TantárgyakIrodalomKözépszintÖrkény István
ProfilJegyzet beküldéseGYIKRólunk

Örkény István

Életrajz

  • 1912-ben született Budapesten
  • Jómódú zsidó polgári családból származik
  • Apja nagy tiszteletben álló patikus
  • Piarista Gimnázium
  • Szép Szó-ban közli első munkáját
  • Londonban és Párizsban is jár, de Lengyelország lerohanásának a hírére hazautazik
  • 1942 → munkaszolgálatra küldik a doni frontra → orosz hadifogsába esik 2 évre
  • 1946-ban belép a Magyar Kommunista Pártba
  • Részt vesz az 1956-os forradalomban, utána egy ideig nem publikálhat
  • 1963-tól újra publikálhat, ekkor talál rá az igazi hangjára (Tóték, Egypercesek, Macskajáték, Pisti a vérzivatarban, Rózsakiállítás, Lágerek népe)
  • 1973 Kossuth-díj
  • 1979-ben halt meg

Örkény groteszkjéről

A groteszk komikum egyik fajtája, rövid, tömör, a hiba központi eredeű és feloldhatatlan. A nevetséges összefonódik a tragikussal. Egyszerre mulatságosan lehetetlen és szorongást keltő.
Újragondol: más szemszögből máshogy látszik a világ, nem csak egy nézőpont létezik. Tárgyilagosan ír, mintha ez lenne a világ rendje. Úgy gondolja, hogy a parodisztikus kép a valóságról hitelesebb képet ad önmagunkról és jobban el is gondolkoztat.

Örkény számára kézenfekvő lehetett a groteszk esztétikai minőség választása. Élete tele volt végletekkel (jómódú családból való mégis olyan munkát választ ami nem hoz sokat; díszegyenruhában vonul be és aknamezőn köt ki). Ezen felül azt, amin keresztül ment nem lehet mással ábrázolni, mint a groteszkkel. A fogolytábort, a hazamenetelt, ami itt fogadta, a kommunizmus éveit.

Nem ő az első, aki ilyet ír, a műfaj nem új (Gogol, Kafka, Becket)

Egypercesek (1968)

Önéletrajzi írásai szerint akkor kezdte ezeket írni, amikor gyógyszergyárban gyógyszerek leírásának lektorálása közben néhány percnyi ideje jutott rá. Először a fióknak, aztán harmadik feleségének, Radnóti Zsuzsa dramaturgnak randi-ajándékként, majd megjelentetésre.

Arról, hogy mi a groteszk

  • nem fogalmi meghatározás, hanem érzékelteti és jellemzi a groteszket, mint világlátást
  • beszélő: udvarias, tornatanár → oda nem illő udvarias formák (paródia)
  • új nézőpont (terpeszállás során) → bizarr, mulatságos és szorongáskeltő
  • szélsőségesen össze nem illő elemeket párosít, nevetséges, borzongató hatást kelt egyszerre, reális-irreális, fenséges-alantas, szép-rút keveredése
  • torna: intellektuális+cselekvésre ösztönöz
  • ugyan az egész világ a feje tetejére áll, de ennek ellenére minden marad, a sör nem folyik ki a pohárból
  • ironikus hangnem „mókás, pompásan sikerült szertartást, melyben nyoma sem volt a képmutatásnak, a tettetett gyásznak, a hazudott részvétnyilvánításnak.”
  • kifejezi véleményét az emberekről, és a felszínes viselkedésről
  • esztétikai minőség, világszemlélet, művészetek kezdetétől jelen van
  • Meg kell különböztetni a groteszket az abszurdtól:
  • groteszk: a világ tűrhetetlen, újragondolásra kényszerít, tekintsd át és változtass, ott a remény
  • abszurd: a világ nem csak tűrhetetlen, de értelmetlen is, a remény nincs jelen, erkölcsi különbség van a kettő között
  • a realizmus már kevés a világ ábrázolására, ezért van szükség a groteszkre

Használati utasítás!

