TantárgyakIrodalomKözépszintMóricz Zsigmond
ProfilJegyzet beküldéseGYIKRólunk
Ez a jegyzet félkész. Kérjük, segíts kibővíteni egy javaslat beküldésével!

Móricz Zsigmond

Móricz Zsigmondról röviden

  • 1879-ben született Tiszacsécsén
  • tanulmányait a debreceni, majd a sárospataki református kollégiumban végezte → bukott (nagybátyja segít)
  • református teológiát, jogot tanult, de nem fejezte be
  • 1906-ig a Kisfaludy Társaság megbízásából 5 népmese és népdalgyűjtő út
  • 1905 Holics Eugénia oo (de öngyilkos lett) majd Simonyi MÁria, 1936 Littkei Erzsébet
  • 1942-ben halt meg
  • a Nyugat főszerkesztője, hadi tudósító

Pályaképéről

  • realizmus, naturalizmus, történetelvűség, lineáris idővezetés, metaforikus elemek, anekdota, atmoszférea teremtés, szabad függő beszéd jellemzi

Móricz Zsigmond regényeiben a vidéki életet ábrázolja, de nem azon a bukolikus módon ahogy Theokritosznál vagy Vergiliusnál láttuk. Móricz a brutális igazságot tárja az olvasó elé, amiről néha nem is szeretnénk tudni. Móricz az, aki rájön arra, hogy a falusi élet annyira hierarchikus és átláthatatlan hogy ebből sosem lehet kilépni. Ábrázolásmódja realisztikus, és a naturalizmus is fontos jellemző mely már-már undort kelt.

Parasztábrázolás

  • gyermekkori tapasztalataiból alkotott történetek
  • első személyű történetmondó
  • hitelesség és valószerűség látszatát kelti
  • visszatekintő látószög
  • szereplők kközt sok a párbeszéd, de csak tőmondatok
  • nem mondanak vele sokat, nem beszélnek
  • a narrátor viszi előre a cselekményt
  • nincsenek anekdotázgatások, nem tudunk meg semmit a szereplőkről, sem azoknak lelki világáról
  • nincs szó kultúráról, hagyományokról
  • megkeményedett szereplők
    • családi ellentét vagy valamely szándék vezérli őket
  • szaggatottság (mint a balladékban - Barbárok)
  • de támaszkodik babonaságra
  • történetei példázatszerűek

1919-ig tartó időszak

  • korai, paraszti tárgyú novellák, kisregények
  • megtartja Mikszáth anekdotizáló stílusát egyes témáknál
  • Mikszáthnál a meséhez igazodik a jellem, itt pont fordítva
  • az ő számára is fontos az élőbeszédszerűség, mint Mikszáthnaak, de egyre kevésbé keres kapcsolatott az olvasóval, stílusa egyre nyersebb, darabosabb, naturálisabb

naturalizmus:

  • az ösztönök szerepében hisz (a reakciót, sorsot meghatározzák)
  • az a társadalmi milliő, ahová az ember tartozik, meghatározza a sorsát
  • a valóság nyers ábrázolása
  • erőteljes társadalomkritika
  • a valóság reális illúziótlan bemutatása

művek: Hét krajcár, Sárarany, Az Isten háta mögött, Tragédia

Tragédia (1909)

Azt a világot ábrázolja amiről nem szívesen tudunk, társadalom peremvidéke. A falu életén belül is a legrosszabbakról ír, ezzel akarja felhívni az emberek figyelmét a testet-lelket deformáló nyomorra. Zárt hierarchikus kasztrendszer.

Cím:

Előrevetíti a tragédiát, visszafordíthatatlan értékvesztés, sorscsapás, mert emberélet vész el. Azonban az a külvilág számára jelentéktelen, valóban nem tragédia.

A költő nem sirat meg, távolságot tartó, tárgyilagos, semmi érzelmet nem mutat a szereplő iránt, nem magyaráz, csak tényeket közöl.

