Nyelvtörténet: kéziratos és nyomtatott nyelvemlékeink

• Nyelvemléknek nevezzük a nyelv régebbi állapotát tükröző és későbbi korokig fennmaradt írásbeli megnyilatkozásokat
• Ezeket az írott dokumentumokat a történeti nyelvészet vizsgálja
  • Képet kaphatunk a nyelv fejlődéséről, a korábbi nyelvállapotokról
  • Nyomon követhető a nyelv hangzásának változása, szókincs bővülése, jelentések, szövegformák fejlődése
  • A magyar írásbeliség kezdetétől vannak nyelvemlékeink
  • Magyar írásbeliség a nyugati nyelvekkel és kurltúrákkal való érintkezés idejétől, az államalapítástól, illetve a kereszténység felvételétől számítható
• A X. század előtti ősmagyar kor nyelvemléktelen
• A X. század utáni ómagyar, majd a középmagyar-kor (1526) nyelvemélékes
• A rokonnyelvek közül a magyar nyelvemlékek a legkorábbiak
• Az egyház, a hatóságok, a krónikaírók a latin nyelvet és a latin betűs írást használták - de a szövegben magtalálhatóak a magyar szavak és kifejezések

Emléktípusok:

Szórványemlékek

Idegen nyelvű szövegbe ágyazott magyar szavak, rendszerint tulajdonnevek (bizánci császár Konsztantinosz Porphyrogennétosznak A birodalom kormányzásáról címú művében)

Pl: Etelköz, Árpád, Álmos stb.

1055 Tihanyi alapítólevél → legelső leírt magyar mondat: "feheruuaru rea meneh hodu utu rea" - Fehérvárra menő hadi útra

Kéziratos szövegemlékek

XV. század közepe előttről latin nyelvű kódexekbe ágyazva öt kisebb összefüggő magyar szöveg

• XV. század második fele XVI. századtól már hosszú magyar nyelvű kéziratos könyvek, kódexek
• Első összefüggő magyar szövegemlékünk, a Halotti beszéd és könyörgés 1192-1195 közötti időből, az ún. Pray-kódexben (Pray György 1770) → 32 soros, tartalma halotti búcsúztató ("Látjátuk feleim szümtükkel")
• Második legrégibb összefüggő szövegemlékünk, az Ómagyar Mária-siralom (1300 körül - Sermones-kódex, egyben az első magyar vers) → Szűz Máriáról szól, keresztre feszített fiát siratja
• Kódexek: az első eredeti kódexek elvesztek, csak másolatok maradtak fenn
  • A legrégebbi magyar nyelvű könyv, a Jókai-kódex eredetije 1372 és 1400 között keletkezhetett, másolata 1448-ból maradt ránk
  • Első bibliafordítás (magyarra) a huszitizmus szellemében fogant (XV. század) huszita biblia három kódexe:
    • Bécsi
    • Müncheni
    • Apor-kódex
  • Már mellékjelek használata (cseh hatásra ö → a, ny → n')
  • Margit legenda (1510) Árpád-házi Szent Margit életéről - Ráksai Lea másolta

A szó- és kifejezéseket rögzítő emlékek:

A glosszák latin szövegbe a sorok közé (lineárisan) vagy lap szélére (marginálisan) írott magyarázatok → a magyar szótárak ősei

• A legrégebbi közülük a Königsbergi töredék (XIV. század közepe)
• 100 megfeleltetés szerepel az 1400 körül keletkezett Schlägi szójegyzékben

Nyomtatott szövegemlékek:

Budán 1471-ben létesített nyomdát Hess András

• Az első magyar nyelvű nyomtatvány csak 1527-ben jelent meg Krakkóban
• Sylvester János nyelvkönyvét később a sárvár-újszigeti nyomdában nyomtatott Grammatika és Újtestamentum követi
• A nyomtatott szövegemlékeink tehát jórészt már a mohácsi vész utáni időre nézve szolgálnak forrásanyagul

Megjegyzések

Hamarosan!