  • kifejezetten szünetekben, villamosokon ajánlott olvasni, egyetlen perc alatt
  • a cím lényeges hozzátartozója, és ha nem értjük elsőre az üzentet olvassuk el még egyszer
  • „Nincsenek buta emberek, csak rossz Egypercesek!”
  • lényeges vonásuk hogy nem adja az ember szájába a szavakat, hanem gondolat ébresztőek
  • enigmaszerűek: elgondolkodtattnak, meg kell fejteni, talányosság
  • sosem zárnak le valamit, hanem elindítanak
  • kétszemélyes novellák, író, aki megírja olvasó, aki ezt megfejti, kibontja, kiegészíti a saját fantáziájával
  • címadás jelentősége, források: korabeli Budapesti viccek, talált szöveg dokumentum: groteszk vonás: kiemeli a megszokott környezetéből és műalkotásként a kötetbe emeli

In Memoriam dr K.H.G.

  • a novellában dr.K.H.G. és az őr párbeszéde zajlik, nincs kialakult karakterek, alakjuk csupán jelzés értékűek
  • a doktor különböző német, osztrák írókat, költőket nevez meg és faggatja az őrt hogy ismeri-e őket, miközben egy gödröt ás (a saját későbbi sírját)
  • ellentét a két szereplő között
  • munkaszolgálat
  • II. vh: erőszak, létbizonytalanság
  • Fekete humor, hol-mikor nem tudjuk
  • Mit: lódögnek ásta a gödröt – lehet, hogy magának? →
  • Miért: magyarázat a viselkedésére??
  • a végkifejlet nem kérdéses, dr. K.H.G. Megalázza az őrt, de nem szándékosan, nagyon szeretett magyarázni, tanárember lehetett, felhők fölött él, nem látja át a valóságot, nincs helyzetfelismerő képessége. Hiába nagy műveltségű áldozattá váik, elbukik a főlé magasodó fizikai erő miatt
  • A tudás az érték az európai kultúrában, szellemi képesség alapján ítélkeznek az ember felett, az őr a kultúrfelfogás áldozata
  • fekete humorral érzékelteti hogy hiába van intellektuális fölény amíg ilyen műveletlen akinél az igazi hatalom van (ésszerűtlennek ábrázolja a viszonyt, hogy ki az alárendelt)
  • dr. K.H.G alakja formabontó, mert a rab nem szokta vizsgáztatni az őrt, plána ha annál fegyver van
  • őr: fölérendelt státuszban van, tőle függ a doktor sorsa, de a dr. fokozat miatt szellemileg ő van fölérendelve
  • redukált, minimálisra csökkentett szöveg, fele: irodalmi vonatkozásokat tartalmaz

Szereplők

Őr

  • műveletlen
  • bunkó
  • dühös
  • szűkszavú
  • fogvatartó
  • német
  • fegyveres
  • fizikai erő
  • normák szerinti viselkedés

Doktor K. H. G.

  • művelt
  • nyugodt
  • beszédes
  • rab
  • magyar
  • védtelen
  • szellemi erő
  • normaszegő (zsidó német költőket hoz fel)

Az utolsó meggymag

  • Alapprobléma: magyarok minél följebb kerülnek egy hierarchiában, annál inkább elfelejtik, hogy miért vannak ott, miért is dolgoznak
  • PARÓDIA a magyaroknak

Leltár

  • a tárgyak történetté egészíthetők
  • novellának tekinthető, rövid terjedelem, kevés szereplő, egy helyen játszódik
  • gyökeres lefokozás, kapcsolóelemek sincsenek → a szavak szintjén marad meg
  • epikus jelleg

Tér

  • dombos táj, gomolyfelhők → távoli perspektíva
  • halastó, gátőrház → közelebbi
  • gátőr: személyre vonatkozó utalás, közeledik a nézőpont
  • jegenyesor, sáros út → vízszintes perspektíva

Szereplők

  • férfi a házban
  • nő az úton

Idő

  • zivatar után → nyár toposzra utal (erősíti a szoknya, szandál blúz képeivel)
  • gomolyfelhő

