Babits Mihály

• Költő, író, irodalomtörténész
• A XX. század eleji magyar irodalom jelentős alakja, a Nyugat első nemzedékének tagja

Életéről röviden

• 1883-ban született Szekszárdon, katolikus családban (nemesi család)
• Műveltségének gyökereit családi hátteréből kapta
• A katolikus főgimnázium után a Pesti Egyetem magyar-francia szakán tanult, ahol részt vett a Négyesi László féle stílusgyakorlaton (Nyugat nagyjaival - Juhász Gyula, Kosztolányi Dezső)
• Tanári képesítést szerzett, 5 nyelven beszélt, egy ideig Fogarason tanított
• Járt velencében is, több műve megjelent olaszul is → szoros kapcsolata volt Olaszországgal (Dante: Isteni színjáték)
• 1909-től kezdett publikálni a Nyugatban
• Tanítványa volt Szabó Lőrinc
• Felesége Tanner Ilona (Török Sophie) írónő - gyermekük nem született, de örökbe fogadták Babits Ildikót (Sophie öccsének gyermeke)
• 1929-33 között Móricz Zsigmonddal szerkesztette a Nyugatot
• Babits halálával szűnt meg a Nyugat
• 1927-től a Baumgarten alapítvány döntnöke
• 1940 - San Remo díjat kapott az Isteni színjáték fordításáért, MTA tag
• Gégerákja miatt 1941-ben halt meg, betegsége idejébőlfennmaradtak a beszélgető füzetek

• Poéta doctus (tudós költő, művelt, latinul tud, tökéletes egység forma -tartalom)
• Esztétizálás
• Vád: elvonul a közélettől, bezárkózik (elefántcsonttoronyban ül)
• Irrac. életfilo (Schopenhauer, Nietsche)
• Keresztény epika (20-as évek végétől)
• 2 nagy előd (Vörösmarty, Arany)
• Fordítások: Dante
• Nyugat: 1929-től Móricz-cal, 33-tól Gellért Oszkárral, majd egyedül szerkesztette, Babits halálakor megszűnik
• Ars poetica:
• 1904 pályakezdés: In Horatium, Lírikus epilógja
• I.vh alatt: Húsvét előtt
• 20-as évek: Cigány a siralomházban
• 30-as évek: Mint különös hírmondó
• Záró versek: Jónás könyve, Jónás imája

Pályája

• életműve sokoldalú és jelentős, munkája egyedülálló és nem besorolható
• konzervatív, klasszikus elveket képvisel, klasszikus formákhoz, hagyományokhoz nyúl vissza
• az újklasszicista mozgalom ösztönzője volt
• kötődött a romantika tárgyiasabb lírájához, ugyanakkor sokat merít a világirodalomból
• Poeta doctus - tudós költő
• olyan műveket fordított, amelyek gazdagítják a magyar műveltséget
• bölcseleti filozófiai irányultsága jelentős
• alapproblémái: ember és a világ viszonya, megismerés és kifejezhetőség, az európai hagyomány újraértelmezhetősége
• regényei: a gólyakalifa, Tímár Virgil fia, Elza pilóta avagy a tökéletes társadalom

1. szakasz: 1909 (Levelek Iris koszorújáról)

• szembehelyezkedik az élménylíra hagoymányaival, tárgyiasabb beszédmódokban nyilatkozik meg, témagazdagság és formai sokszínűség jellemzi
• szerkesztett kötetek
• szimbolizmus, szecessziós, impressionista jegyek Pl: in horatium

2. szakasz: 1916

• Recitatív: etikai látószög, moralista (erkölcsös), humanista (emberséges) vonal, a háborúval szemben tesz hitvallást, erkölcsi elvek mérlegelése
• pl: húsvét előtt, fortissimo

3. szakasz: 1920-30-as évek

• katolicizmus: ebben találja meg az európai szellemiséget
• Babits európaiként volt magyar, kicsit szemben állt a nacionalizmussal (Hazám)
• 1920: Nyugtalanság völgye: klasszicizálódás, tárgyszerűvé válik
• 1925: Sziget és tenger: értékőrzés gesztusa, elkülönülés
• 1929: Az istenek halnak, az ember él
• 1933: Versenyt az esztendőkkel: önértelmező, reflexív költészet (Cigány a siralomházban, Balázsolás)
• Utolsó műve 1937-38: Jónás könyve, Jónás imája: küldetéstudat szempontjából értelmezi újra életmúvét

In Horatium (1904 - első pályaszakasz)

