A magyar helyesírás alapelveinek alkalmazása és magyarázata példákkal

• 1832-ben az Akadémia megalkotta az első helyesírási szabályzatát, azóta beszélünk "akadémiai" helyesírásról
• A mai magyar helyesírás 299 szabálypontot tartalmaz
• A helyesírás szabályozottságának három szintje van:
  • szakmai
  • köznyelvi (akadémiai és nyilvános)
  • iskolai
• Az iskolában egyszerűsített szabályokat tanulunk
• Egy átlagembernek elég, ha az akadémiai helyesírás alapelveit ismeri
• A magyar helyesírást a következpképpen jellemezhetjük: betűíró (nem szótagíró és nem képjeleket használó, legkisebb alapegysége a betű), latin betűs, hangjelölő (többségében kiejtett hangokat jelöl, kivéve a mássalhangzó törvényekben) és értelemtükröző (világosan elkülöníti a szótövet és a toldalékot)
• A helyesírási alapelvek alatt azokat az eljárásokat értjük, amelyek szerint szavainkat, toldalékolt szóalakjainkat leírjuk
• A magyar helyesírásban három fő és egy kiegészítő alapelvet különböztetünk meg: a kiejtést, a szóelemzést, a hagyományt és az egyszerűsítést
• A magyar helyesírást az alapelveknek célszerű, és rugalmas kölcsönhatása jellemzi: van, hogy együtt hatnak, máskor az egyik legyőzi a többit

Kiejtés szerinti alapelv:

• A magyar helyesírás "kiejtés közeli", a kiejtéshez közel álló rendszer (a többi nyelv nem igazán) - a legtöbb szót úgy írjuk le, ahogy kiejtjük
• Fontos ennek az elvnek a betartása, mert a rövid és hosszú magánhangzók között különbség van
  • rövid-hosszú magánhangzók: irtok-írtok, oda-óda
  • egyes-kettős mássalhangzók: kel-kell, hal-hall

Szóelemző írásmód:

Megesik (például toldalékolásnál), hogy a szavakat nem úgy írjuk le, ahogyan kiejtjük. Ez az elv felismerhetővé teszi az írott szavak alkotóelemeit, egyértelműen elkülöníti a toldalékot a szótőtől vagy az összetett szavak részeit, míg ez szóban nem mindig van így. Pl.: lökdös, tudja, csónakkal

Ide tartoznak a különböző szabályok (részleges hasonulás, teljes hasonulás, összeolvadás, kiesés, rövidülés).

Hagyományos írásmód:

Azért van rá szükség, hogy megőrizzük a korábban megszokott írásmódot, így könnyen azonosíthatóvá válnak a korábban született szövegek (főleg neveknél fontos)

• Helyesírásunk őriz egy másik hagyományt is, az ly-t
• Ma már a köznyelvben a j és az ly hangértéke ugyanaz, mégis a korábbi rendszer emlékét megőrizzük (lyuk, milyen, gólya, pocsolya stb.)

Egyszerűsítő írásmód:

Ésszerű esetekben egyszerűsíthetünk, rövidíthetünk

Pl: jegygyel → jeggyel (kivéve elválasztásnál és összetett szavak határán)

• Toldalékoláskor az egymás mellé kerülő három azonos mássalhangzó esetén (fütty + tyel → füttyel)

• Nem érvényesül az egyszerűsítés családnevekre és az összetett szavakra

• A helyesírási elvek a következő eszközökkel valósíthatók meg: toldalékolás, különírás és egybeírás, kötőjelezés, kis kezdőbetű, idegen szavak leírása, átírása (magyarosítása), rövidítés (mozaikszó), elválasztás, írásjelezés (központozás)

• A helyesírás tartalmaz egyéb "szabványokat": pl. hogyan idézzünk, keltezzünk, a számokat, címeket, előneveket sb.

• Három területe aprólékosan szabályozva van:

  • egybe- és különírás
  • összetett tulajdonnevek
  • szaknyelvi kifejezések

• Ha ismerjük az elemi szabályokat, nem nehéz elboldogulni

• Bizonyos területeken engedékeny, különösen a kiejtés terén (tied-tiéd, levő-lévő, felemelkedik-fölemelkedik)

Megjegyzések

Hamarosan!