  • kerékpározik, lobog a szoknyája, fiatal (erre utal az öltözéke)
  • fogtömése látszik, mert nevet
  • a férfi légyottra hívja a nőt, becsukódó ablak: senki se legyen tanúja
  • másik lehetőség: a lány visszautasítja, csönd: bánat, magány

A végkifejletet az olvasóra hagyja, emiatt válik groteszkké

  • történet ↔ ellentörténet
  • leltár forma: az élet eltárgyiasult, elanyagiasodott volta

Egypercesek a magyarság-képhez: Az utolsó meggymag, Budapest, Gil Ungheresi
A lényegük elnagyolva: magyarok nem tudnak együtt dolgozni, mindent elrontanak, de mégis megélnek, még akkor is ha egerekkel van tele a város. Ki tudják használni a lehetőségeket, mások kárát, de közben műveletlenek, nem tudják élvezni az életet, fafejűek

Tóték

  • (1966 – kisregény, 1967 – dráma, 1969 – film)
    Mottó: "Ha egy kígyó (ami ritkaság) fölfalja önmagát, marad-e utána egy kígyónyi űr? És olyan erőhatalom van-e, mely egy emberrel ember voltát megetethetné? Van? Nincs? Van? Fogas kérdés!"
  • Szerkezet: expozíció (szereplők megismerése)
  • Bonyodalom (Gyula halálhíre)
  • Válság/tetőpont (amikor elmegy az őrnagy)
  • Késleltetés (őrnagy mégis visszatér) → a család fellélegzik, hogy minden olyan lesz, mint régen
  • Megoldás (gyilkosság) → megérdemli, lázadása → túl későn (groteszk)

Szereplők

  • Varró őrnagy: idegroncs (háborúból tér haza), őrnagynak túl alacsony (másnak gondolják), azért gondoskodnak róla, hogy fiúknak jó legyen, amikor visszamegy, Mussolini és Hitler → többiek kihasználása, diktátor, manipulálás, parancsoláshoz szokott
  • Tóték: túlzottan kiszolgálják az őrnagy abnormális viselkedését → személyiségük beletorzul
  • Tót Lajos: családfő, tűzoltó, folyamatosan csúszik le, veszti el az egyéniségét nem tud aludni, stb…, elmenekül, bolondnak tetteti magát, hogy kiélhesse természetes énjét
  • Mariska: felesége, tiszteli az őrnagyot, fontos neki a fia sorsa → folyton leállítja férje lázadós kísérleteit
  • Ágika: rajong az őrnagyért, fiatal csitri, dobozolás
  • Gyuri atyus: postás →ő tartja kézben a dolgokat → ő miatta lesz bonyodalom (nem adja oda a levelet)
  • Gizi Gézáné: lámpás asszony
  • Cipriáni: orvos
  • Tamáji: plébános

Történet

A mű a második világháborúban játszódik, s középpontjában a háború áll, noha látszatra nem ez a fő téma hanem a Tóték. A háborút a hátországban zajló eseményekkel mutatja be. A történet egy kis faluban, Mátraszentannán játszódik. A falu tűzoltóparancsnoka Tót Lajos nagy tiszteletnek örvendő, szakértő ember, akinek mindenki kikéri a tanácsát, és akire a családja is rajongással néz fel. A Tót család fia a fronton szolgál, és az őrnagyát látja vendégül a család, hogy kipihenhesse a háború borzalmait. A család mindent meg akar adni az őrnagynak hogy békés, nyugodt, tiszta körülményei legyenek. Mindenben a kedvére tesznek, hogy a fiuknak jobb sorsa legyen a fronton és biztosan haza térjen. A fiú nem szerepel a regényben, mégis minden miatta történik. Már a regény elején feltűnik a postás (Gyuri atyus - valójában ő a deus ex machina, az ő kezében van az infirmáció) aki a leveleket manipulálja, és csak azokat kézbesíti amik jó híreket hoznak. Ez is mutatja a groteszk látásmódot, hogy a legidiótább figura irányítja a történeteket a háttérből. Nem kézbesíti a levelet a Tóték fia haláláról, akik ezért hiába szenvednek el mindent az őrnagytól. Az őrnaggyal már megérkezéskor konfliktusa támad a családapával, és a műben végig őt sérti leginkább az őrnagy jelenléte, mert megborítja a család békéjét/hierarchiáját.

