Arany János

• Magyar romantikus kölrő, a Kisfaludi Társaság igazgatója, a Magyar Tudományos akadémia tagja és főtitkára volt

Életéről röviden

• 1817-ben született Nagyszalontán
• Szegény családból származott, késői gyermek volt
• A debreceni kollégiumban tanult, utána tanított, majd vándorszínész lett
• 1840-ben aljegyző lett és feleségül vette Ecsery Juliannát, két gyermeke: Juliska és László
• Első műve Az elveszett alkotmány (elküldte a Kisfaludi Társaságnak, de nem nyert)
• Pályája elejét főként epikus művek jellemezték, mint például a Toldi, Toldi estéje (eposzok, elbeszélő költemények)
• 1847-ben megírta a Toldit, ezzel már nyert. Ekkor üdvözölte levelében Petőfi és életre szóló barátok lettek
• 1848-ban a Kisfaludy Társaság tagja lett, majd a Nép Barátja, Szépirodalmi Figyelő és a Koszorú című lapok szerkesztője, és az MTA tagja, főtitkára
• Majd a lírai alkotások domináltak, amik komor elégikus hangulatúak. Tematizálják az egyén és a világ szemben állását. Történelmi, népi jellegű és kísértet balladákat írt.
• Nagykőrösi évei alatt írta legtöbb illetve legjelentősebb balladáit, ezek a legjobban szerkesztett költeményei
• Nagykőrösi balladáiban a bűn és bűnhődés kapcsolatát tematizálja
• Nagy veszteség érte, amikor lánya meghalt; a Margit-szigeten alkotott
• Pályája utolsó éveiben epigramma jellegű verseket írt témái általában a beteljesítetlen életpálya volt. Kapcsos könyvbe írott költemények ezek
• 1882 októberében betegségben hunyt el Budapesten

Pályája

1. pályaszakasz: 1845-49

Az elveszett alkotmány és a Toldi, népies helyzetdalok, a harmónia visszaállítása

2. pályaszakasz: 1851-60

• balladák - nagykörösi évek
  • egyensúly hiány - ön- és nemzetazonosság elvesztése
  • tragikus élmény - elégikus létszemlélet, lemondás

3. pályaszakasz: 1860-77

• alig ír, inkább irodalomszervező
• 1863 - Buda halála

4. pályaszakasz: 1877-82

• Margit-sziget - Őszikék

A ballada jelentése

Kisepikai műfaj, de lírai és drámai elemeket is tartalmaz, tragédia dalban elbeszélve, általában tragikus, de vannak vígballadáák is

változata a románc, a szereplők lelki/belső világa áll a középpontban

szaggatott cselekmény (sűrített)

Arany balladái: 1852-53 körül formálódik ki

Bűn és bűnhődés motívuma

Arany balladáiban egy súlyos bűn – legtöbbször gyilkosság – a történet kiindulópontja. Több esetben a bűn már korábban megtörtént, a körülményekről nem sokat tudunk (kivétel pl. A walesi bárdok). A történet végére a bűnelkövetés körülményeiről többet tudunk, de részleteiben nem ismerjük meg (balladai homály).

Aranyt a bűnös lelki vergődése foglalkoztatja leginkább. A bírói ítéletek (büntetések) sok esetben meglepően enyhék (pl. Ágnes asszony nem kap büntetést)

Arany tehát különbséget tesz büntetés és bűnhődés között: a büntetés kívülről jön (ez a népballadákra jellemző), a bűnhődés pedig a hős kínzó lelkiismeretfurdalása, amely időben nem belátható. Ezért olyan gyakori Arany balladáiban, hogy a bűnösök megtébolyulnak, rögeszméik rabjaivá válnak.

Három fontos balladáját vettük Aranynak, amiben megjelenik a bűn és bűnhődés kérdése az Ágnes asszony, a walesi bárdok és a Tengeri hántás című művet.

