A főbb nyelvváltozatok, a nyelvi sztenderd, a köznyelv, a regionális köznyelv, a nyelvjárások és a csoportnyelvek
- A kis- és nagyközösségek, csoportok - olykor alig észrevehető módon, máskor kirívóan - szokásokban, normákban eltérnek egymástól
- Nyelvközösséget alkotnak
- A nyelvközösség tagjai azonos nyelvváltozatot beszélnek, gyakrabban érintkeznek egymásssal, mint más közösségek tagjaival
- A nyelvváltozat nem önálló nyelv
- szókészlet rétegződésről kell beszélnünk → legfontosabb tényezői: a földrajzi, társadalmi hovatartozás, a foglalkozás, az életkor, a magatartás, az írásbeliség - szóbeliség és a témakör, amiről éppen beszélgetünk
- Minden ember több nyelvközösségnek a tagja
- Nyelvváltozataink, nyelvhasználati módunk, kódunk, és ezek alkalmazásai, a kódváltások legalább annyira jellemeznek bennünket (pl: öltözködés)
- Minden embernek van csak őrá jellemző nyelvhasználata (szavajárás - tudományosan idiolektus)
- A családi (familiáris) nyelvhasználat ugyancsak sok eredetiséget mutat
- családi szóláskészlet alakulhat ki, szövegek (pl: este: "fellőtték már a pizsamát")
- Minden nyelvre jellemző vonás, hogy földrajzilag (vízszintesen) és társadalmilag (függőlegesen, szociológiai szempontból) tagolódik
- Földrajzi tagolódásból születnek a nyelvjárások (dialektusok)
- Társadalmi tagolódásból szletnek a szociolektusok (csoportnyelvek, szaknyelvek, korosztályi és rétegnyelvek)
A legfontosabb nyelvváltozatokat, szókészleti rétegeket így ábrázolhatjuk:
A nyelv vízszintes és függőleges tagolódása:
- A nyelvjárások szerepe igen erős, a nyelvjárást anyanyelvjárásként a szülőföldön használják az emberek, a szülőföldről elkerülve sokan levetkőzik a nyelvjárásiasságot, de ez nem jelenti annak végleges elfelejtését
- A társadalmi nyelvváltozatokat összefoglaló néven szociodialektusoknak nevezzük → az ide tartozó nyelvváltozatokat csoportnyelveknek nevezzük
- Ezek között külön egységet képeznek a szaknyelvek (szakmai nyelvek)
- Az azonos szakterületen használt jellemző szavak összessége a szókincs (terminológia)
- A szociolektusok és a szaknyelvek közé sorolhatjuk a hobbinyelveket (a különböző szabadidős tevékenységek sajátos szókészlete) → sport is
- Részben a csoportnyelvek közé sorolható a politikai nyelvhasználat
- A csoportnyelvek körébe tartnak még a korosztályi vagy rétegnyelvek
- ezen belül: ifjúsági és diáknyelv
- katonanyelv (bakanyelv)
- tolvajnyelv vagy argó (titkosságra törekvő)
- A köznyelv és a csoportnyelvek között állandó átjárás, mozgás van
- nemzeti nyelv → két nagy részre bontható: irodalmi nyelv és köznyelv
- a szleng szűkebb érvényű, valamint a regionális köznyelv is
- az irodalmi nyelv a köznyelv írott változata
- A köznyelv beszélt nyelv, a nemzeti nyelv beszélt változata → ez a normatív nyelvváltozat a sztenderd
- Szlengnek nevezzük az alacsonyabb rendű köznyelvet, a bizalmas társasági stílust
- A köznyelv helyi változatai a regionális köznyelvek
- erős nyelvjárásiasság figyelhető meg Kaposváron, Debrecenben, Szegeden
- a mai nyelvváltozatok szókincsének összegyűjtése és szótári közzététele folyamatban van
- vannak nyelvjárási szótárak, diáknyelvi, katonanyelvi, szaknyelvi, sőt szlengszótárak is
Legutóbb frissítve:2016-02-18 11:20
Megjegyzések
Hamarosan!