Arany János
- Magyar romantikus kölrő, a Kisfaludi Társaság igazgatója, a Magyar Tudományos akadémia tagja és főtitkára volt
Életéről röviden
- 1817-ben született Nagyszalontán
- Szegény családból származott, késői gyermek volt
- A debreceni kollégiumban tanult, utána tanított, majd vándorszínész lett
- 1840-ben aljegyző lett és feleségül vette Ecsery Juliannát, két gyermeke: Juliska és László
- Első műve Az elveszett alkotmány (elküldte a Kisfaludi Társaságnak, de nem nyert)
- Pályája elejét főként epikus művek jellemezték, mint például a Toldi, Toldi estéje (eposzok, elbeszélő költemények)
- 1847-ben megírta a Toldit, ezzel már nyert. Ekkor üdvözölte levelében Petőfi és életre szóló barátok lettek
- 1848-ban a Kisfaludy Társaság tagja lett, majd a Nép Barátja, Szépirodalmi Figyelő és a Koszorú című lapok szerkesztője, és az MTA tagja, főtitkára
- Majd a lírai alkotások domináltak, amik komor elégikus hangulatúak. Tematizálják az egyén és a világ szemben állását. Történelmi, népi jellegű és kísértet balladákat írt.
- Nagykőrösi évei alatt írta legtöbb illetve legjelentősebb balladáit, ezek a legjobban szerkesztett költeményei
- Nagykőrösi balladáiban a bűn és bűnhődés kapcsolatát tematizálja
- Nagy veszteség érte, amikor lánya meghalt; a Margit-szigeten alkotott
- Pályája utolsó éveiben epigramma jellegű verseket írt témái általában a beteljesítetlen életpálya volt. Kapcsos könyvbe írott költemények ezek
- 1882 októberében betegségben hunyt el Budapesten
Pályája
1. pályaszakasz: 1845-49
Az elveszett alkotmány és a Toldi, népies helyzetdalok, a harmónia visszaállítása
2. pályaszakasz: 1851-60
- balladák - nagykörösi évek
- egyensúly hiány - ön- és nemzetazonosság elvesztése
- tragikus élmény - elégikus létszemlélet, lemondás
3. pályaszakasz: 1860-77
- alig ír, inkább irodalomszervező
- 1863 - Buda halála
4. pályaszakasz: 1877-82
- Margit-sziget - Őszikék
A ballada jelentése
Kisepikai műfaj, de lírai és drámai elemeket is tartalmaz, tragédia dalban elbeszélve, általában tragikus, de vannak vígballadáák is
változata a románc, a szereplők lelki/belső világa áll a középpontban
szaggatott cselekmény (sűrített)
Arany balladái: 1852-53 körül formálódik ki
Bűn és bűnhődés motívuma
Arany balladáiban egy súlyos bűn – legtöbbször gyilkosság – a történet kiindulópontja. Több esetben a bűn már korábban megtörtént, a körülményekről nem sokat tudunk (kivétel pl. A walesi bárdok). A történet végére a bűnelkövetés körülményeiről többet tudunk, de részleteiben nem ismerjük meg (balladai homály).
Aranyt a bűnös lelki vergődése foglalkoztatja leginkább. A bírói ítéletek (büntetések) sok esetben meglepően enyhék (pl. Ágnes asszony nem kap büntetést)
Arany tehát különbséget tesz büntetés és bűnhődés között: a büntetés kívülről jön (ez a népballadákra jellemző), a bűnhődés pedig a hős kínzó lelkiismeretfurdalása, amely időben nem belátható. Ezért olyan gyakori Arany balladáiban, hogy a bűnösök megtébolyulnak, rögeszméik rabjaivá válnak.
Három fontos balladáját vettük Aranynak, amiben megjelenik a bűn és bűnhődés kérdése az Ágnes asszony, a walesi bárdok és a Tengeri hántás című művet.
