TantárgyakInformatikaKözépszintA számítógépes adatábrázolás alapjai...
ProfilJegyzet beküldéseGYIKRólunk
Ez a jegyzet félkész. Kérjük, segíts kibővíteni egy javaslat beküldésével!

A számítógépes adatábrázolás alapjai

Jelek és fajtáik

Mit jelent az analóg, a digitális és a bináris jel? Említs ezekre konkrét példákat a hétköznapi életből, illetve a tudományokból.

Hogyan alakítható az analóg jel digitálissá, miért jár ez adatvesztéssel? Mit jelent a mintavételezés és a kvantálás? Ehhez tudjatok egyszerű ábrát rajzolni (nagyjából egy folytonos görbe lépcsőzetessé alakításáról van szó).

Példa az analóg jel digitálissá alakítására

[egyszerűbb lenne a hang példája: nincs két dimenzió (csak az idő mentén „haladunk”); nincsenek különböző alapszínek (csak frekvencia és amplitúdó van)]

A látás nagyon fontos szerepet tölt be életünkben, de a számítógépeink vizualitása és az ember látása fontos különbséget mutat. Látásunk lényegében analóg alapokon nyugszik, míg számítógépeink digitális módon kezelik a vizuális információkat is.

A digitális képi információkat különböző szkennerekkel es digitális fényképezőkkel, kamerákkal juttathatjuk a számítógépekhez. A digitális fényképezőkben az optika még analóg képet állít elő, ezt alakítja át digitális formára.

[ha viszont a digitális fényképezőgépről, illetve a lapolvasóról esik szó, akkor érdemes lehet kiemelni azt a különbséget, hogy a fényképezőgép egy általában mozgásban lévő kép képpontjairól egyetlen pillanat alatt megapixelnyi érzékelő egyszeri működtetésével gyűjti az adatokat; a lapolvasó a mozdulatlan képet végigtapogatva egy sorban elhelyezett érzékelőkkel dolgozik]

A digitalizálás eredményét lényegében két fontos jellemző határozza meg: a mintavételezés gyakorisága, és a mért értékek kvantálása. A képek digitalizálásának jellemzésére a felbontást és a színmélységet használjuk.

A felbontás a mintavételezés gyakoriságát adja meg, tehát azt, hogy milyen sűrűn vizsgáljuk a képpontokat. A pixelt a kép további részekre nem bontható egységes színű részének tekintjük. A felbontást dpi egységben adjuk meg (dot per inch), ez az 1 inch távolságon megkülönböztethető képpontok számát jelenti. A tipikus értékek 300-1200 dpi körül találhatóak. A felbontást digitális fényképezőgépek eseten megapixel egységgel is szokták jellemezni: ez csupán azt adja meg, hogy összesen hány pixelből áll az elkészített kép (azaz az így megadott felbontás nem adja meg a kép oldalarányait).

A színmélység a kvantálás számosságát jellemzi: ebből következik, hogy hányféle szín különböztethető meg. A kapott képpontot (pixelt) a színével jellemezzük. A képpontokhoz rendelt színkódok lehetséges számát a színmélység határozza meg, ezt bitekben mérjük. A mai szkennerek 24-48 bites színmélységgel dolgoznak. Ez annyit jelent, hogy elvileg 2^24–2^48 féle színárnyalat különböztethető meg. Az ember színlátása, illetve monitoraink és nyomtatóink megjelenítőképessége ettől messze elmarad.

A digitális képek jellemzésére használhatjuk a kontraszt fogalmát is. Kis kontrasztúnak mondunk egy képet, ha a képpontok fényessége kevéssé tér el egymástól. Bizonyos határok között az ilyen hibák javíthatók. A javítás során a világos pontok világosabbá, a sötét pontok sötétebbekké válnak. Így a több színárnyalat miatt élőbbé válnak a képek.

Hétköznapi példa analóg és digitális eszközre

Válasszatok ki két párhuzamba állítható eszközt (akár hagyományos óra és digitális óra, bakelitlemez és cd-lemez, hagyományos fényképezőgép és digitális fényképezőgép stb) és gyűjtsetek szempontokat ezek hasonlóságairól és különbségeiről, érveljetek ezek előnyeiről és hátrányairól.

Adatmennyiség

Tudjátok, mit jelent a bit, a byte; mit jelentenek a következő prefixumok a természettudományokban, illetve az informatikában: kilo, mega, giga, tera. Mi a következménye annak, hogy a váltószámok 1000, illetve 1024; hogyan számszerűsíthető ez a különbség?

Legutóbb frissítve: 2015-06-20 15:03

Összeállította: Huszár Csaba, 2015 – Forrás: Holczer József: Informatika szóbeli érettségi közép és emelt szinten (JOS Kiadó, 2008).

Javaslatok

Megjegyzések

Hamarosan!

© 2015–2016 erettsegik.hu