TantárgyakInformatikaKözépszintSzoftverek és csoportosításuk
ProfilJegyzet beküldéseGYIKRólunk
Ez a jegyzet félkész. Kérjük, segíts kibővíteni egy javaslat beküldésével!

Szoftverek és csoportosításuk

a szoftverek sokféleképpen csoportosíthatók; egy általános bevezetést követően részletesen foglalkozom a szoftverekkel kapcsolatos jogi kérdésekkel, hiszen a legtöbb felhasználó számára ezeknek lehet fontos következménye: akár zenét hallgatunk, akár filmet nézünk, akár játszunk a számítógéppel (vagy különösképpen ha ilyen típusú tartalmat osztunk meg), könnyen sodródhatunk olyan helyzetbe, amelyben felvetődik a jogsértés gyanúja

Szoftverfajták

A szoftvereket a funkciójuk alapján a következő csoportokba sorolhatjuk:

  1. operációs rendszerek: a számítógép működéséhez alapvetően szükséges rendszerek

  2. fejlesztői rendszerek: a programozási nyelvek köré épülő fejlesztői környezetek (ahogy például python esetében láttuk: állományszerkesztő és értelmező program, sok esetben további összetevőkkel, példul hibakeresést segítő debuggerrel stb)

  3. felhasználói programok: általában valamilyen egyedi probléma megoldására íródott programok (pl irodai programok, tervező programok, grafikai programok)

A különböző műveket (könyv, zene, film), köztük a programokat is nagyon könnyű másolni, ami rengeteg jogi problémát vet fel. Gyakran nem is tudjuk, hogy amit csinálunk jogellenes-e vagy sem. Fontos tudni, hogy mit tehetünk az épp megvásárolt cd-kel vagy programokkal, lehet-e őket másolni, továbbadni.

A szerzői jogi törvény

Magyarországon a szerzői jogokat az 1999. évi LXXVI. törvény szabályozza. Ez a törvény védi az irodalmi, tudományos, és művészeti alkotásokat, így a szoftvert is.
A védelem nem függ sem minőségtől, sem mennyiségtől, sem esztétikai jellemzőktől.
A szerzői jog azt illeti meg, aki a művet megalkotta, s még rengeteg jog csak a szerzőt illeti meg.
á
A törvény a szoftver minden összetevőjét védi, ezért fontos kérdés:

Miből áll a szoftver?

  • forrásprogram:
    a programozók a programokat valamilyen programozási nyelven írják valamilyen programfejlesztői környezetben. Az így megírt forráskód a forrásprogram.

  • tárgykód
    a fejlesztői környezetben megírt forrásprogramot egy értelmező- és/vagy egy programfordító lefordítja és ebből lesz a tárgykódú program.

  • kísérő anyagok
    Egy jó programhoz jó dokumentáció is tartozik. A dokumentáció többféle lehet, attól függően, hogy kinek írták: van felhasználói dokumentáció és van fejlesztői dokumentáció; ezeket együttesen nevezzük kísérő anyagoknak.

Szoftverlicencelési módok

  • A kereskedelmi programok kereskedelmi céllal készültek, vagyis mindig pénzbe kerülnek. Nagyon komolyan behatároltak a felhasználó lehetőségei.

  • A trial programok általában kipróbálásra kiadottak. Hasonlóak a shareware programokhoz. Fontos eltérés az, hogy nem terjeszthetőek szabadon.

  • A shareware programok nagyon hasonlóak a freeware programokhoz, vagyis ingyenesen beszerezhetők és terjeszthetők, de gyakran nem működnek teljeskörűen. A teljes programért fizetni kell, ha nem tesszük meg akkor egy bizonyos idő vagy bizonyos számú programindítás után nem lesz használható a program.

  • A freeware programok szabadon felhasználhatóak és terjeszthetőek, azaz ingyenes szoftverek. Fontos azonban, hogy a visszafejtésük nem megengedett, ezért nem nevezzük őket szabad szoftvernek.

  • A szabad szoftverek (pl a linux) nem összetévesztendők az ingyenessel. Ennél sokkal többet kap a felhasználó és sokkal több joggal rendelkezik. A program például visszafejthető lenne, de ennek nincs jelentősége, nincs értelme, ugyanis az ilyen program ingyenesen beszerezhető bármilyen formában (a tárgykód mellett forráskódban is). Szabadon felhasználható, szabadon terjeszthető, s mivel a forráskód megismerhető, a működése ellenőrizhető vagy akár szabadon módosítható is.
    (Az ún. félszabad szoftverek olyan szoftverek, melyek kereskedelmiek de valamilyen felhasználási célra vagy felhasználói csoportnak kedvező feltételekkel kerülnek forgalomba.)

A kereskedelmi programok eladásához a gyártóknak komoly (és a törvény által védett, jogos) érdekük fűződik, így adódik a kérdés: mit tehetnek ennek védelmében?

A szoftverek védelme

A szoftverek védelmére általában két lehetőség adódik

  • technikai védelem: ide tartozik az illetéktelen hozzáférés elleni védelem és a másolásvédelem.

  • a jogi védelmet a szerzői jog biztosítja. A jogi védelemhez tartozik a szoftverszerződés (kereskedelmi programnál általában a telepítés kezdetén találkozunk vele), ebben írják le a jogszabályok által is biztosított védelmi intézkedéseket. A szoftver vásárlója nem válik tulajdonossá, csak kizárólagos felhasználója a szoftvernek, ebből fakad a jogok erős korlátozása: a felhasználó például készíthet biztonsági másolatot a szoftverről (de általában csak korlátozott számban); megfigyelheti és tanulmányozhatja a szoftver működését, de ezen felül a licencek jelentős részben azzal foglalkoznak, hogy tételesen felsorolják: mit nem lehet tenni a szoftverrel.

Legutóbb frissítve: 2015-06-20 01:09

eaa

Javaslatok

Megjegyzések

Hamarosan!

© 2015–2016 erettsegik.hu