzeti függetlenség, önrendelkezés gondolata

A walesi bárdok: Történelmi ballada, ami a hatalom és a nép viszonyát mutatja be: az elnyomó uralkodó dicsőségére egyetlen bárd sem hajlandó énekelni, ezért 500-an halnak meg. A király hallucinációiban hallja a halott vértanúk énekét, felébred a bűntudata. Zenével próbálja elnyomni a belső hangot: hiába.

Vörös rébék:*

  • Alapanyag: saját falujából (Nagyszalonta)
  • Terka és Pörge Dani, Terkát megkörnyékezi Rebeka (boszorkánysággal foglalkozik)
  • Születik egy gyerek, de nem tudni, kié → P. Dani felmérgesedik → megöli Rebi nénit, aki visszatér kísérteni → P. Daninak bűnhődnie kell, meghal

Híd-avatás (1877)

  • az Őszikék ciklus egyik balladája (Nagyvárosi ballada)
  • története: egy fiú kártyán veszít → le akar ugrani a hídról (Margit-híd), de kísértetek jönnek fel és újra leugranak a hídról - éjfél (a kísértetek órája)
  • "Új híd! avatni mind! vígan"
    1. szerelmes pár - egymásé a halál után
    2. gazdag - milliomos - tönkrement
    3. sorra jönnek - kis történetek → ki miért lett öngyilkos → a társadalom minden rétegéből → mindenkit utolér a halál; gazdagot, szegényt, fiatalt, öreget
  • Haláltánc - a híd átvezet
  • a híd születése - korszakváltás
  • a fiú története a keret - öngyilkosság - az életünk nem a mienk, hanem Istené
  • verselése: ABABB CDCDD EFEFF stb. - örvény, amely a mélybe ránt

Hídavatás:

  • Valódi híd (újsághír) – babona világ (ha legalább 1 ember öngyilkos lesz, akkor felavatják a hidat)
  • Senki nem boldog → mindenkinek megvan az oka, hogy miért legyen öngyilkos
  • Város: lehangoló (romantika), Arany sem szereti
  • Emberi elidegenedés, nem találják önmagukat
  • Apró életképek az öngyilkosokról → sűrítés+kihagyás (ezért nem pontosan lehet tudni)
  • Víz (folyó) → habok elnyelik, fénycsóva

Legutóbb frissítve: 2016-08-22 14:18

Javaslatok

Megjegyzések

Hamarosan!

© 2015–2016 erettsegik.hu