TantárgyakInformatikaKözépszintA közösségi oldalak evolúciójáról...
ProfilJegyzet beküldéseGYIKRólunk
Ez a jegyzet félkész. Kérjük, segíts kibővíteni egy javaslat beküldésével!

A közösségi oldalak evolúciójáról

A közösségi oldalak evolúciója

Mi is az a közösségi oldal?

A közösségi oldal egy olyan weblapot jelent, ahol regisztrálva ismerőseinket megkereshetjük, üzeneteket válthatunk velük (chatelhetünk), különböző mulitmédiás tartalmakat (képek, videók) oszthatunk meg, valamint új ismeretségeket is köthetünk számunkra idegen emberekkel.

A közösségi oldalak története

Az internet történetének első ismertségi hálója az amerikai Classmates.com volt, amely 1995-ben nyílt meg a nagyközönség számára. Ezt más, szintén amerikai oldalak követték, még a 90-es évek végén, mint a SixDegrees.com (1997), Epinions (1999), majd az első európai versenytársak: Cao.com, Dooyoo és ToLuna. Az internetes ismertségi hálók teljesen 2001-ig csak nőttek, és lényegében az ismerősök és barátok tárolásán kivül mást nem tudtak. Az elkövetkezendő évek nagy változást hoztak a rendszerek működésében, mert kialakult a XXI. század új barátokkal, ismerősökkel tarkított közösségi formája, a virtuális közösség. Ebben már a felhasználók közötti fórumozás, üzenetküldés, blogolás és képmegosztás –lényegében az interaktivitás– vált a közösségek alkotójává, amely az elején nagy újdonságként hatott. Így történt meg, hogy 2005-ben az ismertségi hálózatok száma elérte a 200-at, és a legnépszerűbb amerikai háló, a MySpace, megelőzte nézettségszámban a világelső keresőt, a Google-t. A keresőcég saját hálózata –az Orkut– ekkor még nem volt olyan felkapott, mint napjainkban. Az ismertségi hálók egy újfajta piac megjelenését jelentették az interneten, ezt bizonyítja, hogy a világ legnagyobb cégei, mint a Yahoo is elindították már saját hálózatukat.

A nagy áttörés

A legnagyobb áttörést a közösségi oldalak terén a Facebook érte el. A Facebook amerikai alapítású közösségi hálózat, amely 2004. február 4-én kezdte meg működését. Eredetileg Thefacebook-nak hívták. Az egyik legnagyobb ismeretségi hálózat a világon, amely 2011 februárjára már több mint 637 millió regisztrált felhasználót számlált. A Facebook az aktív havi felhasználók száma szerint a világ leggyakrabban használt szociális hálózatává vált a compete.com 2009. januári rangsorolása alapján, megelőzve a MySpace nevű közösségi oldalt. 2009. november 25-én Mark Zuckerberg bejelentette, hogy a Skype és a Twitter mintájára tőzsdére viszi a Facebookot. 2011 tavaszán a tőzsdei bevezetést még mindig korainak találták, és az időpontját 2012-re tették, közben azonban a Facebook értékét folyamatosan számítgatták és felbecsülték. A tőzsdei bevezetésre végül 2012. május 18-án délután 17 órakor került sor. A következő mérföldkő 2012. október 4. – ezen a napon a Facebook elérte az 1 milliárd regisztrált felhasználót. Felhasználóinak száma 1,23 milliárd, a teljes internet populációjának 38%-a. Több mint egymilliárd felhasználó használja mobiljáról a Facebookot.

Mitől indul be egy közösségi oldal?

A legfontosabb tényező mindenképpen az, hogy mennyi pénze van valakinek egy közösségi oldal létrehozásához. A megfelelő tőkével rendelkező szakember akár egy teljes csapatot is foglalkoztathat, hogy elérje a kívánt népszerűséget, azonban ezeket a dolgozókat mindenképpen fizetni kell.

A második legfontosabb tényező, hogy igényes legyen. A facebook vagy az iWiW azért lehet vagy lehetett olyan sikeres, mert egy teljesen letisztult, könnyen értelmezhető design-t adott a felhasználók kezébe. Ha már legalább egy közülük továbbadja, csak idő kérdése, hogy mikor robban be a köztudatba.

A harmadik, hogy ne csak magánszemélyek legyenek megtalálhatók az oldalon. Ha különböző cégek is megtalálják az oldalt, és látják, hogy érdemes a saját termékeiket reklámozni az oldalon, nagy pénzeket hozhat a fejlesztőnek, hogy a különböző reklámok megjelenhessenek. Ezt a pénzt felhasználva folyamatosan korszerűsíthetik a weboldalt –ahova egyre több felhasználó tud regisztrálni–, bővíthetik a szerverek kapacitását, új alkalmazottakat vehetnek fel a fejlesztőcéghez. Ez még több felhasználót jelent, még több reklámot, ami még több pénzt, és így tovább. Ez egy elég instabil körforgás, ugyanis ha valami nagyobb probléma üt be, könnyen elúszhat az egész közösségi oldal, azonban ha minden összejön, hatalmas népszerűségre tehet szert az oldal.

Mi a helyzet Magyarországon?

