Nyelvtörténet: kéziratos és nyomtatott nyelvemlékeink
- Nyelvemléknek nevezzük a nyelv régebbi állapotát tükröző és későbbi korokig fennmaradt írásbeli megnyilatkozásokat
- Ezeket az írott dokumentumokat a történeti nyelvészet vizsgálja
- Képet kaphatunk a nyelv fejlődéséről, a korábbi nyelvállapotokról
- Nyomon követhető a nyelv hangzásának változása, szókincs bővülése, jelentések, szövegformák fejlődése
- A magyar írásbeliség kezdetétől vannak nyelvemlékeink
- Magyar írásbeliség a nyugati nyelvekkel és kurltúrákkal való érintkezés idejétől, az államalapítástól, illetve a kereszténység felvételétől számítható
- A X. század előtti ősmagyar kor nyelvemléktelen
- A X. század utáni ómagyar, majd a középmagyar-kor (1526) nyelvemélékes
- A rokonnyelvek közül a magyar nyelvemlékek a legkorábbiak
- Az egyház, a hatóságok, a krónikaírók a latin nyelvet és a latin betűs írást használták - de a szövegben magtalálhatóak a magyar szavak és kifejezések
Emléktípusok:
Szórványemlékek
Idegen nyelvű szövegbe ágyazott magyar szavak, rendszerint tulajdonnevek (bizánci császár Konsztantinosz Porphyrogennétosznak A birodalom kormányzásáról címú művében)
Pl: Etelköz, Árpád, Álmos stb.
1055 Tihanyi alapítólevél → legelső leírt magyar mondat: "feheruuaru rea meneh hodu utu rea" - Fehérvárra menő hadi útra
Kéziratos szövegemlékek
XV. század közepe előttről latin nyelvű kódexekbe ágyazva öt kisebb összefüggő magyar szöveg
- XV. század második fele XVI. századtól már hosszú magyar nyelvű kéziratos könyvek, kódexek
- Első összefüggő magyar szövegemlékünk, a Halotti beszéd és könyörgés 1192-1195 közötti időből, az ún. Pray-kódexben (Pray György 1770) → 32 soros, tartalma halotti búcsúztató ("Látjátuk feleim szümtükkel")
- Második legrégibb összefüggő szövegemlékünk, az Ómagyar Mária-siralom (1300 körül - Sermones-kódex, egyben az első magyar vers) → Szűz Máriáról szól, keresztre feszített fiát siratja
- Kódexek: az első eredeti kódexek elvesztek, csak másolatok maradtak fenn
- A legrégebbi magyar nyelvű könyv, a Jókai-kódex eredetije 1372 és 1400 között keletkezhetett, másolata 1448-ból maradt ránk
- Első bibliafordítás (magyarra) a huszitizmus szellemében fogant (XV. század) huszita biblia három kódexe:
- Bécsi
- Müncheni
- Apor-kódex
- Már mellékjelek használata (cseh hatásra ö → a, ny → n')
- Margit legenda (1510) Árpád-házi Szent Margit életéről - Ráksai Lea másolta
A szó- és kifejezéseket rögzítő emlékek:
A glosszák latin szövegbe a sorok közé (lineárisan) vagy lap szélére (marginálisan) írott magyarázatok → a magyar szótárak ősei
- A legrégebbi közülük a Königsbergi töredék (XIV. század közepe)
- 100 megfeleltetés szerepel az 1400 körül keletkezett Schlägi szójegyzékben
Nyomtatott szövegemlékek:
Budán 1471-ben létesített nyomdát Hess András
- Az első magyar nyelvű nyomtatvány csak 1527-ben jelent meg Krakkóban
- Sylvester János nyelvkönyvét később a sárvár-újszigeti nyomdában nyomtatott Grammatika és Újtestamentum követi
- A nyomtatott szövegemlékeink tehát jórészt már a mohácsi vész utáni időre nézve szolgálnak forrásanyagul
Legutóbb frissítve:2016-02-18 11:19
Megjegyzések
Hamarosan!