Ballada:
- Keveredő műfaj: líra (vers), epika (történet), dráma (tragédia) → tragédia dalban elbeszélve
- Nép- és műköltészet is
- Sűrítés, kihagyás → titokzatosság
- Lélektani folyamatokat ábrázol
- Gyulai Pál → kapcsos könyv (Őszikék) – Margitsziget (70-es évek balladái)
Témái: - Történelmi: A walesi bárdok, Szondi két apródja
- Lélektani: Ágnes asszony
- Népies: Tengeri hántás, Vörös rébék
- Nagyvárosi: Hídavatás
Szerkezet: - lineáris/körkörös (visszatérő)/kétszólamú
Ballada: Az epika mű neméhez tartozik. Verses formájú mű, amely egy történetet beszél el. Műfaji jellegzetességei a töredékesség, valaminek a hiánya (balladai homály), sűrítettség és a tragikus végkifejlet. Népköltészeti műfaj, ami a műköltészetbe a romantika korában kerül át. Csak Arany írt ilyen műballadákat. Az igazi kivirágzása az 50-es években történt.
Balladatípusok
- népi jellegű (Ágnes asszon)
- drámai (V. László)
- históriás énekek hagyományaihoz kapcsolódó
- románcos (Rozgonyiné)
- kísértetballada (Híd-avatás)
- anekdotikus (Páznám lovag)
Világkép és értékközlés szerint:
- ősi világképet újraalkotó (a harmónia visszaáll) - Rozgonyiné
- átmeneti csoport (a bűnt büntetés követi és azt bűn) - Ágnes asszony
- eltűnik a gondviselés (káosz) - Híd-avatás, Tengeri-hántás
Ágnes asszony (1853)
- nagykőrösi balladákhoz tartozik (1851-60)
- átmeneti, népi jellegű
- Ágnes asszony lelki világa áll a középpontban
1. rész: 1-4. versszak
- fehér: népművészetben a gyász színe
- felkiáltás: "Óh irgalom atyja"
- hazugság, tagadás → megölte a férjét
- a nő zavart: "Csillagom, hisz odabent alszik" → lelkiismeret-furdalás
- versszak: mosás → mániákus tisztítás
2. rész: 5-9. versszak (a megőrülés folyamata)
- börtön(kép) = Ágnes asszony lelke
- az elbeszélő sajnálja Ágnest
- "néz merően" - az őrületet írja, fokozza
3. rész: 10-19. versszak (tárgyalás)
- Ágnes sírni kezd → sírás = víz = tisztulás → mosás
- harmónia: mogbánja bűneit
- megőrülés: vezeklés, bűnhúdés
4. rész: 20-26. versszak (hazatérés)
- hazaengedik, mert megőrült
- folyamatos körforgás megjelenítése: "virradattól késő estig", "télen nyáron", "szünet nélkül" → mos
- az idő múlását mégis érzékelni lehet
Ágnes asszony:
- (valós – Nagykőrös)
- Gyilkosság
- Lélektani → megőrül a bűntudattól, végigjárja a bűnhődés útját, bíróság nem ítéli el (elég a lelki bűnhődés), kezdeti kényszerképzet → megőrülés
- Lelki bűnhődés →élete végéig (3. szerk. egység → idő múlását jelző képek)
- Körkörös szerkezet → helyszín: folyópart (otthon), börtön, bíróság, otthon
- Fő motívum: bűn, bűnhődés → (tisztára) mosás → 2 fő szín: fehér, piros
- Refrén → érzelmi megnyilvánulás (fájdalom, megbocsátásért könyörgő hang, szánalom)
- Folyó motívum (itt kezdődik, végződik → keret)
Ágnes asszony: Népi ihletésű ballada. Három szerkezeti egységre bontható. Az első 4 versszak egyszeri történetet beszél el, mérsékelt gyorsasággal. Ágnes asszony lepedőt mos és az emberek, közben kérdezgetik, ez pár órát ölel fel (balladai homály) csak feltevéseink vannak. A második rész a börtönben töltött rövid időt nagyon lassan beszéli el, a bíróságon történteket hosszú perbeszédek formájában tudjuk meg. Harmadik szakaszban folyamatos jelen időt használ a költő, semmit nem tudunk meg belőle, csak hogy Ágnes asszonya lepedőjét mossa. A bűn az a gyilkosságban és a bűnsegédletben jelenik meg. A bűnhődés problematikusabb, nem e világi egy felsőbb rendű hatalomtól jön. Visszatérő motívum az „Oh! Irgalom atyja, ne hagyj el”. Megkapja a bűntől való megtisztulást, de a lekiismereti feloldozást nem kapja meg.
