A nyelv szinkron és diakron változásai

• A nyelv a használata során változik
• A nyelv változása általában annyira lassú, hogy az azt használó ember többnyire észre sem veszi
• A diakrónia (görög dia: át, keresztül + khronosz: idő) az évszázadok során változó nyelv
• A szinkrónia (görög szün: együtt + khronosz: idő) a mindenkori jelen nyelvállapota → a diakrónia a szinkrón metszetek sorozatából alakul ki
• A nyelv a világgal együtt fejlődik, változik, ha ezt nem tenné, elveszítené funkcióit
• A történeti nyelvészet külső és belső okokat ír le a nyelvi változásokkal kapcsolatban

Külső (közlési folyamatból adódó) okok:

• Az anyagi, szellemi műveltség (életmód) változása
• Társadalmi, történelmi, politikai változás
• Szokások változása
• Tudatos nyelvi ráhatások

Belső (gondolkodásbeli, nyelvi) okok:

• Képzettársítás (asszociáció), névátvitel
• A hangtani, a nyelvtani szerkezet belső mozgásai
• Természetesen a külső okok mind belső nyelvi következményt jelentenek, és a változási folyamat is mindig nyelvi

Eredmény:

• beszédiram / nyelvi közlés felgyorsulása
• spontán (ritkán tudatos) szókeletkezés, szókihalás, szóhelyettesítés
• megszólítás, névadás változása
• jelentésváltozások (transzformáció: igenevek, mellékmondatok)
• nyelvváltozatok közötti mozgás
• egyszerűbbé / bonyolultabbá válás

• A nyelvi változás rendszerint egy személytől, csoporttól, területről indul el, és a kommunikációval terjed el

• Egyetlen embertől induló változat: hapax legomenon (egyszer mondott) (nyelvi kreativitás, innováció)

• Azonban nem lesz minden "egyszeriségből" elfogadott nyelvi forma, mert a nyelv bizonyos korlátokat támaszt az újításokkal szemben

• Az újításokat először szókészletben (lexikában) majd az állandósult szókapcsolatokban vesszük észre (frazeológiai egységek)

• A hangtani, nyelvtani változások nehezebben vehetőek észre (általában csak tudományos megközelítéssel)

• A nyelvi változás csak akkor ver gyökeret a nyelvben, ha az a meglévő rendszerbe beilleszthető

• A nyelvi változás nem korlátlan (ha túl gyors lenne, a generációk már nem értenék meg egymást) - még a Halotti beszéd is értelmezhető (12. század)

• A nyelvi változás mellett legalább annyira fontos a nyelvi állandóság

• A nyelv és idő kapcsolatában két (ellentétes)mozgást figyelhetünk meg:

  • nyelvi konzervativizmust - állandóság, hagyományokhoz ragaszkodás
  • nyelvi megújulást - változás, új nyelvi funkciók stb.
  • példa: Halotti beszéd → hangtani változások
    • a szavak hangalakjának megváltozása (miü: ma), de egyes nyelvjárásokban még élnek ehhez hasonlók (mü)
    • teremtüvé - ma: teremtette, de nyelvjárásban: terömtette

• A nyelvi változások legszínesebb területei a szavak és szókapcsolatok változásai

  Példa: munkás világ (jelentése: gyütrelmes, szenvedéssel teli világ)

  jelző (szláv eredetű): dolgozás (idővel a melléknévből főnév lett)

• Alaposabb nyelvészei ismeretek szükségesek a nyelvtani változások felfedezéséhez és magyarázatához (az igealakok többsége régies, többféle múlt idő)

• Vagy: "odutta házoá" szerkezet ma már ismeretlen (Isten házul adta)

• Minden változás ellenére, a Halotti beszéd szövege - egyszerűsített, mai olvasattal - már első olvasásra is nagyjából megérthető

Megjegyzések

Hamarosan!