A nyelv szinkron és diakron változásai
- A nyelv a használata során változik
- A nyelv változása általában annyira lassú, hogy az azt használó ember többnyire észre sem veszi
- A diakrónia (görög dia: át, keresztül + khronosz: idő) az évszázadok során változó nyelv
- A szinkrónia (görög szün: együtt + khronosz: idő) a mindenkori jelen nyelvállapota → a diakrónia a szinkrón metszetek sorozatából alakul ki
- A nyelv a világgal együtt fejlődik, változik, ha ezt nem tenné, elveszítené funkcióit
- A történeti nyelvészet külső és belső okokat ír le a nyelvi változásokkal kapcsolatban
Külső (közlési folyamatból adódó) okok:
- Az anyagi, szellemi műveltség (életmód) változása
- Társadalmi, történelmi, politikai változás
- Szokások változása
- Tudatos nyelvi ráhatások
Belső (gondolkodásbeli, nyelvi) okok:
- Képzettársítás (asszociáció), névátvitel
- A hangtani, a nyelvtani szerkezet belső mozgásai
- Természetesen a külső okok mind belső nyelvi következményt jelentenek, és a változási folyamat is mindig nyelvi
Eredmény:
- beszédiram / nyelvi közlés felgyorsulása
- spontán (ritkán tudatos) szókeletkezés, szókihalás, szóhelyettesítés
- megszólítás, névadás változása
- jelentésváltozások (transzformáció: igenevek, mellékmondatok)
- nyelvváltozatok közötti mozgás
- egyszerűbbé / bonyolultabbá válás
A nyelvi változás rendszerint egy személytől, csoporttól, területről indul el, és a kommunikációval terjed el
Egyetlen embertől induló változat: hapax legomenon (egyszer mondott) (nyelvi kreativitás, innováció)
Azonban nem lesz minden "egyszeriségből" elfogadott nyelvi forma, mert a nyelv bizonyos korlátokat támaszt az újításokkal szemben
Az újításokat először szókészletben (lexikában) majd az állandósult szókapcsolatokban vesszük észre (frazeológiai egységek)
A hangtani, nyelvtani változások nehezebben vehetőek észre (általában csak tudományos megközelítéssel)
A nyelvi változás csak akkor ver gyökeret a nyelvben, ha az a meglévő rendszerbe beilleszthető
A nyelvi változás nem korlátlan (ha túl gyors lenne, a generációk már nem értenék meg egymást) - még a Halotti beszéd is értelmezhető (12. század)
A nyelvi változás mellett legalább annyira fontos a nyelvi állandóság
A nyelv és idő kapcsolatában két (ellentétes)mozgást figyelhetünk meg:
- nyelvi konzervativizmust - állandóság, hagyományokhoz ragaszkodás
- nyelvi megújulást - változás, új nyelvi funkciók stb.
- példa: Halotti beszéd → hangtani változások
- a szavak hangalakjának megváltozása (miü: ma), de egyes nyelvjárásokban még élnek ehhez hasonlók (mü)
- teremtüvé - ma: teremtette, de nyelvjárásban: terömtette
A nyelvi változások legszínesebb területei a szavak és szókapcsolatok változásai
Példa: munkás világ (jelentése: gyütrelmes, szenvedéssel teli világ)
jelző (szláv eredetű): dolgozás (idővel a melléknévből főnév lett)
Alaposabb nyelvészei ismeretek szükségesek a nyelvtani változások felfedezéséhez és magyarázatához (az igealakok többsége régies, többféle múlt idő)
Vagy: "odutta házoá" szerkezet ma már ismeretlen (Isten házul adta)
Minden változás ellenére, a Halotti beszéd szövege - egyszerűsített, mai olvasattal - már első olvasásra is nagyjából megérthető
Legutóbb frissítve:2016-02-18 11:16
Megjegyzések
Hamarosan!