A magyar helyesírás alapelveinek alkalmazása és magyarázata példákkal
- 1832-ben az Akadémia megalkotta az első helyesírási szabályzatát, azóta beszélünk "akadémiai" helyesírásról
- A mai magyar helyesírás 299 szabálypontot tartalmaz
- A helyesírás szabályozottságának három szintje van:
- szakmai
- köznyelvi (akadémiai és nyilvános)
- iskolai
- Az iskolában egyszerűsített szabályokat tanulunk
- Egy átlagembernek elég, ha az akadémiai helyesírás alapelveit ismeri
- A magyar helyesírást a következpképpen jellemezhetjük: betűíró (nem szótagíró és nem képjeleket használó, legkisebb alapegysége a betű), latin betűs, hangjelölő (többségében kiejtett hangokat jelöl, kivéve a mássalhangzó törvényekben) és értelemtükröző (világosan elkülöníti a szótövet és a toldalékot)
- A helyesírási alapelvek alatt azokat az eljárásokat értjük, amelyek szerint szavainkat, toldalékolt szóalakjainkat leírjuk
- A magyar helyesírásban három fő és egy kiegészítő alapelvet különböztetünk meg: a kiejtést, a szóelemzést, a hagyományt és az egyszerűsítést
- A magyar helyesírást az alapelveknek célszerű, és rugalmas kölcsönhatása jellemzi: van, hogy együtt hatnak, máskor az egyik legyőzi a többit
Kiejtés szerinti alapelv:
- A magyar helyesírás "kiejtés közeli", a kiejtéshez közel álló rendszer (a többi nyelv nem igazán) - a legtöbb szót úgy írjuk le, ahogy kiejtjük
- Fontos ennek az elvnek a betartása, mert a rövid és hosszú magánhangzók között különbség van
- rövid-hosszú magánhangzók: irtok-írtok, oda-óda
- egyes-kettős mássalhangzók: kel-kell, hal-hall
Szóelemző írásmód:
Megesik (például toldalékolásnál), hogy a szavakat nem úgy írjuk le, ahogyan kiejtjük. Ez az elv felismerhetővé teszi az írott szavak alkotóelemeit, egyértelműen elkülöníti a toldalékot a szótőtől vagy az összetett szavak részeit, míg ez szóban nem mindig van így. Pl.: lökdös, tudja, csónakkal
Ide tartoznak a különböző szabályok (részleges hasonulás, teljes hasonulás, összeolvadás, kiesés, rövidülés).
Ejtés | Alkotó tagok | Helyesírás |
---|---|---|
tammenet | tan + menet | tanmenet |
vísszint | víz + szint | vízszint |
annya | any + ja | anyja |
szerettyük | szeret + jük | szeretjük |
etyszer | egy + szer | egyszer |
baráccság | barát + ság | barátság |
Hagyományos írásmód:
Azért van rá szükség, hogy megőrizzük a korábban megszokott írásmódot, így könnyen azonosíthatóvá válnak a korábban született szövegek (főleg neveknél fontos)
Hagyományos írás | Kiejtés |
---|---|
Batthyány | battyányi |
Cházár | császár |
Madách | madács |
- Helyesírásunk őriz egy másik hagyományt is, az ly-t
- Ma már a köznyelvben a j és az ly hangértéke ugyanaz, mégis a korábbi rendszer emlékét megőrizzük (lyuk, milyen, gólya, pocsolya stb.)
Egyszerűsítő írásmód:
Ésszerű esetekben egyszerűsíthetünk, rövidíthetünk
Pl: jegygyel → jeggyel (kivéve elválasztásnál és összetett szavak határán)
Toldalékoláskor az egymás mellé kerülő három azonos mássalhangzó esetén (fütty + tyel → füttyel)
Nem érvényesül az egyszerűsítés családnevekre és az összetett szavakra
A helyesírási elvek a következő eszközökkel valósíthatók meg: toldalékolás, különírás és egybeírás, kötőjelezés, kis kezdőbetű, idegen szavak leírása, átírása (magyarosítása), rövidítés (mozaikszó), elválasztás, írásjelezés (központozás)
A helyesírás tartalmaz egyéb "szabványokat": pl. hogyan idézzünk, keltezzünk, a számokat, címeket, előneveket sb.
Három területe aprólékosan szabályozva van:
- egybe- és különírás
- összetett tulajdonnevek
- szaknyelvi kifejezések
Ha ismerjük az elemi szabályokat, nem nehéz elboldogulni
Bizonyos területeken engedékeny, különösen a kiejtés terén (tied-tiéd, levő-lévő, felemelkedik-fölemelkedik)
Legutóbb frissítve:2016-02-18 13:43
Megjegyzések
Hamarosan!