Ballada:

• Keveredő műfaj: líra (vers), epika (történet), dráma (tragédia) → tragédia dalban elbeszélve
• Nép- és műköltészet is
• Sűrítés, kihagyás → titokzatosság
• Lélektani folyamatokat ábrázol
• Gyulai Pál → kapcsos könyv (Őszikék) – Margitsziget (70-es évek balladái)
  Témái:
• Történelmi: A walesi bárdok, Szondi két apródja
• Lélektani: Ágnes asszony
• Népies: Tengeri hántás, Vörös rébék
• Nagyvárosi: Hídavatás
  Szerkezet:
• lineáris/körkörös (visszatérő)/kétszólamú

Ballada: Az epika mű neméhez tartozik. Verses formájú mű, amely egy történetet beszél el. Műfaji jellegzetességei a töredékesség, valaminek a hiánya (balladai homály), sűrítettség és a tragikus végkifejlet. Népköltészeti műfaj, ami a műköltészetbe a romantika korában kerül át. Csak Arany írt ilyen műballadákat. Az igazi kivirágzása az 50-es években történt.

Balladatípusok

• népi jellegű (Ágnes asszon)
• drámai (V. László)
• históriás énekek hagyományaihoz kapcsolódó
• románcos (Rozgonyiné)
• kísértetballada (Híd-avatás)
• anekdotikus (Páznám lovag)

Világkép és értékközlés szerint:

• ősi világképet újraalkotó (a harmónia visszaáll) - Rozgonyiné
• átmeneti csoport (a bűnt büntetés követi és azt bűn) - Ágnes asszony
• eltűnik a gondviselés (káosz) - Híd-avatás, Tengeri-hántás

Ágnes asszony (1853)

• nagykőrösi balladákhoz tartozik (1851-60)
• átmeneti, népi jellegű
• Ágnes asszony lelki világa áll a középpontban

1. rész: 1-4. versszak

• fehér: népművészetben a gyász színe
• felkiáltás: "Óh irgalom atyja"
• hazugság, tagadás → megölte a férjét
• a nő zavart: "Csillagom, hisz odabent alszik" → lelkiismeret-furdalás
• 4. versszak: mosás → mániákus tisztítás

2. rész: 5-9. versszak (a megőrülés folyamata)

• börtön(kép) = Ágnes asszony lelke
• az elbeszélő sajnálja Ágnest
• "néz merően" - az őrületet írja, fokozza

3. rész: 10-19. versszak (tárgyalás)

• Ágnes sírni kezd → sírás = víz = tisztulás → mosás
• harmónia: mogbánja bűneit
• megőrülés: vezeklés, bűnhúdés

4. rész: 20-26. versszak (hazatérés)

• hazaengedik, mert megőrült
• folyamatos körforgás megjelenítése: "virradattól késő estig", "télen nyáron", "szünet nélkül" → mos
• az idő múlását mégis érzékelni lehet

Ágnes asszony:

• (valós – Nagykőrös)
• Gyilkosság
• Lélektani → megőrül a bűntudattól, végigjárja a bűnhődés útját, bíróság nem ítéli el (elég a lelki bűnhődés), kezdeti kényszerképzet → megőrülés
• Lelki bűnhődés →élete végéig (3. szerk. egység → idő múlását jelző képek)
• Körkörös szerkezet → helyszín: folyópart (otthon), börtön, bíróság, otthon
• Fő motívum: bűn, bűnhődés → (tisztára) mosás → 2 fő szín: fehér, piros
• Refrén → érzelmi megnyilvánulás (fájdalom, megbocsátásért könyörgő hang, szánalom)
• Folyó motívum (itt kezdődik, végződik → keret)

Ágnes asszony: Népi ihletésű ballada. Három szerkezeti egységre bontható. Az első 4 versszak egyszeri történetet beszél el, mérsékelt gyorsasággal. Ágnes asszony lepedőt mos és az emberek, közben kérdezgetik, ez pár órát ölel fel (balladai homály) csak feltevéseink vannak. A második rész a börtönben töltött rövid időt nagyon lassan beszéli el, a bíróságon történteket hosszú perbeszédek formájában tudjuk meg. Harmadik szakaszban folyamatos jelen időt használ a költő, semmit nem tudunk meg belőle, csak hogy Ágnes asszonya lepedőjét mossa. A bűn az a gyilkosságban és a bűnsegédletben jelenik meg. A bűnhődés problematikusabb, nem e világi egy felsőbb rendű hatalomtól jön. Visszatérő motívum az „Oh! Irgalom atyja, ne hagyj el”. Megkapja a bűntől való megtisztulást, de a lekiismereti feloldozást nem kapja meg.