Az őrnagyot ajnározzák megérkezése előtt, de mikor leszáll a buszról összekeverik mással, majd kiderül hogy egy alacsony, idegbeteg, csúnyácska személyiség, aki azonnal parancsokat osztogat Tótnak is. Megkéri őt hogy húzza a szemébe a sapkáját, amivel megsérti Lajos egyenruháját, és tiszteletteljes megjelenését. Viselkedésével és parancsaival akadályozza a család normális életét, mindenben az ellenséget látja, üldözés mániájával nem tud mit kezdeni a családi nyugodt élettel. Éjszaka nem tud aludni, csak reggel alszik (groteszk) és saját elvárását kényszeríti a családra, akik követik ebben az életmódban és egész éjszaka dobozolnak az őrnaggyal. Ez a terror eszköze, az őrnagy előtt szórakozás, unaloműzés volt, de az őrnagy zsarnoki szerepe miatt megváltozik. Gyulától, a fiútól jön levél a kézbesítés késése miatt, az őrnagy álmatlanságáról. (groteszk mert tudjuk hogy ekkor a fiú már halott) Az egész családot még Lajost is munkára kényszeríti. Teljesen eltiporja Lajos személyiségét, megtiltja neki az ásítást, roggyantott térddel kell járnia, hogy az őrnagy ne látsszon alacsonyabbnak, beállítja „asszonymunkára”. Egyik éjszaka mikor sétálnak az utcán és az őrnagy átugorja a villanyoszlop árnyékát, Tótnak is át kell, és ésszerűtlenül kell viselkednie, mert az őrnagy is úgy viselkedik. Pedig Lajos látja, hogy az nem árok, csak árnyék. Ágika és Tótné nem hagyják, hogy Tót ellentmondjon az őrnagynak, és mindig kényszerítik a bocsánatkérésre a fiuk, Gyula érdekében.

A feszültség egyre nő és nő, Tót elbújik a budiban, de rájönnek, hogy a probléma oka az hogy magasabb az őrnagynál, ezért ettől kezdve behajlított térddel kell járnia. (még több megaláztatás) Tót elvisel mindent, mert tudja hogy pár nap múlva elutazik az őrnagy. Mikor elutazik Tót megnyugszik, végre újra boldog családi idill kezdődik. De megjelenik este az őrnagy. Baleset történt és nem tudott elutazni még maradna 3 napig, majd rögtön feldobja a dobozolás ötletét. Lajos leviszi a kertbe a nagy margóvágot felhozni, és 4 egyforma részre vágja az őrnagyot. Ezzel helyre áll a családi hierarchia, és visszaáll a "béke".

A történet szereplői a háború viszontagságait élik át. Az őrnagy diktátor szerepben tűnik fel, Hitler vonásaival. Emellett viszont nincs neve, és azt is ábrázolhatja, hogy a háború mennyire tönkre teszi a katonák életét(üldözésmánia, állandó félelem, nem tudnak aludni, lelki állapot). Tót Lajos a tisztességes, becsületes ember nem bírja a diktatórikus rendszert, és ez lelki nyomorékká teszi őt, mikor végre fellázad az őrnagy ellen már csak végletekre képes. A gyilkosság az olvasót nem elborzasztja,hanem azt az érzést kelti bennünk, hogy az őrnagy megérdemelte. A mű a arról is szól hogy a félelem hogy változtatja meg az emberi természetet, a jellemet.

Legutolsó kép, a gyilkosság után:
„Tót azonban alva is forgolódott, rúgott, nyögött, egyszer majd kiesett az ágyból.
Rosszat álmodott talán? Ez azelőtt nem volt.

Legutóbb frissítve: 2017-02-16 21:34

Javaslatok

Megjegyzések

Hamarosan!

© 2015–2016 erettsegik.hu