Petőfi Sándor

• Magyar költő, forradalmár, nemzeti hős, a magyar költészet egyik legismertebb és legkiemelkedőbb szereplője. Közel 1000 verset írt rövid élete alatt. Ebből körülbelül 850 maradt ránk.

Életéről röviden:

• Kiskőrösön született 1823-ban.
• Szülei Hrúz Mária és Petrovics István volt.
• Gyakran váltott iskolát (kecskeméti evangélikus, sárszentlőrinci, majd piarista gimnázium).
• Pestre költözött és beállt a Pesti Színházhoz, majd házitanító lett rokonainál Ostffyasszonyfán.
• Katonának állt, de leszerelték.
• 1842-ben jelent meg első verse az Atheneumban (A borozó).
• A pápai kollégiumban ismerkedett meg Jókai Mórral.
• Több éven keresztül vándorszínészként járta az országot, majd Pestre ment, hogy kiadathassa verseit.
• A Pilvax kávéháznak rendszeres látogatója lett, ez az akkori fiatal írók gyülekezőhelye volt.
• Az 1848-as forradalom egyik vezéralakja lett.
• Végül 1849-ben halt meg, a segesvári csatában tűnt el.
• Szerelmei:
  • Csapó Etelke (15 ővesen halt meg - Cipruslombok Etelke sírjárül)
  • Mendnyánszki Berta (viszonzatlan; Szerelem Gyöngyei ciklus)
  • Szendrei Júlia (ő lett a felseége, fiúk született 1848-ban: Zoltán)
• Barátja Arany János

Pályája:

• A romantika korszakában alkotott → nemzeti romantika
• Költői pályafutása csupán 7 évig tartott
• Pályája nem igazán korszakolható, ha mégis megpróbáljuk:

1. 1842 - 1844: Népiesség

• Sok verséből dal lett
• Jellemzői a természetesség és az egyszerűség
• pl.: A boroző, Hazánkban, Befordultam a konyhára

2. 1845 - 1846: Romantikus individualizmus

• Ő emelte világirodalmi szintre a hitvesi költészetet
• Központjában az egyén áll
• Jellemző rá a kísérletezés, a töredékesség, a képzettársítások
• pl.: Cipruslombok Etelke sírjáról, Júlia versek, Felhők ciklus

Felhők ciklus:

• verstöredékek
• rímtelenek
• címtelenek
• fájdalmasak
• pesszimisták
• fő témái a barátság, a szerelem, a halál stb.

3. 1847 - 1849: Látomási költészet

• Romantikus szabadságeszmény
• Felerősödik a politika a lírai költészetben
• Európában kialakulnak a nemzetállamok
• Költői szerepként a próféta, az apostol szerep jellemzi
• pl.: Egy Gondolat bánt engemet

Egy gondolat bánt engemet (1846)

• Rapszódia, nem akar lassú halált - hervadó virág, gyertyaszál
• Ellensúlyozza a hősies hirtelen halál - villámsúlytotta fa, kőszirt
• Vízió a jövőről, egyetemes vízió: mindenki legyen szabad és egyenlő
• Ezt forradalom és vér útján akarja elérni
• Cél: hősi halál, szabadság (+ egyenlőség, testvériség → francia forradalom)
• De oda csak vér vezet, ki kell érdemelni

A XIX. század költői (1847)

• A jelenről szól
• 6 versszakos szónoklat, ami 3 részből épül fel
• 1. versszakának tételmondata: "Nagy munkát váállal magára, ki most kezébe lantot vesz"
• 2-5. versszak: kifejtős, érvelős rész
• A 6. verszakban levonja a következtetést
• Érzelmileg túlfűtött vers (felkiáltó mondatok, kültői kérdések)
• Bibliai képek: Múzes, lángoszlop, Kánaán
  • vátesz prófétai szerep
• Közösségi líra
• Abszolút tudás, kiválasztottság, felelősség a társadalomért
• A nép vezetése (hamis prófétákkal szembeszáll)
• A Kánaán egyenlő a szabadsággal, testvériséggel és egyenlőséggel
• 5. versszakban egy jövőképet ír le → a felvilágosodás eszméjének továbbélése
• Fontos a tanulás → a szellem napvilága
• Kérdések: Mit kell tanulni

Az apostol (1848)

Műfaja: elbeszélő költemény: verses formában megírt epikus mű, amelyre jellemző a személyesség és a vallomásosság.

Előzményei:

• Szabadszállási választási vereség
• radikális törvények (politikai nézetek)
• szembekerül a kormánnyal és a közvéleménnyel
• János vitéz és Helység kalapácsa

A mű kérdésfeltevése szempontjából ugyanaz a szerepdilemma Petőfinél és Szilveszternél is. Egyén vagy prófétaszerep.

A mű fordított időszerkezettel dolgozik, a főhős múltja sokkal epikusabb, mint a sorsdöntő események. A sorsdöntő eseményeket elnagyolja. A pörgős epikus cselekmény miatt sokkal fontosabbak a belső monológok.

Beszédhelyzet: magány, egyedüllét

Az emberiség mutat fejlődést → célelvű folyamat a történelem. A szabadság megvalósulását keresi. A romantika megkérdőjelezi a felvilágosodást. Lehet útja a szabadságnak és a költő hisz benne.

Nem abból fakad a szerepdilemma, hogy van-e fejlődés. A kudarcokkal teli sors mégsem adja fel a harcot.

„Mindig másoknak éljen-e?
És soha se magáért.”

Az ember – polgár (apostolszerep) kérdésfeltevésének lényege Rousseau-nál merül fel először ez a kapcsolat. Azonosító és megkülönböztető szerepe van.

Az ember és a polgár egymást kizáró fogalmak. Választania kell Szilveszternek.

Csak úgy töltheti be az egyik szerepet, ha a másikról lemond.

ember – örömelvűség ↔ apostol – lemondó mártíromság

Az emberhez az élet kapcsolódik ↔ az apostol szerephez a halál

Belső konfliktus – érték váltások pl. meghal a felesége → a szabadság egy üres szó.

A szabadságért nem szabad áldozatot hozni.

Az apostol szerep eddig is jelen volt Petőfi költészetében, de változik a szerepfelfogás.

Szilveszter börtönből való kimenetele után, még rosszabb lett a világ (nem fejlődik)

Cselekedni kell a nép helyett, mert a nép kiskorú. Az emberiség történelme egy vérfolyam – elnyomott emberek folytonos harca → Szőlőszem hasonlat!! → célelvű világtörténet: rendíthetetlenül halad a célja felé és ez csak a szabadság kiterjesztésével fog bekövetkezni.

Az egyes ember önfeláldozó harca az, ami jobbá teszi a világot.

A nép 3x tagadja meg Szilvesztert → kiválasztottság és kitaszítottság; megszégyenítik. Ezek a dolgok Krisztushoz teszik hasonlóvá.

A szerepkonfliktus feloldhatatlan. Ezért mindkét szerepben sikertelen. Szilveszter története így egy tragikus iróniával végződik, mivel a magánéletben és az apostoli szerepben is kudarcot vallott.

A szerepkeresése kudarcot vallott. Minden cselekedete sikertelen és gesztusai is önmaga ellen fordultak.

Megjegyzések

Hamarosan!