Műfaj:

novella → rövid időterjedelem, egy tér, kevés szereplő/

In medias ressel kezdődik (eposzi kellék). Idilli valóságot ábrázol, szinte utópisztikus, életképszerű kezdés. Már itt hatalmas az ellentét Kis János és a környezete között → térben is elkülönül, annyi emberi kapcsolata sincs hogy a többiekkel beszélgessen.

Igénytelenség: a tarló közepén fekszik

Kis János:

Tucat mind a keresztneve mind a vezetékneve. Utalhat a jelentéktelenségére

Átlagos sorsú, teljesen észrevétlen életet él, az esküvőn egy sarokban ült, a fia sem törődött vele.

A fia ijesztően hasonlít hozzá → ugyan ez lesz a sorsa. Kis János apja az étel miatt hal meg, és Kis Jánosnak is ez lesz a sorsa, az egyén sorsa nemzedékek sorsát jelenti.

Kapcsolatai:

  • apjával nem volt jó a kapcsolata, a feleségét veri, mert éhes, a fia ételt hoz, de ő nem ad neki
  • egész élete egy kegyetlen harc az élelem megszerzéséért → állati viselkedés, létfenntartás, minden kapcsolatát ez határozza meg
  • belerúg a macskába → visszatérő cselekedet: tehetetlenség, elégedetlenség, menthetetlenség ösztönök szintjén való kifejezése
  • fordulat: lakodalom: bőség szimbólum (visszatérő motívum) a saját lakodalmán lakott jól utoljára → beteg lett tőle → előre jelzi a végét, baljós. Nevetséges cél: kieszi Sarudyt a vagyonából → értelmetlen cél. Készült a bosszúra: nem mert reggelizni, az ebédet meg se kóstolta, már szédült

Nagy fordulat:

  • a legelején jól lakott, megdöbben, csak azért is eszik tovább, gépiesen, munkagépből evőgép lett
  • nem élvezi az ételt, nem érez ízeket → monoton cselekvés
  • hiányzik mögüle az ember, mutatja az elembertelenedést
  • heroikus küzdelem zajlik → visszatér az eposzhoz
  • az evést heroikusnak beállítani ironikus → groteszk
  • ellenfél: étel, enumeráció: felsorolja ellenfeleit: leves, túrós csusza, lencse, töltött káposzta, zsíros, kövér ételek → komoly ellenfelek
  • Naturalizmus: hányás, fuldoklás, kigúvadt szemek
  • leállatosított vonás: „Dögölj meg kutya!”
  • ő még nevetett apja halálán, az övét már észre sem veszik, semmi nem változik meg, nem hoz megváltást, a rend nem áll vissza, az élet közömbösen halad tovább → így ez a tragédia nem tragédia
  • a cél, hogy egyszer az életében jól lakjon az a tragédia, méghozzá a társadalom tragédiája

Barbárok

  • forrás: 2 népballada → a megölt havasi pásztor és a bárányka
  • alföldi ridegpásztor
  • 3 részből áll: mindhárom tetőpontjánál fontos szerep a rézveretes szíjnak (gyilkosság, bírósági tárgyalás)
  • már a cím nyomasztó érzést kelt
  • a balladaszerűség végig érvényesül (kevés beszéd, mögötte jelentés)
  • Bodri juhász barátja a puli
1. rész:
  • ismeretlen emberek jönnek, de Móricz közli, hogy ők a juhász rosszakarói (előrevetítés)
  • nyomasztó csend
  • a veres juhász a feleségétől kérdezi, aki a faluban lakik, van még egy 12 éves kisfia
  • az egyik juhász megkérdezi Bodrit eladó-e az öve, azt mondja nem
  • a vendég juhászok megölik Bodri juhászt, a kisfiát és kutyáit → eltemetik
  • a szíj bodrin marad
  • megvacsoráznak és elhajtják a nyájat (ezért jöttek)
2. rész
  • bodri juhász felesége férje keresésére indul
  • csak a rézveretes szíjat és a botot találja meg
  • a veres juhászra és társaira talált → azt mondják neki, a dunántólra ment
  • a felesége nem nyogodott → a "ment" szó: akaraterő, távolság, férjéhez való ragaszkodás - a puli kölykével keres sikertelenül
  • visszatérve a körtefánál megáll, ahol férjével szokott találkozni, a puli kölyke megtalálja a holttesteket, mindent megértett
  • szegedre ment a csendbiztoshoz → rézveretes szíj átadása
3. rész
  • 2 fontos szereplő: a bíró és a vres juhász
  • már az elejétől tudjuk, hogy a veres juhászt felakasztják
  • a vers juhász makacsul tagad → a rézveretes szíj megpillantása után vall

