TantárgyakIrodalomKözépszintJózsef Attila
ProfilJegyzet beküldéseGYIKRólunk
Ez a jegyzet félkész. Kérjük, segíts kibővíteni egy javaslat beküldésével!

József Attila

Életéről röviden

(1905. április 11. (költészet napja), Balatonszárszó – 1937. dec. 3. Balatonszárszó)

  • Szülei: József Áron és Pőcze Borbála
  • Apja elhagyta, anyja korán meghalt → teljesen árva
  • Öcsöd → nevelőszülők, majd gyámja: Makai Ödön
  • Szegedi-, bécsi-, Sorbonne- és budapesti egyetem
  • Kommunista Párt → 1830 → egyre többet foglalkozik a szegénységgel
  • Szerelmei: Vágó Márta, Szántó Judit, Marton Márta, Gyömrői Edit, Kozmutza Flóra
  • idegösszeomlás, Balatonszárszó → halál

Tájversei

  • Petőfi → táj: civilizációtól mentes, klasszikus
  • Ady → szimbolikus táj
  • JA → az ember belső érzéseit írja le, egyszerűen kimegy és a táj elemeiben visszatükrözi magát, gondolatiat
  • Tájversei: Tiszazug, Holt vidék, Téli éjszaka, (Külvárosi éj)
  • Tájversek jellemzői: impresszionizmus (k
    épek), társ+pol-i mondanivaló, EMBER és TÁJ, pszichologizálás

Szerelmi költészete

Egész életét a hiány határozza meg /apa, anya, család, elismerés..stb/. Nem hagyományos szerelmi versei vannak.

1928: Vágó Márta

Értelmiségi családból származott, az angliai út alatt kölcsönösen elhidegülnek egymásól.

A Klárisok című vers szól hozzá, ami tudatosan többértelmű alkotás, a szerelem beteljesületlenségéről vall. A társadalmi különbségeket a státusz szimbólumokat jelképező tárgyak mutatják.

1930: Szántó Judit (leghosszabb kapcsolat)

Szavalóművész, az Illegális Kommunista Pártban ismerkednek meg. Judit teszi elviselhetővé az életet JA számára. Egyetlen vers szól hozzá: Judit /szakítás után írja/

1933-ban egy másik nőhöz ír verset (Óda) → derékba töri a kapcsolatukat → Judit öngyilkosságot kísérel meg (ő nem volt soha ilyen versek ihletője). Kosztolányi meséli el.

1935: Gyömrői Edit

Pszichoanalitikus és beteg kapcsolata lesz félreértelmezve, beteges szerelem, legfőbb bizalmas,egyetlen támasz. JA késsel támad a nő vőlegényére.

Nagyon fáj című kötet szerelmes verseit hozzá írja: a szerelem mint védekezési kísérlet, „Még jó ,hogy vannak jambusok és van mibe belefogódznom". A versek nem a boldogságról hanem a pszichoanalízis során szerzett rossz emlékekről kínlódásról szólnak. (Gyermekké tettél, Nagyon fáj)

Kozmutza Flóra

Kölcsönös rokonszenv volt közöttük. 1937 nyarán JA-t már skizofréniával kezelik, felmerül a kérdés hogy gyógyító volt –e vagy őszinte szerelem. Bárhogy is volt a költő valósnak tartja.

A Flóra versekre a harmónia képzete a jellemző (Flórának, Flóra című versek), mardossa a kétség is (Ha nem szorítsz c. vers)

József Attila életrajza annyira keserű, hogy alig van olyan verse amiből ne a fájdalom áradna → emiatt különbözik a többitől.


Tiszazug (1929)

  • (Juhász Gyula)
  • jelentős tájvers, téli táj
  • Első olvasásra impresszionista: vizuális (pöttyös), audio (koppint), tapintás (kemény)
  • Belül is ütődött állatok → kívül-belül bántalmazott, sérült emberek → állat és ember majdnem egy szinten vannak (3-4-5. versszak, tyúk), állathasonlatok (bicegő cinke → szomorúság tetőfoka)
  • Kulcsszavak: homály → átjárhatatlanság, kijutásra nincs esély → nincs harmónia
  • Nincs munka, maga elé bámulás, szerencsétlenkedés
  • Alaptéma: mit ér a vén? → társ. mondanivaló: vidéken az öregembert csak eltartják, nem hasznos tagja a falunak, nem kell már senkinek, kihasználatlan tanya, vidék
  • Ember-táj viszonya: a környezet ellenséges, reménytelen („s ha ő etet...”) → megpróbálja etetni a malacokat, de azok fellökik

