TantárgyakIrodalomKözépszintBabits Mihály
ProfilJegyzet beküldéseGYIKRólunk
Ez a jegyzet félkész. Kérjük, segíts kibővíteni egy javaslat beküldésével!

Babits Mihály

  • Költő, író, irodalomtörténész
  • A XX. század eleji magyar irodalom jelentős alakja, a Nyugat első nemzedékének tagja

Életéről röviden

  • 1883-ban született Szekszárdon, katolikus családban (nemesi család)
  • Műveltségének gyökereit családi hátteréből kapta
  • A katolikus főgimnázium után a Pesti Egyetem magyar-francia szakán tanult, ahol részt vett a Négyesi László féle stílusgyakorlaton (Nyugat nagyjaival - Juhász Gyula, Kosztolányi Dezső)
  • Tanári képesítést szerzett, 5 nyelven beszélt, egy ideig Fogarason tanított
  • Járt velencében is, több műve megjelent olaszul is → szoros kapcsolata volt Olaszországgal (Dante: Isteni színjáték)
  • 1909-től kezdett publikálni a Nyugatban
  • Tanítványa volt Szabó Lőrinc
  • Felesége Tanner Ilona (Török Sophie) írónő - gyermekük nem született, de örökbe fogadták Babits Ildikót (Sophie öccsének gyermeke)
  • 1929-33 között Móricz Zsigmonddal szerkesztette a Nyugatot
  • Babits halálával szűnt meg a Nyugat
  • 1927-től a Baumgarten alapítvány döntnöke
  • 1940 - San Remo díjat kapott az Isteni színjáték fordításáért, MTA tag
  • Gégerákja miatt 1941-ben halt meg, betegsége idejébőlfennmaradtak a beszélgető füzetek
  • Poéta doctus (tudós költő, művelt, latinul tud, tökéletes egység forma -tartalom)
  • Esztétizálás
  • Vád: elvonul a közélettől, bezárkózik (elefántcsonttoronyban ül)
  • Irrac. életfilo (Schopenhauer, Nietsche)
  • Keresztény epika (20-as évek végétől)
  • 2 nagy előd (Vörösmarty, Arany)
  • Fordítások: Dante
  • Nyugat: 1929-től Móricz-cal, 33-tól Gellért Oszkárral, majd egyedül szerkesztette, Babits halálakor megszűnik
  • Ars poetica:
  • 1904 pályakezdés: In Horatium, Lírikus epilógja
  • I.vh alatt: Húsvét előtt
  • 20-as évek: Cigány a siralomházban
  • 30-as évek: Mint különös hírmondó
  • Záró versek: Jónás könyve, Jónás imája

Pályája

  • életműve sokoldalú és jelentős, munkája egyedülálló és nem besorolható
  • konzervatív, klasszikus elveket képvisel, klasszikus formákhoz, hagyományokhoz nyúl vissza
  • az újklasszicista mozgalom ösztönzője volt
  • kötődött a romantika tárgyiasabb lírájához, ugyanakkor sokat merít a világirodalomból
  • Poeta doctus - tudós költő
  • olyan műveket fordított, amelyek gazdagítják a magyar műveltséget
  • bölcseleti filozófiai irányultsága jelentős
  • alapproblémái: ember és a világ viszonya, megismerés és kifejezhetőség, az európai hagyomány újraértelmezhetősége
  • regényei: a gólyakalifa, Tímár Virgil fia, Elza pilóta avagy a tökéletes társadalom

1. szakasz: 1909 (Levelek Iris koszorújáról)

  • szembehelyezkedik az élménylíra hagoymányaival, tárgyiasabb beszédmódokban nyilatkozik meg, témagazdagság és formai sokszínűség jellemzi
  • szerkesztett kötetek
  • szimbolizmus, szecessziós, impressionista jegyek Pl: in horatium

2. szakasz: 1916

  • Recitatív: etikai látószög, moralista (erkölcsös), humanista (emberséges) vonal, a háborúval szemben tesz hitvallást, erkölcsi elvek mérlegelése
  • pl: húsvét előtt, fortissimo