mindhárom rész egy külön drámai ív, és a szíj mindegyikben fontos szerepet játszik

  1. gyilkosság: szíjjal
  2. holttest felismerése
  3. beismerés a szíj láttán

megoldás:

  • 25 botütés a színjátékért, még az akasztás előtt
  • a bíró barbároknak nevezi őket

Barbárok

Hasonlóság a Tragédiával

  • téma: olyan világot ábrázol amiről nem akarunk tudni
  • halál
  • közönyösség, távolságtartás
  • in medias res
  • undort keltő eszközök
  • balladisztikus vonások

Felépítés:

3 részből áll → a 3-as szám a mese felé viszi → népmese

  1. rész: gyilkosság → tulajdon hiánya
  2. rész: keresés, kutatás → családtagok hiánya
  3. rész: lelepleződés → igazság hiánya

további népmesei elemek

  • „ment, ment, addig ment...”
  • fekete hajú asszony: gyászra utal
  • fehér ruha: ártatlanság, hűség → az asszony a példája hogy nem mindenki barbár
  • jelentése időtlenné tágul = történelmi idő jelöletlen → példázattá válik

1. szakasz

  • rövid, szűkszavú párbeszédek → balladára utal
  • lineáris idővezetés, nem folyamatos időszerkezet
  • 1. rész: pár óra; 2. rész 1 év; 3. rész: 1-2 óra
  • 1. és 2. rész között 10 nap telik el, a 2. és 3. között pár nap → ez szaggatottá teszi a művet

tempóváltások:

  • nagyon lassan indul a cselekmény majd hirtelen felgyorsul → gyilkosság
  • nagyon lassan indul ez is, majd pár nap alatt felgyorsulnak az események
  • ugyanez jellemző erre is

ez mind fokozza a feszültséget

A műben lévő kommunikáció nyelvi megalkotása

  • a párbeszéd a kommunikációra irányítja a figyelmet, szűkszavúak
  • a csendnek is feszültségteremtő ereje van
  • metakommunikáció működik
  • körülnéz a juhász hogy hol a botja és közelebb húzza → fél
  • kutya: fülel, szimatol, vicsorogva ugat
  • az öv csak ürügy, valamit kérdez de nem ez érdekli
  • Szeged környékén játszódik a pusztában, tájnyelv: atmoszféra teremtő erő, a 3. részben fontos, a vizsgálóbíró is tájnyelven beszél → a pandúr nyelvén próbál beszélni, hátha jobban megnyílik neki

Összekapcsoló elemek

szíj

  1. ürügy
  2. azonosítás
  3. lelepleződés, bizonyíték

kabalisztikus jelentés → a tárgyaknak lelke van, túlmutatnak magukon, babonás hitvilág

utolsó szó: „barbárok” → keretbe zárja a novellát

  • a bíró ezt eltűnődve mondja → általánosít
  • nem csak a gyilkosra vonatkozik, hanem az áldozatokra is
  • ezek az emberek primitívek, tudatlanok, sötét babonák világában élnek

pusztaság: visszataszító elmaradottság szimbóluma, amely erőszakot szül

Legutóbb frissítve: 2017-02-16 21:52

Javaslatok

Megjegyzések

Hamarosan!

© 2015–2016 erettsegik.hu