• Levelek Isis koszorújáról kötet első verse, ars poetica
• első 4 sor, idézet egy horatiusi ódából → antik költészet, filozófia felelevenítése
• Alkaioszi strófa, időmértékes verselés (⋃—|⋃—|— // —|⋃⋃—|⋃—|)
• Költészet = múzsák napja, ahol csak a kiválasztott lehet költő → a versek csak a kiválasztottakhoz szólnak (művelt, nyitott)
• a költészet arisztokratikus és intellektuális (európai látásmód)
• az 5. sortól minden változik: őselemeket jeleníti meg (föld, levegő, tűz, víz)
• a főnix egy toposz, az újjászületés szimbóluma
• élet és halál
• az arany középút elve szerint a cél a mértéktartás, de ő Horatiussal szemben nem az elégedettségról akar dalolni

In Horatium:

• kezdővers, Horatius mellett/ellen
• Örök változás, a költészetnek, újból és újból meg kell újulnia (téma, forma, gondolatok), őselemek végigtekintése, élet+költészetnek sokszínűnek kell legyen

Lírikus epilógja:

• záróvers, Schopenhauer – képek
• A világ az emberre, a szemlélőre oszlik
• Kerek, bezártság (kör, vakdió, börtön, omega és alfa) → hogyan próbálja belezárni a formába
• Petrarca-i szonettforma (esztétizáló, bölcseleti jelleg, poéta doctus)
• Kísérletezget, filozofál, vizsgája önmaga-világ viszonyát → a vers egy - kérdés
• Vendégszövegek!

Húsvét előtt (1916 - második pályaszakasz)

• A Recitatív kötet verse
• Húsvét: áldozat, feltámadás (tényleges időpont: március 26-án adta elő)
• közösségi óda (magasztos hangvétel, béke, ami közös érdek)
• tagolás: a fogaskerék és a versszakok elrendezése zilált hangvételre utal → háború, rendszertelen világ, kaotikus állapot, ingatag világkép
• az egységek különbözőek, megnyúlnak a versszakok
• a lírai én egy szónok, próféta, aki békére buzdít, egyetemesen hívja fel az emberek figyelmét
• prófétai hang, zaklatottság, heves, indulatos, kétségbeesett (vér)
• a szónoklat tárgya: "szakadjon a véres ének" → legyen vége az öldöklésnek
• szónoki alakzatok: ismétlés, megszólítás, kérdőszó, in medias res
• a vér toposz, az áldozatot, öldöklést, eletet szimbolizálja
• más hasonló közösségi művet is megidéz: Berzsenyi - A magyarokhoz: érckeze (itt érctalpa), Petőfi - Egy gondolat...: tipró diadal, Vörösmarty - A vén cigány: pokoli malom
• "Hogy elég! Hogy elég! Elég volt!" - csúcspont
• 1. rész: malom → fogaskerék → I. vh. gyilkológépei → halál
• 2. rész: bort, búzát, békességet szimbolizálva jelenik meg - biblikus kép
• utolsó versszak: új élet látomása

Húsvét előtt (1916):

• először nem ars poeticának indul
• Hiányos mondatok, rímek hiánya, nem tökéletes forma, megszólalás kényszere (ki veszi a bátorságot, hogy békét kiáltson)
• Bőségáldás: legyen ennivaló, bor, élet
• Húsvét: tavasz toposz), megváltás → háború végét vágyó

Cigány a siralomházban (1926):

• Vörösmarty (Húzd rá cigány…)
• Hegedűs, muzsikus= költő, vigasznyújtó zenész, fájdalomtól mentesítés
  1. vszk: 1. korszakot foglalja össze
  2. Húsvét előtt
• Költő → szerepe csak a vigasztalás, nem buzdít (nincs mire), („félre a hitvalló költészettel…”)

Mint különös hírmondó (1930):

• esztergomi hegyen
• Költő: visszavonult, fent él a hegytetején, nem törődik a közélettel
• Majd úgy érzi, hogy le kell menjen az emberekhez
• „Ősz van” → ironikus költői szerepvállalás
• A világ mozgásban van → tovább kell lépni, a tél után mindig tavasz jön
• Szellem és szerelem (JA)
• Soráthajlások! kintről jön és hoz valamit

Csak posta voltál (1933)

• versenyt az esztendőkkel
• későmodernség problémáit veti fel
• cím: lefokozás "csak" közvetítő voltál → megszólítás, önmegszólítás
• kulcsmondat: "keresd tovább magad" → önkeresés
• személyiségválság jelenik meg, nincs többé egész
• nyomhagyás kérdése: ki vagy és milyen nyomot hagysz a világban?
• életrajzi adatok: Fogaras, Pest, Dunántúl, bor, szekszárdon született - tőke
• 1. versszak: por → posta
• 2. versszak: másodlagos környezet: házak, elsődleges környezet: természet
• 3. versszak: ki vagy te? írás, olvasás = nyomhagyás
• 4. versszak: emlék "rád tapad" mint a por: visszafelé halad a múltban, visszafelé keresi önazonosságát
• x. versszak: meder → nem csinál semmit, átfolyik rajta a víz, az emlékképek változnak rajta, de az emlékek is változnak "s mult dob hurkot a jövőnek"