3. szakasz: 1920-30-as évek

  • katolicizmus: ebben találja meg az európai szellemiséget
  • Babits európaiként volt magyar, kicsit szemben állt a nacionalizmussal (Hazám)
  • 1920: Nyugtalanság völgye: klasszicizálódás, tárgyszerűvé válik
  • 1925: Sziget és tenger: értékőrzés gesztusa, elkülönülés
  • 1929: Az istenek halnak, az ember él
  • 1933: Versenyt az esztendőkkel: önértelmező, reflexív költészet (Cigány a siralomházban, Balázsolás)
  • Utolsó műve 1937-38: Jónás könyve, Jónás imája: küldetéstudat szempontjából értelmezi újra életmúvét

In Horatium (1904 - első pályaszakasz)

  • Levelek Isis koszorújáról kötet első verse, ars poetica
  • első 4 sor, idézet egy horatiusi ódából → antik költészet, filozófia felelevenítése
  • Alkaioszi strófa, időmértékes verselés (⋃—|⋃—|— // —|⋃⋃—|⋃—|)
  • Költészet = múzsák napja, ahol csak a kiválasztott lehet költő → a versek csak a kiválasztottakhoz szólnak (művelt, nyitott)
  • a költészet arisztokratikus és intellektuális (európai látásmód)
  • az 5. sortól minden változik: őselemeket jeleníti meg (föld, levegő, tűz, víz)
  • a főnix egy toposz, az újjászületés szimbóluma
  • élet és halál
  • az arany középút elve szerint a cél a mértéktartás, de ő Horatiussal szemben nem az elégedettségról akar dalolni

In Horatium:

  • kezdővers, Horatius mellett/ellen
  • Örök változás, a költészetnek, újból és újból meg kell újulnia (téma, forma, gondolatok), őselemek végigtekintése, élet+költészetnek sokszínűnek kell legyen

Lírikus epilógja:

  • záróvers, Schopenhauer – képek
  • A világ az emberre, a szemlélőre oszlik
  • Kerek, bezártság (kör, vakdió, börtön, omega és alfa) → hogyan próbálja belezárni a formába
  • Petrarca-i szonettforma (esztétizáló, bölcseleti jelleg, poéta doctus)
  • Kísérletezget, filozofál, vizsgája önmaga-világ viszonyát → a vers egy - kérdés
  • Vendégszövegek!

Húsvét előtt (1916 - második pályaszakasz)

  • A Recitatív kötet verse
  • Húsvét: áldozat, feltámadás (tényleges időpont: március 26-án adta elő)
  • közösségi óda (magasztos hangvétel, béke, ami közös érdek)
  • tagolás: a fogaskerék és a versszakok elrendezése zilált hangvételre utal → háború, rendszertelen világ, kaotikus állapot, ingatag világkép
  • az egységek különbözőek, megnyúlnak a versszakok
  • a lírai én egy szónok, próféta, aki békére buzdít, egyetemesen hívja fel az emberek figyelmét
  • prófétai hang, zaklatottság, heves, indulatos, kétségbeesett (vér)
  • a szónoklat tárgya: "szakadjon a véres ének" → legyen vége az öldöklésnek
  • szónoki alakzatok: ismétlés, megszólítás, kérdőszó, in medias res
  • a vér toposz, az áldozatot, öldöklést, eletet szimbolizálja
  • más hasonló közösségi művet is megidéz: Berzsenyi - A magyarokhoz: érckeze (itt érctalpa), Petőfi - Egy gondolat...: tipró diadal, Vörösmarty - A vén cigány: pokoli malom
  • "Hogy elég! Hogy elég! Elég volt!" - csúcspont
    1. rész: malom → fogaskerék → I. vh. gyilkológépei → halál
    1. rész: bort, búzát, békességet szimbolizálva jelenik meg - biblikus kép
  • utolsó versszak: új élet látomása

Húsvét előtt (1916):

