A magyar hang- és betűrendszer: magán- és mássalhangzók
- A beszéd a nyelv használatának hangzó változata → hangképző szerveink segítségével jön létre a beszédfolyamat, amelynek legkisebb, már tovább nem bontható eleme a beszédhang
- A beszédhang konkrét, az adott szövegben hallható nyelvi elem, fizikai, akusztikai jelenség
- Megformálását sok tényező befolyásolja
- A fonéma a nyelv legkisebb eleme, amelynek jelalkotó, jelentésmegkülönböztető szerepe van → olyan jelelem, amely a magasabb szinteken (morfémák és szó) vesz részt az egyes jelek egymástól való elkülönítésében: pl: ~ö, ~ő - tör és tőr
- Nyelvünknek 39 fonámája van, ezek jelölésére 40 betűt használunk → az eltérés abból ered, hogy a j és a ly betűknek a hangértéke ugyanaz
- A beszédhangokat a hangképző szervek hozzák létre:
- a tüdő: elsődleges szerepe az oxigéncsere, a hnagképzés kilégzéskor történik (a kiáramló levegő segítségével)
- a gégefő: itt található a két hangszalag, ezeket rezgeti meg a levegő. Az így keletkező zenei hangot zöngének hívjuk. Zöngétlen mássalhangzóink közül csupán a H keletkezik itt (résállás)
- a toldalékcső: részei a garat-, az orr-, és a szájüreg
- az ínyvitorla szabályozza, hogy a levegő az orr- vagy a szájüregbe jut-e be
- a szájüregnek hangképző szerepe is van
- A leggyakoribb osztályozás a hangképző szervek működése alapján történik: így különítjük el őket magán- és mássalhangzókra
- A magánhangzók képzésmódjára az jellemző, hogy a levegő csak a gégében ütközik akadályba, a hangszalagokba, de utána útjuk szabad
- A mássalhangzók esetében (a h kivételével) a szájüregben akadályba ütközik
A magánhangzók képzésmódja:
A kiáramló levegő útjában nincs akadály, így a szájüreg rezonátorként működik, ezzel színesítve a zöngét (kisebb üregnél magasabb, nagyobbnál mélyebb a hang)
Az üreget a nyelv szabályozza a következőképpen:
- A nyelv vízszintes mozgása szerint vannak:
- mély magánhangzók: a, á, o, ó, u, ú
- magas magánhangzók: e, é, i, í, ö, ő, ü, ű
- A nyelv függőleges mozgása szerint három nyelvállást különböztetünk meg:
- felső nyelvállású (zárt) magánhangzók: i, í, u, ú, ü, ű
- középső nyelvállású (középzárt) magánhangzók: é, o, ó, ö, ő
- alsó nyelvállású (nyílt) magánhangzók: e, a, á
- Ajakműködés szerint a magánhangzók lehetnek:
- ajakkerekítésesek: a, o, ó, ö, ő, u, ú, ü, ű
- ajakkerekítés nélküliek: á, e, é, i, í
- A kiejtés időtartama szerint:
- rövid magánhangzók: a, e, i, o, ö, u, ü
- hosszú magánhangzók: á, é, í, ó, ú, ű
A mássalhangzók képzése:
- A levegő útjában az első akadályt a hangszalagok jelentik (rezgéskor zöngés, ha nem rezeg, zöngétlen mássalhangzó képződik)
- A hangszalagok működése szerint:
- zöngés mássalhangzók: b, d, g, v, z, zs, dz, dzs, gy, m, n, ny, l, j, r
- zöngétlen mássalhangzók: p, t, k, f, sz, s, c, cs, ty, h
- zöngés-zöngétlen hangpárok (csak zöngésségben térnek el, képzésben nem): b
p, dt, gk, vf, zsz, zss, dzc, dzscs, gy~ty
- A képzés helye szerint:
- ajakhangok:
- két ajakkal képzett: b, p, m
- ajak-fog hangok: v, f
- foghangok:
- elülső foghangok: d, t, n ,z, sz, dz, c, l, r
- hátulsó foghangok: zs, s, dzs, cs
- ínyhangok:
- elülső ínyhangok: gy, ty, ny, j
- hátulsó ínyhangok: g, k
- gégehangok: egyetlen gégehangunk a h
- ajakhangok:
- a képzés módja szerint:
- zárhangok: b, p, d, t, g, k, gy, ty
- réshangok: v, f, z, zs, s, sz, j, h
- zár- és réshangok: dz, cs, dzs, c
- orrhangok: m, n, ny
- oldalsó hang: l
- pergő hang: r
- Időtartam szerint minden mássalhangzót ejthetünk rövidebben, hosszabban, írásban a hosszú mássalhangzókat betűkettőzéssel jelöljük, kétjegyú betű esetén az elsőt megkettőzzük
Legutóbb frissítve:2016-02-18 13:45
Megjegyzések
Hamarosan!