A legsikeresebb magyar közösségi oldal az iWiW, amely egyike volt a világ legelső ismeretségi hálózatainak. A szolgáltatás 2002. április 14-én kezdte meg működését WiW néven. 2005 és 2010 között a leglátogatottabb magyar weboldal volt, mígnem 2010 márciusára az 5. helyre nem esett vissza. A sikeres startup 2006-os felvásárlását követően a rendszer üzemeltetője az Origo Média és Kommunikációs Szolgáltató Zrt., amely a Magyar Telekom Nyrt. tulajdona, ügyvezető igazgatója Szabó Márton. Az iWiW név az angol „international who is who” („nemzetközi ki kicsoda”) rövidítése.

Az Origo Zrt. 2014. május 15-én bejelentette, hogy a szolgáltatást 12 év után megszüntetik. Habár a weboldal 2013-ban nyereséget termelt, ezt 2014-re már nem sikerült tartani, így az anyavállalat 2014. június 30-án megszüntette a szolgáltatást.

Az iWiW sikerén felbuzdulva Magyarországon is gombamód kezdtek szaporodni a különböző hálózatok, így 2006 áprilisában elindult a myVIP hálózata, amely ma a második legtöbb felhasználóval rendelkezik hazánkban, majd ezt követték sorjában a Barátikör.hu, és a Milgram.hu. 2009-ben indult a MyBarát, mely az ismert közösségi oldalak egyvelegét kínálja.

Hogy hat ez a fejlődés a társadalomra?

A kérdésre nem lehet egyértelmű választ adni. Vannak jó hatásai, azonban negatívumokat is találunk a fejlődés hatásai között. Jobbára a megszokott, már-már közhelynek számító „elidegenedünk egymástól” , vagy „már semmi közösségi életük nincs a mai fiataloknak” megjegyzéseket lehet hallani manapság.

Ezen oldalak nagyon nagy hátránya, hogy rendkívül kellemetlen szituációkba tudjuk hozni magunkat egy-egy óvatlan megosztással, tweet-tel vagy kommentel. Az is megtörtént eset, hogy egy fiatal azért kapott fegyházbüntetést, mert törvénysértő oldalakat osztott meg facebook-on, ami a rendőrséghez is eljutott, így pillanatok alatt a hűvösön találta magát az illető.

A másik negatívumként felhozható botrány is a facebook-hoz köthető, ez a törlés-botrányként elhíresült baki. A dolog úgy nézett ki, hogyha egy post-ot, vagy megosztott oldalt egy új lapon nyitottuk meg, vágólapra tettük a linket, a megosztott oldalt vagy post-ot töröltük, nem volt végleges a törlés, ugyanis a link még a törlés után is élt. Arra is volt példa, hogy rossz kezekbe került egy-egy véletlenül nyomott megosztás.

Azonban a közösségi oldalak számos pozitív hatást is kifejtettek. Számos barátság, ismeretség vagy éppen kapcsolat született a közösségi oldalakon, melyek nagy része tartós összeköttetést eredményezett, valamint pillanatok alatt felkutathatunk régi ismerősöket, rég látott barátokat. Mindezek mellett remek lehetőséget teremt a kapcsolattartásra, ha egy ismerősünkkel gyorsan meg szeretnénk beszélni valamit, hisz nem kerül pénzbe, mint egy telefonhívás, feltéve ha a mobilnet és egy „okosabb” telefon áll rendelkezésünkre. Talán egyik személyes példája is vagyok ezen kapcsolattartásnak, hiszen barátnőmmel minden este itt beszéljük meg az adott napi történéseket, élményeket. Számos érdekes hírre, vicces képekre, remek zenékre találhatunk; szemfülesebb háziasszonyok vagy a konyhát hazai pályának érző férfiak még recepteket is lelhetnek a közösségi portálokon.

Bár a negatívumok sokkal nyomatékosabbak, azonban ezek szélsőséges esetek, és a közösségi portálok alapvetően nem lennének ilyen híresek, hogyha mindegyikük negatívumok tömkelegét tartalmazná.

Hogy állunk a közösségi oldalakkal manapság?

Manapság a közösségi oldalakból 12 egy tucat. Ma már léteznek olyan weblapok, amelyekkel külön közösségi portálokat lehet létrehozni. Azonban ezen oldalak minősége 95%-ban silány, ugyanis jobbára a gyors meggazdagodást kereső emberek használják az ilyen oldalakat. A globális piacot jelenleg a facebook magabiztosan vezeti a maga több, mint 640 millió felhasználójával világszerte. Nagy népszerűségnek örvend (bár nem kifejezetten közösségi portál, inkább microblog-nak nevezhető) a Twitter, amire 2015-ben 175 millió felhasználónevet regisztráltak. Bár nem tudott kitörni a facebook árnyékából, mégis fontos a Google közösségi oldala. A Google+ (Google Plus, néha rövidítve G+) a Google Inc. által üzemeltetett, HTML5-alapú internetes ismeretségi hálózat, amelyet 2011. június 28-án indítottak el, és folyamatosan fejlesztenek, amelynek célja –önmeghatározása szerint– hogy „az internetes megosztást a valóságoshoz tegye hasonlóvá”. Kezdetben zárt, illetve félig nyílt –korhatáros– rendszerként működött, 2011. szeptember 20-ától bármely 18 éves kor fölötti személy regisztrálhat, azóta a korhatárt is lépésről lépésre csökkentették. Az oldalon jelenleg körülbelül 400 millió felasználónév van regisztrálva.

Legutóbb frissítve: 2015-06-21 18:06

rpa

Javaslatok

Megjegyzések

Hamarosan!

© 2015–2016 erettsegik.hu