Szondi két apródja
- 2 túlélő – török követ
- Apródok: költők, költői bátorság, kitartás szimbóluma, illetve ifjak, feddhetetlenek → örök erkölcsi példák
- Kétszólamú ballada (hegycsúcs – Szondi sírja: pátosz, fensőséget ad völgy: török tábor)
- Vesztes csata, de továbbviszik gazdájuk példáját, az apródok végig a csatáról, illetve Szondiról beszélnek, és nem a követnek válaszolnak → nem is igazán kétszólamú
- Követ: mézes-mázosból fenyegető hangnemre vált
- Tér: Drégely vára, idősíkok: követ → jelenből jövő, 2 apród → jelenből múlt
Tengeri hántás
- Népies: őszi kukoricafosztáskor zajlik
- Egy szerelmes pár, eltűnik a lány, Tuba Ferkó lelkét hívják → bűntudat ébrentartása (hiedelemvilág)
A tengeri hántás: Szintén nép ihletésű ballada. Az elbeszélő feladata, hogy a kukorica hántás közben szórakoztasa a többieket, ugyanakkor erkölcsi tanítást is adjon a fiataloknak. Tuba Ferkó elhagyja a szeretőjét Dalos Esztit. A lány öngyilkos lesz, Ferkónak bűntudata támad és lezuhan egy toronyból. A büntetés most is az elme megbomlása, a hallucináció és vízió, s ennek következménye a halál.
A walesi bárdok
- Párhuzamos szerkezet
- lineáris, egyszólamú
- Példázat jelleg (Ferenc József → cím: nem lehetett volna direktben) → nemzeti függetlenség, önrendelkezés gondolata
A walesi bárdok: Történelmi ballada, ami a hatalom és a nép viszonyát mutatja be: az elnyomó uralkodó dicsőségére egyetlen bárd sem hajlandó énekelni, ezért 500-an halnak meg. A király hallucinációiban hallja a halott vértanúk énekét, felébred a bűntudata. Zenével próbálja elnyomni a belső hangot: hiába.
Vörös rébék:*
- Alapanyag: saját falujából (Nagyszalonta)
- Terka és Pörge Dani, Terkát megkörnyékezi Rebeka (boszorkánysággal foglalkozik)
- Születik egy gyerek, de nem tudni, kié → P. Dani felmérgesedik → megöli Rebi nénit, aki visszatér kísérteni → P. Daninak bűnhődnie kell, meghal
Híd-avatás (1877)
- az Őszikék ciklus egyik balladája (Nagyvárosi ballada)
- története: egy fiú kártyán veszít → le akar ugrani a hídról (Margit-híd), de kísértetek jönnek fel és újra leugranak a hídról - éjfél (a kísértetek órája)
- "Új híd! avatni mind! vígan"
- szerelmes pár - egymásé a halál után
- gazdag - milliomos - tönkrement
- sorra jönnek - kis történetek → ki miért lett öngyilkos → a társadalom minden rétegéből → mindenkit utolér a halál; gazdagot, szegényt, fiatalt, öreget
- Haláltánc - a híd átvezet
- a híd születése - korszakváltás
- a fiú története a keret - öngyilkosság - az életünk nem a mienk, hanem Istené
- verselése: ABABB CDCDD EFEFF stb. - örvény, amely a mélybe ránt
Hídavatás:
- Valódi híd (újsághír) – babona világ (ha legalább 1 ember öngyilkos lesz, akkor felavatják a hidat)
- Senki nem boldog → mindenkinek megvan az oka, hogy miért legyen öngyilkos
- Város: lehangoló (romantika), Arany sem szereti
- Emberi elidegenedés, nem találják önmagukat
- Apró életképek az öngyilkosokról → sűrítés+kihagyás (ezért nem pontosan lehet tudni)
- Víz (folyó) → habok elnyelik, fénycsóva
Legutóbb frissítve:2016-08-22 14:18
Megjegyzések
Hamarosan!