A főbb nyelvváltozatok, a nyelvi sztenderd, a köznyelv, a regionális köznyelv, a nyelvjárások és a csoportnyelvek

• A kis- és nagyközösségek, csoportok - olykor alig észrevehető módon, máskor kirívóan - szokásokban, normákban eltérnek egymástól
  • Nyelvközösséget alkotnak
  • A nyelvközösség tagjai azonos nyelvváltozatot beszélnek, gyakrabban érintkeznek egymásssal, mint más közösségek tagjaival
• A nyelvváltozat nem önálló nyelv
  • szókészlet rétegződésről kell beszélnünk → legfontosabb tényezői: a földrajzi, társadalmi hovatartozás, a foglalkozás, az életkor, a magatartás, az írásbeliség - szóbeliség és a témakör, amiről éppen beszélgetünk
• Minden ember több nyelvközösségnek a tagja
• Nyelvváltozataink, nyelvhasználati módunk, kódunk, és ezek alkalmazásai, a kódváltások legalább annyira jellemeznek bennünket (pl: öltözködés)
• Minden embernek van csak őrá jellemző nyelvhasználata (szavajárás - tudományosan idiolektus)
• A családi (familiáris) nyelvhasználat ugyancsak sok eredetiséget mutat
  • családi szóláskészlet alakulhat ki, szövegek (pl: este: "fellőtték már a pizsamát")
• Minden nyelvre jellemző vonás, hogy földrajzilag (vízszintesen) és társadalmilag (függőlegesen, szociológiai szempontból) tagolódik
• Földrajzi tagolódásból születnek a nyelvjárások (dialektusok)
• Társadalmi tagolódásból szletnek a szociolektusok (csoportnyelvek, szaknyelvek, korosztályi és rétegnyelvek)

A legfontosabb nyelvváltozatokat, szókészleti rétegeket így ábrázolhatjuk:

A nyelv vízszintes és függőleges tagolódása:

• A nyelvjárások szerepe igen erős, a nyelvjárást anyanyelvjárásként a szülőföldön használják az emberek, a szülőföldről elkerülve sokan levetkőzik a nyelvjárásiasságot, de ez nem jelenti annak végleges elfelejtését
• A társadalmi nyelvváltozatokat összefoglaló néven szociodialektusoknak nevezzük → az ide tartozó nyelvváltozatokat csoportnyelveknek nevezzük
• Ezek között külön egységet képeznek a szaknyelvek (szakmai nyelvek)
• Az azonos szakterületen használt jellemző szavak összessége a szókincs (terminológia)
• A szociolektusok és a szaknyelvek közé sorolhatjuk a hobbinyelveket (a különböző szabadidős tevékenységek sajátos szókészlete) → sport is
• Részben a csoportnyelvek közé sorolható a politikai nyelvhasználat
• A csoportnyelvek körébe tartnak még a korosztályi vagy rétegnyelvek
  • ezen belül: ifjúsági és diáknyelv
  • katonanyelv (bakanyelv)
  • tolvajnyelv vagy argó (titkosságra törekvő)
• A köznyelv és a csoportnyelvek között állandó átjárás, mozgás van
• nemzeti nyelv → két nagy részre bontható: irodalmi nyelv és köznyelv
  • a szleng szűkebb érvényű, valamint a regionális köznyelv is
• az irodalmi nyelv a köznyelv írott változata
• A köznyelv beszélt nyelv, a nemzeti nyelv beszélt változata → ez a normatív nyelvváltozat a sztenderd
• Szlengnek nevezzük az alacsonyabb rendű köznyelvet, a bizalmas társasági stílust
• A köznyelv helyi változatai a regionális köznyelvek
  • erős nyelvjárásiasság figyelhető meg Kaposváron, Debrecenben, Szegeden
  • a mai nyelvváltozatok szókincsének összegyűjtése és szótári közzététele folyamatban van
  • vannak nyelvjárási szótárak, diáknyelvi, katonanyelvi, szaknyelvi, sőt szlengszótárak is

Megjegyzések

Hamarosan!