  • először nem ars poeticának indul
  • Hiányos mondatok, rímek hiánya, nem tökéletes forma, megszólalás kényszere (ki veszi a bátorságot, hogy békét kiáltson)
  • Bőségáldás: legyen ennivaló, bor, élet
  • Húsvét: tavasz toposz), megváltás → háború végét vágyó

Cigány a siralomházban (1926):

  • Vörösmarty (Húzd rá cigány…)
  • Hegedűs, muzsikus= költő, vigasznyújtó zenész, fájdalomtól mentesítés
    1. vszk: 1. korszakot foglalja össze
    2. Húsvét előtt
  • Költő → szerepe csak a vigasztalás, nem buzdít (nincs mire), („félre a hitvalló költészettel…”)

Mint különös hírmondó (1930):

  • esztergomi hegyen
  • Költő: visszavonult, fent él a hegytetején, nem törődik a közélettel
  • Majd úgy érzi, hogy le kell menjen az emberekhez
  • „Ősz van” → ironikus költői szerepvállalás
  • A világ mozgásban van → tovább kell lépni, a tél után mindig tavasz jön
  • Szellem és szerelem (JA)
  • Soráthajlások! kintről jön és hoz valamit

Csak posta voltál (1933)

  • versenyt az esztendőkkel
  • későmodernség problémáit veti fel
  • cím: lefokozás "csak" közvetítő voltál → megszólítás, önmegszólítás
  • kulcsmondat: "keresd tovább magad" → önkeresés
  • személyiségválság jelenik meg, nincs többé egész
  • nyomhagyás kérdése: ki vagy és milyen nyomot hagysz a világban?
  • életrajzi adatok: Fogaras, Pest, Dunántúl, bor, szekszárdon született - tőke
    1. versszak: por → posta
    1. versszak: másodlagos környezet: házak, elsődleges környezet: természet
    1. versszak: ki vagy te? írás, olvasás = nyomhagyás
    1. versszak: emlék "rád tapad" mint a por: visszafelé halad a múltban, visszafelé keresi önazonosságát
  • x. versszak: meder → nem csinál semmit, átfolyik rajta a víz, az emlékképek változnak rajta, de az emlékek is változnak "s mult dob hurkot a jövőnek"

Jónás könyve (1938)

  • Károli Biblia, ekkor már beteg, beszélgető füzet
  • Összegzés, megtalálja az önazonosságát
  • Ironikus: makacs, nagyképű Jónás, számon kéri Istent, besértődik
  • Mintha egy párbeszéd félbemaradna – Jónás nem válaszol
  • Jónást mindenhol kiröhögik (Babits) → Babits magát sem veszi komolyan
  • Részei:
    1. megbizatás – cet
    2. cethalban (mélységből...)
    3. újabb isteni megbizatás – Ninivébe bevonul, kiröhögik, megsértődik
    4. Jónás durcizik, isteni kegyelem Ninivének, Jónás megleckéztetése
  • Babits az akkori Európát is meg akarta jeleníteni – carpe diemben dobzódó emberek
  • Jónás imája: a költő már nem akar semmit mondani saját magától → csak amit Isten

Előzmények

1937-38 között írja, halálos beteg, gégerákot kapott, betegágyán írja. Saját kínjai valamint emberiség kínjai (politikai helyzet, fasizmus, újabb háború lehetősége) is vezetik a mű megírásában.
Emberi értékek, kultúra védelmének megőrzésének gondolata, mit tehet egy költő ilyen helyzetben a barbársággal szemben

Műfaj

elbeszélő költemény, romantikából ismert lírai jegyek, epikus eseménysor (pl. Petőfi, Arany művei)

Bibliai háttér

  • Jónás : kispróféta
  • intertextualitás, parafrázis, újraírja a saját létállapotában a költő
  • próféta: isteni akarat :sugallat közvetítője
  • próféciák: jövendölések
  • egyedülálló Jónás könyve mert nem próféciát tartalmaz, hanem maga a próféta a téma

Jelentőség

  • Isten egyetemes jósága a pogányokra is kiterjed
  • a prófétaság lényege itt a kényszerűség volt

