Madách Imre: Az ember tragédiája

Madách Imre 1859 februárja és 1860 márciusa között írja meg Az ember tragédiáját.
Először Arany Jánosnak küldi el a művet, aki Faust-utánzatnak vélve félreteszi, majd amikor mégis beleolvas, rájön, hogy egy kivételes alkotást tart kezében, s engedélyt kér a szerzőtől, hogy stilisztikai javításokat végezhessen benne, s nem kevesebb mint 5718 (!) javítást származik tőle. Ezek némelyike átírás (egyik leghíresebb a 15. színben található: "Dacolhatok még, Isten, véled is." - Arany verziójában, szemben az eredeti " Dacolhatok még Istennel, néked is" , mely utóbbiban Ádám Lucifernek is címezi ellenszegülését.)

1862-ben a Kisfaludy Társaság adatja ki.

Madáchot egyműves szerzőnek tartja az irodalomtörténet, bár ez egyáltalán nem igaz.(Mózes, A civilizátor, Férfi és nő)

A Tragédia műfaji meghatározásai:

• világdráma: párbeszédes mű, ami az élet és a világrend végső nagy egyetemes kérdéseire keresi a választ.
• emberiség költemény: Isten és az ember viszonyát és a világ enciklopédikus rendszerezését vizsgáló műfaj.
• 2 szintes dráma: kérdésfeltevései az egyetemes és emberi kérdésekre irányulnak

Az egymást követő színek csak laza kapcsolatban állnak egymással. A laza kapcsolatot a szereplők adják meg. Háttérbe kerül a tett váltás → előtérbe kerül a szöveg líraisága.

Szerkezetében is 2 szintes a dráma. Alá-fölérendeltségi viszonyban van egymással a Menny és az Emberi világ. A tapasztalaton túli szinten az Isten és a Sátán küzdelme az ember lelkéért

Szereplők:

• ÚR-főjó
  eszme- tudás, abszolút értelem, igazság
  erő- alkotó, teremtő
  jóság- védelmező
  fényszimbolika: az Úr jelenlétét jelképezi

• ÁDÁM: -küzdés
  ember, emberiséget jelképezi
  tudásvágy
  küzdésvágy
  eszmékért lelkesedés
  feleősségvállalás
  hatalom, uralkodás
  minden színben benne van, köré épül a cselekmény, hisz abban, hogy a világ jobbá fog válni

• ÉVA: szeretet
  chava: élet
  érzelem, alkalmaskodás, állandóság,család, otthonteremtés, szépség, csáberő, elfogadás, optimizus, jövő
  elköveti az eredendő bűnt
  Ádám számára fontos
  ő idézi elő a fordulatokat a színekben

LUCIFER: tagadás
jelentése: fényhozó- Prométheusz utalás
bukott angyal, a tagadás szelleme, célja: az emberben megszüntetni a hitet, az Urat
álom formájában mutatja meg a különböző korokat, hanyatló fázisukban mutatja meg a civilizációkat, Ádámot használja fel- álmot bocsát rá(történelmi színek)
tudás
kötekedés
ész, értelem, pozitivizmus
anyagelvűség
irónia, cinizmus

A Tragédiában is 2 cselekmény szál fut

• Úr és Lucifer vitája (tapasztalaton túli szint)
• Ádám férfivá érése (evilági szint)

Ádám a döntőbíró a vitában → felnőtt embert kíván

15 egyenlőtlen szín, időtartamuk is változó, nincs szereplőlista, felvonás
csak 13 helyszín

• 3. és 15. szín: Paradicsomon kívül Ádám álmát fogja közre, vagyis közrefogja az álomszíneket
• 8. és 10. szín: Prága. Közötte a Párizsi szín, álom az álomban, az egyetlen, ahol Ádám álmában nincs jelen Lucifer, A párizsi színt 2 féle képen is kiemeli Madách
  • aranymetszés (2/3-1/3) → 15/9
  • felező pont az álomszíneknél → 11/6
• A párizsi szín az egyetlen pozitív kicsengésű szín (lelkesedéssel végződik).

Idő- és térszerkezet:

• Transzcendens/tapasztalaton túli, normaadó szint
  • Tér: 1-2szín: Menny, Paradicsom
  • Idő: végtelen, mitikus idő, örökkévalóság
  • Úr: „Én végtelen időtől tervezem…”
  • Lucifer: „Mindöröktől fogva élek én…”
• Átmeneti helyzet
  • 2 szint határa: 3.,15. szín
  • Tér: Pálmafás vidék
  • Idő: a teremtés befejezése és a történelem kezdete közötti idő
• Evilági, nomakövető szint
  • Tér: 4-14. szín
  • Idő:
    • történelmi idő (emberiség)
    • Madách idejéhez képest 6 múltbéli szín (3-3 ókori, középkori), 1 jelen (londoni szín) és 3 jövő szín (Falanszter, Űr, Eszkimó)
  • életidő (egyén)
    • ifjú Ádám → élemedett Ádám → megtört aggastyán
    • utal az eredendő bűnre, evett a tudás fájából, az örök élet fájából már nem, mert kiűzték a Paradicsomból

15 szín kell, hogy osztható legyen 3-mal (ezért van a helyszín duplázása)

HEGELi dialektika érvényesülése a színek egymásutánjában:

TÉZIS = rendező elv: meghatározza a kor szerepét

ANTITÉZIS: a tézisre ellentétesen ható erő

SZINTÉZIS: tézis és antitézis összefoglalása (összecsapása)

A történelmi színek a történelem idejében haladnak előre – történelmi kronológia

Dialektikus → mindent meg kell tapasztalni

Az eszmeválasztások viszik előre – változás egyén és közösség szempontjából

A történelmi utazás hatására akar Ádám öngyilkos lenni.

Színek közti keresztösszefüggések:

3 és 5: Ádám kételkedik, kérdez, először Lucifertől, aztán az Úrtól
1 és 15: imitáló harmónia
3 és 13: Á a szellemiség felé tör, Földszellem közbelép
4 és 13: Egyiptom/Űr - korlátlan szabadság megtapasztalása
5 és 12: Athén/Falanszter - egyenlő szabadság és szabad egyenlőség bukása
6 és 11: Róma/London - passzivitás a közösség felé, haláltánc
7 és 11: Bizánc/London - Ádámot a korszellem akadályozza
8 és 10: Prágák: a tudomány csak menekülés vagy a tudomány társadalomformáló lehet (ellentét)

Megjegyzések

Hamarosan!