Ady Endre

A XX. század legjelentősebb magyar költőinek egyeike. a magyar politikai újságírás egyik legnagyobb alakja, a Nyugat szerkesztője

Életéről röviden

• 1877-ben született Érdmindszenten (Partium).
• Református családból származott, szülei Ady Lőrinc és Pásztor Mária voltak.
• Tanulmányait befejezve a Szilágy című lap munkatársa volt
• 1899-ben megjelent első verseskötete, a Versek.
• 1900-ban Nagyváradra ment, s a Szabadság és a Nagyváradi Napló lapok munkatársa lett
• Szerelme Dióssy Ödönné Brüll Adél, Léda volt, aki gazdag férje jóvoltából Párizsba ment, Ady pedig utána -> kapcsolatuk 9 évig tartott (se veled se nélküled)
• 1906 - Új versek című kötet
• 1908-ban az induló Nyugat szerkesztője lett
• Levelezni kezdett Boncza Bertával, Csinszkával (lányrokona Svájcban)
• 1912-ben szakított Lédával (Elbocsájtó szép üzenet)
• Összeházasodott Csinszkával, Pesten éltek
• 1919-ben Budapesten halt meg

• 1906 – 1. komoly kötete (Új versek – modern magyar költ. korszaknyitó kötete)
• Szimb (Baudelaire), szecesszió (szerelmes – Léda), expresszionizmus (vh)
• Újítások: önkényes jelentéstartalmű szimbólumok, nagybetűs szavak, új szavak (összetett szavak, szókapcsolatok, pl. Komp-ország) → csak megsaccolni tudjuk, mit jelentenek
• Egyéni mítoszteremtés, önmitizálás (Muszáj Herkules – magát tűnteti fel mitikus alakként)
• Ismétlés (Karinthy – Így írtok ti)
• Mégis morál (racionális dolgoknak megy ellene → tunyaság, háború)
• Költői én: változásvágy, amíg ő ismeri, hogy mi a hazaszeretet, a külvilág nem
• Külvilág: belső ellentétek, tunyaság, kicsinyesség, elmaradottság
• A környezet alatta áll
• Komp-ország: Ny <→ K (Mo. átvezető, nem tud egyik oldalon sem lehorgonyozni)
• Ny: Párizs → fejlett kultúra, élet, pompa, Mo → temető, halálszag, ugar, civilizálatlanság
• Pl: Párizs az én Bakonyom, A Szajna partján (<→ A Tisza-parton), A Gare de l’Esten

Pályája

• Ady nem gyakorolta vallását (bár vallásos iskolákba járt), viszont 3. kötetétől kezdve fontos számára Isten -> minden kötetében van egy ilyen témájú ciklus
• Az előmodern korszak lezárója és folytatója
• Verseit az ismétlés és az ellentétek jellemzik
• Verselése ütemhangsúlyos és időmértékes, szimultán verselés
• Jellemző a szimbólumok használata
• Gyakran fordulnak elő szimbólumok verseiben (pénz, halál)
• Sajátos szabályrendszere: bevezető szöveg, mottó, megszerkesztettség (versciklusok)

1906-1910

Új versek (1906)

Korszaknyitó kötet

• klasszikus modernség kezdete Magyarországon
• minden korábbi költeményét meghaladja
• 1.pályaszakaszát nyitja meg

Ami igazán új az a lírai megszólalás : úgy írt ahogy még korábban senki, meghökkentően másról szóltak és máshogy → vagy megértették vagy nem

• azért nem érthették meg mert szimbólumokban beszél, minden mögött valami mást kell sejteni
• képszerűség felfokozott, a kortárs olvasóktól távol maradtak

Kötet és cikluskompozíció, nagy gonddal van megszerkesztve, élete végéig ezzel a kompozícióval dolgozik