Szondi két apródja

• 2 túlélő – török követ
• Apródok: költők, költői bátorság, kitartás szimbóluma, illetve ifjak, feddhetetlenek → örök erkölcsi példák
• Kétszólamú ballada (hegycsúcs – Szondi sírja: pátosz, fensőséget ad völgy: török tábor)
• Vesztes csata, de továbbviszik gazdájuk példáját, az apródok végig a csatáról, illetve Szondiról beszélnek, és nem a követnek válaszolnak → nem is igazán kétszólamú
• Követ: mézes-mázosból fenyegető hangnemre vált
• Tér: Drégely vára, idősíkok: követ → jelenből jövő, 2 apród → jelenből múlt

Tengeri hántás

• Népies: őszi kukoricafosztáskor zajlik
• Egy szerelmes pár, eltűnik a lány, Tuba Ferkó lelkét hívják → bűntudat ébrentartása (hiedelemvilág)

A tengeri hántás: Szintén nép ihletésű ballada. Az elbeszélő feladata, hogy a kukorica hántás közben szórakoztasa a többieket, ugyanakkor erkölcsi tanítást is adjon a fiataloknak. Tuba Ferkó elhagyja a szeretőjét Dalos Esztit. A lány öngyilkos lesz, Ferkónak bűntudata támad és lezuhan egy toronyból. A büntetés most is az elme megbomlása, a hallucináció és vízió, s ennek következménye a halál.

A walesi bárdok

• Párhuzamos szerkezet
• lineáris, egyszólamú
• Példázat jelleg (Ferenc József → cím: nem lehetett volna direktben) → nemzeti függetlenség, önrendelkezés gondolata

A walesi bárdok: Történelmi ballada, ami a hatalom és a nép viszonyát mutatja be: az elnyomó uralkodó dicsőségére egyetlen bárd sem hajlandó énekelni, ezért 500-an halnak meg. A király hallucinációiban hallja a halott vértanúk énekét, felébred a bűntudata. Zenével próbálja elnyomni a belső hangot: hiába.

Vörös rébék:*

• Alapanyag: saját falujából (Nagyszalonta)
• Terka és Pörge Dani, Terkát megkörnyékezi Rebeka (boszorkánysággal foglalkozik)
• Születik egy gyerek, de nem tudni, kié → P. Dani felmérgesedik → megöli Rebi nénit, aki visszatér kísérteni → P. Daninak bűnhődnie kell, meghal

Híd-avatás (1877)

• az Őszikék ciklus egyik balladája (Nagyvárosi ballada)
• története: egy fiú kártyán veszít → le akar ugrani a hídról (Margit-híd), de kísértetek jönnek fel és újra leugranak a hídról - éjfél (a kísértetek órája)
• "Új híd! avatni mind! vígan"
  1. szerelmes pár - egymásé a halál után
  2. gazdag - milliomos - tönkrement
  3. sorra jönnek - kis történetek → ki miért lett öngyilkos → a társadalom minden rétegéből → mindenkit utolér a halál; gazdagot, szegényt, fiatalt, öreget
• Haláltánc - a híd átvezet
• a híd születése - korszakváltás
• a fiú története a keret - öngyilkosság - az életünk nem a mienk, hanem Istené
• verselése: ABABB CDCDD EFEFF stb. - örvény, amely a mélybe ránt

Hídavatás:

• Valódi híd (újsághír) – babona világ (ha legalább 1 ember öngyilkos lesz, akkor felavatják a hidat)
• Senki nem boldog → mindenkinek megvan az oka, hogy miért legyen öngyilkos
• Város: lehangoló (romantika), Arany sem szereti
• Emberi elidegenedés, nem találják önmagukat
• Apró életképek az öngyilkosokról → sűrítés+kihagyás (ezért nem pontosan lehet tudni)
• Víz (folyó) → habok elnyelik, fénycsóva

Megjegyzések

Hamarosan!