Holtvidék (1932)

  • szeret kopár, téli tájban járni
  • Impresszionista: nagyon sok jelző (példák)
  • Pusztuló táj: ezen keresztül az emberi civ. pusztulása
  • Szerkezet: feszes
  • 1-4. versszak: pusztuló, kietlen táj, kintről jövünk a házba
  • 5.-től: tanya (emberi világ), szegénység, üresség, pusztulás, sötétség
  • Szinte semmi nem mozog → emberek lelassulva, szegénység, nem csinálnak semmit
  • 7. versszak: kommunizmus
  • 8. versszak: társadalmi kritika (propaganda) → leszakad a többiről: Tiborc panasza (Bánk bán) → 13. sz. – 20. sz. a nemesek/gazdagok ugyanúgy elnyomják a parasztokat (erdő, tó közös terület)
  • Hangutánzó szavak → hangszimbolika (kellemetlenek), látható képek nem színesek → formákra, mozgásra összpontosít, illetve tapintás
  • Kétféle mondat: soráthajlásos, illetve: „És a szőlő.” →hol egyszerű, hol hiányos
  • ember-táj: téli táj → barátságtalan, rideg

Téli éjszaka (1933)

  • szabad vers, filozofikus, tájversnek indul, de végül nem is az (gondolathömpöly) → világértelmezés, rendrakás
  • Fő vers, ez is impresszionista (színek, hangok, mozgások), nem szomorú
  • Alföldi táj, szinte embertelen, vannak emberi nyomok, ember rajta hagyja a nyomát a tájon, végignézi a tájat
  • Durva felszólítással kezdődik
  • Tér: vertikális (függőleges) → űr-föld, illetve horizontális (vízszintes) → fák, bokrok, hegyek, vidék-város
  • Idő: 1. ősz, tél 2. hideg, fagy, köd 3. est → éjszakai homály (átvirrasztott éjszaka)
  • Megszólaló szerepe: rendet teremt a műalkotás által
  • Forma: szabálytalan+”milyen vitrinben... éjszakák” → lírai én érzelmektől fűtött
  • Ember-táj: 3 ember: 1. lírai én egy mérnök (fegyelem, objektivitás) 2. lírai én egy földműves (eltárgyiasult ember, illetve tárgyak emberi volta (példák), felmerül, hogy a halálba indul) 3. külvárosi figura („zörgő kabát” → dülöngélő ember, ő a városi)
  • Előre-hátrautalások
  • Sok megszemélyesítés → a tájat személyesíti meg, azaz emberré teszi → peronifikáció, kellemes, köztük kellemetlenek (cammog vállán a megrepedt..., mintha a létből..., varjúcsapat...)
  • Városi táj: koszos, lámpafény (mesterséges), részegek, vonat, ipari negyed
  • Fő kérdés: hogyan születik meg egy műalkotás, végén bizonyosság (utolsó versszak. határozottsága)

Külvárosi éj (1932)

  • kontraszt (város-falu)
  • Kiindulópont: lakás konyhája
  • Megszemélyesítések (kefe, vakolat, éjszaka)
  • „Mint az omladék” → túl nagy a csend → majd megelevenedik a világ („szővőgyárak...”)
  • Újra kellemetlen („S odébb... temető...”)
  • Vonatfütty: felezi a verset → innen más kezdődik
  • Emberek a tájban: rendőr, munkások (komm)
  • Az ember az állathoz has (és mint macska)
  • Kocsma, kellemetlen igék (romlott fényt), hajótoposzok (tutaj, bárka)
  • Nem csak Mo, hanem a világ (a nyomor országairól)
  • Végén ódai hangvétel (utsó 2 versszak)
  • A szegények nevében szól (T/1)
  • Félbehagyta a verset
  • Személyesség, a tájban benne van az ember, de nagyon kívülálló → rideg cuccok (vas, érc)
  • Kritika → nem szereti ezt a társadalmi helyzetet

Legutóbb frissítve: 2016-08-22 14:18

Javaslatok

Megjegyzések

Hamarosan!

© 2015–2016 erettsegik.hu