• Baudelaire : A romlás virágainak második kiadása a példa
• a kötet ajánlással kezdődik, ezt követi a cím nélküli, dőlt betűvel szedett vers
• nyitóvers → ars poetica → (Góg és Magóg..)
• ezután jönnek a ciklusok
• a vége a záróvers → ars poetica( Új vizeken járunk)
• Baudelaire szöveg szerinti idézése

4 ciklus:

• Léda asszony zsoltárai (szerelmes versek)
• A Magyar Ugaron (magyarság versek)
• A daloló Páris (párizsi élmények, ellen ciklus)
• Szűz ormok vándora (az első három összefoglalása, tematika)

címadási szokások:

a ciklus címe valamely vers címe

• a vers vagy a ciklus elején vagy közepén helyezkedik el

a címek három szóból állnak 1906 óta

• népi és keresztény számmisztika

Adyt ért támadások:

• szerelmi lírái miatt, Léda férjes, idősebb; testiségről szólnak
• Ady támadta a műveletlenséget,maradinak vélte Mo-t, ezért hűtlenséggel vádolták
• önfényező ,gőgös magatartása miatt is

A kötet a Góg és Magóg fia vagyok én... című verssel kezdődik:

• vezérvers, programvers, arc poetica
• szimbólumok: tulajdonnevek, mitológia, történelmi, földrajzi
• fordított szórend, a lírai én lázadó hangja, az „én” a sor végére kerül
• új szó halmozott ismétlése
• hiába-mégis ellentéte
• falak = Kárpátok hegyei
• mégis morál: rossz körülmények ellenére is kiáll a reménytelenség ellen → elhivatottság

Góg és Magóg: Bibliai alakok

• Nagy Sándor zárta be a népét kőfalakkal
• később a szkítákkal azonosították, Anonymus a magyarokat is a tőlük eredezteti

Verecke:

• Honfoglalás: itt kelnek át a magyarok, ősi,keleti gyökerek

Dévény:

• az ország legnyugatibb pontja
• nyugat felé nyitás, új kultúrával akarja megváltani a bezárt,halálra ítélt népet

„fülembe forró ólmot öntsetek” → azok akik őt akadályozzák, kritizálják

• Vazullal vonja párhuzamba magát

Pusztaszer:

• vérszerződés
• itt az elmaradottság és a konzervatív szemlélet szimbóluma

Egyrészt van egy hagyományőrzés, de nyugatra tekintés is → törekvések, párhuzamosan van jelen.

Hiába, de mégis morál, dacosság, küzdésvágy; lemondás, reménytelenség áll szemben

Új vizeken járok:

• záróvers, programvers,ars poetica
• „új” szó az újítás szándékának hangsúlyozása
• jövőre utalás, további kötetek
• eredetiségre törkeszik → DE francia szimbolistákra hajaz
• elutasít mindent ami régi

Léda versek:

• női név,férjezett nő
• zsoltár: Bibliából ismert műfaj,vallási téma
• arra utalhat hogy szerelmes versek következnek
• ez a ciklus okozza a legnagyobb döbbenetet
• a szerelem lehet : idilli, fájdalmas, Ady számára a szerelem harc, küzdelem volt
• Léda nagyon szenvedélyes volt → „se veled, se nélküled” „örök harc és nász”
• sokszor ezek a versek ambivalensek → egymással ellentétes érzelmek egy időben való megnyilvánulása
• verseiben külön kultuszt teremt a csóknak
• sok Ady vers sanzonná vált, megzenésítették őket

Egyik legnépszerűbb szerelmes verse a Héja- nász az avaron amelyben a küzdelmet fogalmazza meg és a szerelem elmúlását

A magyar ugaron:

• szimbólum, bevetetlen földterület, itt elmaradottság, ki nem használt lehetőségek, társadalmi és kulturális elmaradottság
• Széchényi parlag, és Arany ugar metaforája nyomán
• szinechdoché: rész és az egész felcserélése

A magyar Ugaron:

