TantárgyakIrodalomKözépszintA Nyugat folyóirat kulturális jelentő...
ProfilJegyzet beküldéseGYIKRólunk

A Nyugat folyóirat kulturális jelentősége

ELŐZMÉNYEK:
A hivatalos, konzervatív folyóiratok egyeduralmát Kis József (1843-1921) lapja, A Hét (1890-től) törte meg.
1900-ban alakult meg a Társadalomtudományi Társaság, s megindította a Huszadik Század című orgánumát (1900-1919). Ez maga köré gyűjtötte a független, radikális értelmiség tagjait. Rövidebb életű, kisebb szépirodalmi folyóiratok jelezték a „modern” fiatal írók jelentkezését. Ilyen volt a Magyar Géniusz (1892-1903), melynek felelős szerkesztője Osvát Ernő lett. Ugyancsak Osvát szerkesztette az 1905-ben alapított Figyelőt is.

LÉTREJÖTTE, TÉNYEK:
• 1908. jan. 1. és 1941. aug. 1. között Budapesten jelenik meg (első szám 1907. dec.)
• főszerkesztő: Ignotus (veigelsberg Hugo) - maga is publiciszta, kritikus, költő
• szerkesztők: Fenyő Miksa és Osváth Ernő

(Osvát kritikus volt, így ítéleteiben nem volt részrehajlás vagy féltékenység. Halála után adták ki barátai Az elégedetlenség könyvéből című, 90 lapból álló aforizmagyűjteményét, Ignotus előszavával. (Az aforizma rendkívül tömör, csattanós vagy paradx formában megfogalmazott általános érdekű gondolat, erkölcsi igazság, életbölcsesség)
A Nyugatot egyedül Osvát Ernő szerkesztette. Elolvasott minden beküldött kéziratot, és kiválasztotta az értékes írásokat. Csak a tehetséget nézte, nem a politikai pártállást. A folyóirat címe egyben programot és kihívást is jelentett. Céljának tekintette a magyar irodalomnak a nyugati nagy irodalmak színvonalára emelését.)

• Osváth öngyilkossága után Babits és Móricz együtt szerkesztik
• havonta két számmal Babits haláláig (1941)
• az anyagi támogatásban nagy szerepe volt Hatvany Lajosnak

  • A Nyugat ellenzői a Nagyváradon 1908-ban megjelent Holnap című antológiával léptek először. Ady Endre, Babits Mihály, Balázs Béla, Dutka János, Emőd Tamás, Juhász Gyula, Miklós Jutka új látásmódot képviseltek, és a Nyugatban valódi nemzeti veszedelmet láttak.
    Mindezek ellenére a folyóirat tekintélye fokozatosan emelkedett.

Címválasztás, program:

• a cím iránymutatás, program és kihívás is
• Ny-Európa felé fordulás, nyugati irodalom szintjére emelni a magyart
• teret adni az új áramlatoknak (szecesszió, szimbolizmus, impresszionizmus…)
• nyugatra is átvinni a magyar irodalmat/értékeket
• fiatal tehetségek felkarolása, publikálási lehetőség
• konzervatív nézetekkel való szembefordulás
• a legigényesebb folyóirat akart lenni
• politikai függetlenségre törekedett
• címlapon: Mikes emlékérme->bujdosó magyar költő, de még a legnehezebb időkben is alkotott

Jellemzői:

• olvasóközönség: döntően művelt polgárság /értelmiség
• írók/költők világnézete gyakran különbözött, de közös cél: felzárkózás
• mércéje: művészi színvonal és irodalmi érték
• sokféle stílust, irányt, műfajt, egyéni hangot támogatott
• szellemi szabadság és függetlenség szimbóluma
• a művészet önmagáért nagyszerű

Korszakok:

  1. Osváth-korszak:
    • középpontban: Ady-magyarság, Osváth-minőségkultusz, Ignotus-alkotói szabadság
    • világháború alatt: tiltakozás, háborúellenesség
    • Ady halála->nagy veszteség
    • Tanácsköztársaság idején betiltás fenyegette
    • Osváth öngyilkosságáig
  2. Babits/Móricz-korszak:
    • Babits: humánus költő, haza
    • Móricz: népies témájú prózák, társadalmi problémák

A NYUGAT NEMZEDÉKEI

    1. „ARANYNEMZEDÉK”
      Ady Endre
      Babits Mihály
      Kosztolányi Dezső
      Juhász Gyula
      Tóth Árpád
      Kaffka Margit
      Füst Milán
      Krúdy Gyula
      Karinthy Frigyes
      Móricz Zsigmond
      Molnár Ferenc
      Nagy Lajos
      Szabó Dezső
      Szép Ernő
      Szomory Dezső
      Tersánszky Józsi Jenő
    1. nemzedék:
      Erdélyi József
      Sárközi György
      Szabó Lőrinc
      Illyés Gyula
      Fodor József
      Hunyady Sándor
      Illés Endre
      Kuncz Aladár
      Márai Sándor
      Németh László
      Cs. Szabó László
    1. nemzedék:
      Jékely Zoltán
      Kálnoky László
      Képes Géza
      Vas István
      Weöres Sándor
      Radnóti Miklós
      Zelk Zoltán
      Bálint György
      Halász Gábor
      Szentkuthy Miklós
      Szerb Antal

A NYUGAT MEGSZŰNÉSE

• 1933-tól Babits egyedül szerkeszti
• széppróza háttérbe szorulása, leginkább versek megjelenése
• Babits halálával megszűnt
• utódja: Magyar Csillag (Illyés Gyula, Schöpflin Aladár). Babits halála a Nyugat halálát jelentette, de csak részben, mert az Illyés Gyula által szerkesztett Magyar Csillag (1941-1944) külsőleg változatlan formában, a Mikes emblémát is megőrizve a nagy előd folytatásának tekinthető. A húszas években a második-, a harmincas években a harmadik nemzedék írásai jelennel meg benne; majd a folyóirat összetartó erejének csökkenése egyre jelentősebb.
• II. vhb. után a politikai közeg már nem enged egy ilyen demokratikus szellemű lapot
• mindig mecénásokra szorult, anyagi támogatás nélkül nem valósult volna meg
• szellemi kisugárzása évtizedes hatás a magyar irodalomra

A Nyugat teljes sorozata megtekinthető megjelenési dátum és szerző szerint a Petőfi Irodalmi Múzeum digitális könyvtárában:
https://pim.hu/hu/dia

Legutóbb frissítve: 2016-08-22 14:18

Javaslatok

Megjegyzések

Hamarosan!

© 2015–2016 erettsegik.hu