Irodalmi hagyományok

  • 16.sz Batizi András: prédikátor-költő - Jónás története
  • századforduló: Ambrus Zoltán: novellista író „Ninive pusztulása” közvetlen előzménye Babitsénak
  • Arany János: hasonló életút, kitér a trténetre, talán hasonló kétségek gyötörhették őt "Próféta lomb"
  • ezekkel szemben Babits nagyon fontos pontokon átírja a történetet

Helye az életműben

Már a 20-as években: Babits figyelme a próféták felé fordul,de nem foglalkozik vele komolyabban

újklasszicizmus: Régi hagyományok őrzésének fontossága, megkerülhetetlen értékeket tulajdonít hagyományoknak

Új költői felfogás

Alapvetően esztétizáló költő (szépségért alkot).

  • 1928-ban olvasta Julien Brenda: írástudók árulása című könyvet, elítéli a művészi elkötelezettséget, és csak az esztétikum kizárólagosságát hirdette. Erről írt Babits egy tanulmányt, kitérhet-e az erkölcsi szerep elől a szellem embere? Ha nem akkor mi a küldetés lényege? Hogy kell a felsőbb hatalom üzenetét közvetíteni?
  • a Jónás könyve egy szellemi önéletrajz: → hogy küzd meg Babits a feladattal. Önirónia, cinikusság, Jónás alakja szerencsétlen, esetlen, nevetséges, gyáva, tiszteletlen, szégyen éri, lelki gyötrelmek is nem csak testi
  • a Biblia szófukar, Babits részletes naturalisztikus (ellentét)

Eltérések a két műben

BibliaBabits
szófukarnaturalisztikus, részletező
Prófétának nevezi → különleges adottságoka címben hiányzik a próféta szó → hétköznapivá teszi, esendőség
Jónás kéri hogy dobják a tengerbe, elismeri hibáját, vállalja a büntetéstéletét féltve, meglapul, botcsinálta hős
Ninive megtér, Isten megbocsát, nincs büntetés, Jónás haragot érez → Jónás perlekedés alaptalan
  • Ninive nem tér meg → 1-2 szívben van némi hajlandóság, de nincs általános bűnbocsánat
  • "Egyik másik szívében még Jónás szava kicsírázik"
  • 3-szor kigúnyolják őt
  • Isten megint megbocsát → „És hazudott az Isten”
  • Jónás haragszik → jogos a haragja (látszólag)
  • Babits reményét fejezi ki, hogy az emberek alkotta kincsek talán mégsem fognak elpusztulni
  • haszonelvűség miatt a világ megérett a pusztulásra

Jónás csak a korlátozott emberi tudat birtokában lát, csak 40 nap távlatából gondolkodik, nem képes az Isteni terv távlatából értelmezni a dolgokat.

Az Isteni szempontok nem lehetnek nyilvánvalóak az ember számára, a küldött feladata a közvetítés, nem feladata a büntetés

„A szó tied, a fegyver az enyém.”

„Te csak prédikálj Jónás, én cselekszem.”

„Így szólt az Úr és Jónás hallgatott.”

  • egyetért
  • nem ért egyet, de elfogadja
  • egyáltalán nem így gondolja

Nem dőlt el a vita, nincs megoldása a kérdésfeltevésnek.

Szent Ágostontól való gondolat → az emberek feladata csak az értékek/erények megőrzése, és nem megítélése.

Az ítélkezés nem Babits feladata, csak az, hogy harcoljon az embertelenség ellen, akkor is ha nevetséges lesz

Nem hallgathatunk, nem menekülhetünk

  • „Vétkesek közt cinkos aki néma.”

A mű nyelvezete

  • Biblia hatása érződik rajta, jelképes beszéd
  • archaizáló – régi korokba visszanyúló nyelvhasználat
  • figura etymologica – tőismétlés
  • alliteráció
  • profán ↔ pátosszal teli, patetikus hangnem → széttartó beszédmód
  • önirónia

Legutóbb frissítve: 2016-08-22 14:18

Javaslatok

Megjegyzések

Hamarosan!

© 2015–2016 erettsegik.hu