• szimbolikus (Széchenyi) → elmaradottság, parlagon heverés, tehetetlenség → nem akarnak mozogni
• Gazok → lehúzzák a virágokat → virág nem tud kikelni
• Szent humusz → vannak értékek, de nincs, aki művelje
• Virágillat → már csak emlék
• Kísérteti táj, egyéni kezdeményezés elhal

A Hortobágy poétája, a Tisza parton, A magyar ugaron

• tájleírást sejtetnek, a hozzárendelt értékek már nem pozitívak mint pl. Petőfinél
• negatív→elmaradottság,tehetetlenség
• forradalmasítja a történelem –szemléletet is, a múlt nem dicső, hanem átok, rontás
• ezek a versek azonban a hazaszeretet a féltés versei, de nem látták meg a kortársak

A ciklus nyitóverse A Hortobágy poétája .

Hortobágy poétája (Petőfi):

• újjáélesztett váteszköltő
• Saját maga és környezete ellentéte → nem engedik szóhoz jutni
• Elégikus, ironikus → környezet szemlélése
• Fajta szó használata („kunfajta”)

A Tisza-parton

• Kérdéssel zárul → vajon a helyemen állok?
• Egzotikus elemek, 2. vszk → magyar unikumok, de ezeket leértékeli (Petőfiinek sincs már itt helye)
• Idegenség érzés
• Miket mond Mo-ról? Miért mondja? → nemzetostorozás (mint Kölcsey, csak durvább kifejezések, modern eszközökkel)
• Nekünk Mohács kell (1908 – korai vers) → antihimnusz → nem áldást kér, hanem hogy minél jobban verje a magyarokat a sors/Isten
• Tehát, amennyiben nincs küzdésvágy → kihal az éltető erő
• Mohács → nemzeti tragédia (majd Ottlik is használja)

Daloló Páris:

• a címben mindig egy francia tulajdonnév szerepel
• téma: a lírai én és az idegen város viszonya
• Párizs: az európai kultúrát jelképezi, messze kiri a korabeli európai városoktól, gazdagság, szabadság, szimbolista költészet

Híres vers a ciklusban A Szajna partján amelyben a magyar folyót állítja szembe az idegen folyóval,ellentétre épülő vers.

Magyar Messiások:

• magyarok helyzete annyira rossz, hogy már több megváltóra van szükség (közülük 1 ő), de hiábavaló a küzdés
• Fajok cirkusza: epigon (másoló) nemzet → gyengék
• Nemzetek különböző szerepekben, Mo. → csak bohóc szerepet tudunk játszani, röhejes szerep
• Kesernyés, szarkasztikus hangvétel
• Nemzet vége
• Faj/fajta szavakat használja → a nemzeti összetartozás mikéntje miatt

Sajátos hazaszeretet:

• jobbítás szándéka → ostorozás
• Nem nacionalista
• Szerepversek: kuruc-versek → kuruc átlépi a határt, visszanéz és látja, hogy Mo. már nem a régi

korszaknyitó kötet, első modern alkotás, erthetetlen - befogadói nehézségek, felfokozott képszerűség. e korszakát jellemzi a szecesszió, amiben a szépség a lényeg: szimbolikus, allegórikus kifejezésmód

Ciklusai:

• Léda asszony zsoltárai
• A magyar ugaron
• A daloló Párizs
• Szűz ormok vándora

Művei:

• Vér és arany
• Az Illés szekerén
• Szeretném ha szeretnének
• A Minden-Titok versei

1912-1914

A menekülő lovas, A magunk szerelme, Ki látott engem?