Jónás könyve (1938)

• Károli Biblia, ekkor már beteg, beszélgető füzet
• Összegzés, megtalálja az önazonosságát
• Ironikus: makacs, nagyképű Jónás, számon kéri Istent, besértődik
• Mintha egy párbeszéd félbemaradna – Jónás nem válaszol
• Jónást mindenhol kiröhögik (Babits) → Babits magát sem veszi komolyan
• Részei:
  1. megbizatás – cet
  2. cethalban (mélységből...)
  3. újabb isteni megbizatás – Ninivébe bevonul, kiröhögik, megsértődik
  4. Jónás durcizik, isteni kegyelem Ninivének, Jónás megleckéztetése
• Babits az akkori Európát is meg akarta jeleníteni – carpe diemben dobzódó emberek
• Jónás imája: a költő már nem akar semmit mondani saját magától → csak amit Isten

Előzmények

1937-38 között írja, halálos beteg, gégerákot kapott, betegágyán írja. Saját kínjai valamint emberiség kínjai (politikai helyzet, fasizmus, újabb háború lehetősége) is vezetik a mű megírásában.
Emberi értékek, kultúra védelmének megőrzésének gondolata, mit tehet egy költő ilyen helyzetben a barbársággal szemben

Műfaj

elbeszélő költemény, romantikából ismert lírai jegyek, epikus eseménysor (pl. Petőfi, Arany művei)

Bibliai háttér

• Jónás : kispróféta
• intertextualitás, parafrázis, újraírja a saját létállapotában a költő
• próféta: isteni akarat :sugallat közvetítője
• próféciák: jövendölések
• egyedülálló Jónás könyve mert nem próféciát tartalmaz, hanem maga a próféta a téma

Jelentőség

• Isten egyetemes jósága a pogányokra is kiterjed
• a prófétaság lényege itt a kényszerűség volt

Irodalmi hagyományok

• 16.sz Batizi András: prédikátor-költő - Jónás története
• századforduló: Ambrus Zoltán: novellista író „Ninive pusztulása” közvetlen előzménye Babitsénak
• Arany János: hasonló életút, kitér a trténetre, talán hasonló kétségek gyötörhették őt "Próféta lomb"
• ezekkel szemben Babits nagyon fontos pontokon átírja a történetet

Helye az életműben

Már a 20-as években: Babits figyelme a próféták felé fordul,de nem foglalkozik vele komolyabban

újklasszicizmus: Régi hagyományok őrzésének fontossága, megkerülhetetlen értékeket tulajdonít hagyományoknak

Új költői felfogás

Alapvetően esztétizáló költő (szépségért alkot).

• 1928-ban olvasta Julien Brenda: írástudók árulása című könyvet, elítéli a művészi elkötelezettséget, és csak az esztétikum kizárólagosságát hirdette. Erről írt Babits egy tanulmányt, kitérhet-e az erkölcsi szerep elől a szellem embere? Ha nem akkor mi a küldetés lényege? Hogy kell a felsőbb hatalom üzenetét közvetíteni?
• a Jónás könyve egy szellemi önéletrajz: → hogy küzd meg Babits a feladattal. Önirónia, cinikusság, Jónás alakja szerencsétlen, esetlen, nevetséges, gyáva, tiszteletlen, szégyen éri, lelki gyötrelmek is nem csak testi
• a Biblia szófukar, Babits részletes naturalisztikus (ellentét)

Eltérések a két műben

Jónás csak a korlátozott emberi tudat birtokában lát, csak 40 nap távlatából gondolkodik, nem képes az Isteni terv távlatából értelmezni a dolgokat.

Az Isteni szempontok nem lehetnek nyilvánvalóak az ember számára, a küldött feladata a közvetítés, nem feladata a büntetés

„A szó tied, a fegyver az enyém.”

„Te csak prédikálj Jónás, én cselekszem.”

„Így szólt az Úr és Jónás hallgatott.”

• egyetért
• nem ért egyet, de elfogadja
• egyáltalán nem így gondolja

Nem dőlt el a vita, nincs megoldása a kérdésfeltevésnek.

Szent Ágostontól való gondolat → az emberek feladata csak az értékek/erények megőrzése, és nem megítélése.

Az ítélkezés nem Babits feladata, csak az, hogy harcoljon az embertelenség ellen, akkor is ha nevetséges lesz

Nem hallgathatunk, nem menekülhetünk

• „Vétkesek közt cinkos aki néma.”

A mű nyelvezete

• Biblia hatása érződik rajta, jelképes beszéd
• archaizáló – régi korokba visszanyúló nyelvhasználat
• figura etymologica – tőismétlés
• alliteráció
• profán ↔ pátosszal teli, patetikus hangnem → széttartó beszédmód
• önirónia

Megjegyzések

Hamarosan!