Szabó Magda

Életéről röviden

• híresebb regényei: Régimódi történet, Für Elise, Abigél
• emellett színpadi szerző: pl. Az a szép fényes nap
• 2007-ben halt meg

Az ajtó

Az ajtó 1987-ben jelent meg, és 2003-ban Femina díjat kapott érte, több nyelvre is lefordították, ez a legismertebb műve.

• önéletrajzi ihletésű (neki is volt egy takarítónője 19 évig), lélektani boncolgatás
• elmulasztott emberi gesztus miatt vannak rémálmai (nem tudja kinyitni az ajtót) és ez foglalja keretbe a regényt

A regény az írónő és a háztartást vezető Szeredás Emerenc közötti kapcsolatra épül, annak kiépülését és leépülését mutatja be.

Emerenc

Megfordítja a munkáltató – munkás viszonyt, ő dönti el, hogy hajlandó-e beállni Magdához dolgozni vagy sem (mondhatni ő interjúztatja).

Jellemzése nem egyszerű: durva, darabos, de jótevő tündér

Emerenc az uralkodó tényező a kapcsolatukban, tapasztaltabb, bölcsebb, idősebb, egyfajta „anya” szerepet vállal fel (Magda anyja már meghalt).

Az élete tele van titkokkal, rejtélyekkel, és ezekbe csak azoknak enged belátást, akik kiérdemlik a bizalmát, ami nagyon nehéz. Ennek ellenére, ő természetesnek veszi, hogy nyakig belemászik az írónő életébe pl: kutyát visz a lakásba, berendezi a szobát, beleszól a házasságába.

ASZIMMETRIKUS VISZONY!

• először nem szimpatikus az olvasónak
• múltját megismerve szeretjük meg

Gyermekkori hibája miatt meghalnak a testvérei és az anyja is. (El akar szökni a kis testvéreivel, leülteti a fa tövébe őket és elmegy valamiért, de vihar tör ki és bele csap a villám a fába és a kicsik szénné égnek. Mikor az anyja meglátja ezt, beleugrik a kútba.) Múltja miatt mindig ki áll a rászorulók mellett pl. zsidók, betegek, macskák.

Emerenc mitikus alak:

• emberfeletti munkabírás (évszaktól, órától függetlenül)
• állatok védelmezője mint Assisi Szt. Ferenc: Viola tehén majd Viola kutya, macskák
• a kutya és Emerenc kapcsolata egyedi, csoda
• emberfeletti megérzések (paranormális)
• nem mindig a ráció vezérli a tetteit
• igazságosztó (akár kegyetlenül is)

Életének tartó pillérei:

1. elvek
2. erkölcsi tartás
3. önfegyelem

Ha ezek megrendülnek akkor elveszíti a lába alól a talajt → ez történik amikor rátörik az ajtót

Szerinte mindenkinek joga van meghalni úgy ahogy akar, de nem hagyják neki…

Kapcsolat

Társfüggőség alakul ki az írónő és Emerenc között, túlságosan nagy szeretet, anya-lánya viszony.

Legborzongatóbb jelenet: A kórházban mikor Emerenc tehetetlen test és rászorul mások segítségére, a kendőjét is leveszik, akkor megharapja az írónő ujját. Ezzel átszakítja a határt, a legintimebben fejezi ki bizalmát és szeretetét.

Narráció

Úgy hangzik mint egy vallomás, gyónás, magyarázat (az írónő magának és a külvilágnak).

A személyes gyónás egyfajta példázatra megy át az emberi viselkedésről. Magdának döntenie kellett hogy átveszi a Kossuth-díját vagy pedig megvárja a mentőket és Emerenc mellett marad. A Kosstuh-díjat választotta és ez visszavonhatatlan hiba, amiért lelkiismeret furdalása van.

Időrendiség

Ugrál a jelen és a történet között, plusz Emerenc múltjába tekintések.

Kint (az utca, külvilág) – bent (a lakás, saját világa)

• megismerhető világ – titokzatos
• tisztaság- mocskos lakás
• ösztönlény – mély életet élő ember, szomorú múlttal, háttérrel
• jelen - múltja

Nincs benne korfestés, hogy mi jellemzi a korszakot, csak a 2 főszereplőt körülvevő figurák az akkori társadalom tipikus alakjai.

Nincsenek nagyon csóró emberek, de vannak kisiparosok, értelmiségiek, rendőr, alezredes, faluról felkerült szolgáló lány=Emerenc, maszek üzlet

Megjegyzések

Hamarosan!