Földessy Gyula segítette összeválogatni. a verseket ciklusokba rendezték. utolsó léda-versek is ebben a korszakban keletkeztek

Önkeresés, magány, Istenkeresés, modernebb-osztottabb személyiségkép

-> kijelentő beszédmód helyett kétkedőbb, tárgyiasabb hang

1914-1918

• a háború élménye - A halottak élén (1918)
• Csinszka szerelme, archaizálás - régi magyar költészet: kuruc versek, históriás énekek, biblikus-apostolikus-zsoltáros hang
• expresszionista felek, szaggatottság, kihagyásos szerkezet
• Posztomusz: Az utolsó hajók (1923)

Művei verstípusok szerint

• Léda-versek (Héja nász az avaron, Lédával a bálban)
• látomásszerű tájversek (A Tisza-parton, A magyar ugaron)
• létharc versek (Harc a nagyúrral, Az ős Kaján)
• élet-halál versek (A halál rokona, Sírni, sírni, sírni)
• istenes versek (Álmom, az Isten, Az Úr érkezése)
• kurucversek (Két kuruc beszélget)
• magyarságos versek (Nekünk Mohács kell)
• Csinszka-versek (Őrizem a szemed)

Héja-nász az avaron (1916)

• a vers központi képe olyan viszonyrendszert épít ki a szövegben, amelyben a nyelv, a verszene és a költői kép egymásra vonatkozik - önmagát magyarázó rendszer
• a mű a szerelmet összetett, ellentmondásos érzésnek mutatja be
• a szerelmeseket egymást tépő héjáknak (ragadozó madár) mutatja be (szimbólum nem várt: galamb?)
• "mi" és az "ők" viszonya -> mi elhullunk, és majd újak jönnek a helyünkre, időbeli eltolódással
• minden szerelmi kapcsolatra, annak folyamatára kiterjeszti
• disszonánk: "ujjongva", "sírva", "csattognak"
• a páros sorokat, rímtelen harmadik követi
• a vers középpontjában a "mi" áll, hozzájuk kapcsolódnak a térbeli, tempóbeli és időbeli változások
• térben fentről lefelé tart
• időben a nyárból az őszbe (toposz) - életből a halálba, a szerelemmből a kiégésbe vezet
• ezek összekapcsolódnak a sorsszerűséggel, a természet rendjével

Az eltévedt lovas (1914)

• néhány hónappal az I. világháború kitörése után írta
• a központi szimbóluma, az eltévedt lovas a vers szövegében "hiányként" van jelen - nem látható, csak ügetése hallható
• a figura jelenlétét is, létezésést is megkérdőjelezi -> alakját a befogadó hozza létre
• képek: van ügetés - nincs fény, köd - nem lehet látni -> vízió
• kísérteties hangulat, nyomasztó atmoszféra
• a háborús helyzeteket, helyszíneket idéz fel: pl: nádasok
• kilátástalanságot közvetít "Múlt századok köde" -> régi emlékek, babonák, félellmek
• nincs emberi jelenlét, nincs falu
• ismétléssel végteleníti az időt
• idősíkok: hajdani, múlt századok, de az iigék jelen időben állnak
• ló szimbóluma: magyar lovas kép, háború
• a lovas: utalhat az eltévedt emberiségre, vagy egyenlő lehet egy katonával
• szorongás, félelem érzete (csupa)
• az első és utolsó versszakban szinte ugyanaz: "eltévedt hajdani", "hajdani eltévedt"
  1. eset: eltévedt
  2. eset: már a halál is jelen van
• szinesztéziák használata: "tompa nóta", "süket köd"
• embertámadó állatok jelennek meg (ordas, medve)
• vissza lehet-e térni még a helyes útra?

Emlékezés egy nyár-éjszakára (1918)

• a halottak élén című kötet első verse
• emlékként idézi fel a háború kitörésének éjjelét
• megsejtette a közelgő rémségeket (horrorfilm), hogy valami végérvényesen megváltozik ("Fordulása élt")
• 12-szer ismétel egy szót (a háborút nem lehet megszokni)
• expresszionista jegyek
• a szörny maga a háború, nincs ami megállítja
• két idő: akkor és most
• az utolsó szakasz írja le a mostani állapotot
• az első szakaszban megjelenik a kozmikus pusztulás (jelenések-könyve)
• az anyalok harsonaszava hozza a pusztulást, babnás előjele is "Tudtuk, hogy az ember esendő"

Megjegyzések

Hamarosan!