Móricz Zsigmond
Móricz Zsigmondról röviden
- 1879-ben született Tiszacsécsén
- tanulmányait a debreceni, majd a sárospataki református kollégiumban végezte → bukott (nagybátyja segít)
- református teológiát, jogot tanult, de nem fejezte be
- 1906-ig a Kisfaludy Társaság megbízásából 5 népmese és népdalgyűjtő út
- 1905 Holics Eugénia oo (de öngyilkos lett) majd Simonyi MÁria, 1936 Littkei Erzsébet
- 1942-ben halt meg
- a Nyugat főszerkesztője, hadi tudósító
Pályaképéről
- realizmus, naturalizmus, történetelvűség, lineáris idővezetés, metaforikus elemek, anekdota, atmoszférea teremtés, szabad függő beszéd jellemzi
Móricz Zsigmond regényeiben a vidéki életet ábrázolja, de nem azon a bukolikus módon ahogy Theokritosznál vagy Vergiliusnál láttuk. Móricz a brutális igazságot tárja az olvasó elé, amiről néha nem is szeretnénk tudni. Móricz az, aki rájön arra, hogy a falusi élet annyira hierarchikus és átláthatatlan hogy ebből sosem lehet kilépni. Ábrázolásmódja realisztikus, és a naturalizmus is fontos jellemző mely már-már undort kelt.
Parasztábrázolás
- gyermekkori tapasztalataiból alkotott történetek
- első személyű történetmondó
- hitelesség és valószerűség látszatát kelti
- visszatekintő látószög
- szereplők kközt sok a párbeszéd, de csak tőmondatok
- nem mondanak vele sokat, nem beszélnek
- a narrátor viszi előre a cselekményt
- nincsenek anekdotázgatások, nem tudunk meg semmit a szereplőkről, sem azoknak lelki világáról
- nincs szó kultúráról, hagyományokról
- megkeményedett szereplők
- családi ellentét vagy valamely szándék vezérli őket
- szaggatottság (mint a balladékban - Barbárok)
- de támaszkodik babonaságra
- történetei példázatszerűek
1919-ig tartó időszak
- korai, paraszti tárgyú novellák, kisregények
- megtartja Mikszáth anekdotizáló stílusát egyes témáknál
- Mikszáthnál a meséhez igazodik a jellem, itt pont fordítva
- az ő számára is fontos az élőbeszédszerűség, mint Mikszáthnaak, de egyre kevésbé keres kapcsolatott az olvasóval, stílusa egyre nyersebb, darabosabb, naturálisabb
naturalizmus:
- az ösztönök szerepében hisz (a reakciót, sorsot meghatározzák)
- az a társadalmi milliő, ahová az ember tartozik, meghatározza a sorsát
- a valóság nyers ábrázolása
- erőteljes társadalomkritika
- a valóság reális illúziótlan bemutatása
művek: Hét krajcár, Sárarany, Az Isten háta mögött, Tragédia
Tragédia (1909)
Azt a világot ábrázolja amiről nem szívesen tudunk, társadalom peremvidéke. A falu életén belül is a legrosszabbakról ír, ezzel akarja felhívni az emberek figyelmét a testet-lelket deformáló nyomorra. Zárt hierarchikus kasztrendszer.
Cím:
Előrevetíti a tragédiát, visszafordíthatatlan értékvesztés, sorscsapás, mert emberélet vész el. Azonban az a külvilág számára jelentéktelen, valóban nem tragédia.
A költő nem sirat meg, távolságot tartó, tárgyilagos, semmi érzelmet nem mutat a szereplő iránt, nem magyaráz, csak tényeket közöl.
Műfaj:
novella → rövid időterjedelem, egy tér, kevés szereplő/
In medias ressel kezdődik (eposzi kellék). Idilli valóságot ábrázol, szinte utópisztikus, életképszerű kezdés. Már itt hatalmas az ellentét Kis János és a környezete között → térben is elkülönül, annyi emberi kapcsolata sincs hogy a többiekkel beszélgessen.
Igénytelenség: a tarló közepén fekszik
Kis János:
Tucat mind a keresztneve mind a vezetékneve. Utalhat a jelentéktelenségére
Átlagos sorsú, teljesen észrevétlen életet él, az esküvőn egy sarokban ült, a fia sem törődött vele.
A fia ijesztően hasonlít hozzá → ugyan ez lesz a sorsa. Kis János apja az étel miatt hal meg, és Kis Jánosnak is ez lesz a sorsa, az egyén sorsa nemzedékek sorsát jelenti.
Kapcsolatai:
- apjával nem volt jó a kapcsolata, a feleségét veri, mert éhes, a fia ételt hoz, de ő nem ad neki
- egész élete egy kegyetlen harc az élelem megszerzéséért → állati viselkedés, létfenntartás, minden kapcsolatát ez határozza meg
- belerúg a macskába → visszatérő cselekedet: tehetetlenség, elégedetlenség, menthetetlenség ösztönök szintjén való kifejezése
- fordulat: lakodalom: bőség szimbólum (visszatérő motívum) a saját lakodalmán lakott jól utoljára → beteg lett tőle → előre jelzi a végét, baljós. Nevetséges cél: kieszi Sarudyt a vagyonából → értelmetlen cél. Készült a bosszúra: nem mert reggelizni, az ebédet meg se kóstolta, már szédült
Nagy fordulat:
- a legelején jól lakott, megdöbben, csak azért is eszik tovább, gépiesen, munkagépből evőgép lett
- nem élvezi az ételt, nem érez ízeket → monoton cselekvés
- hiányzik mögüle az ember, mutatja az elembertelenedést
- heroikus küzdelem zajlik → visszatér az eposzhoz
- az evést heroikusnak beállítani ironikus → groteszk
- ellenfél: étel, enumeráció: felsorolja ellenfeleit: leves, túrós csusza, lencse, töltött káposzta, zsíros, kövér ételek → komoly ellenfelek
- Naturalizmus: hányás, fuldoklás, kigúvadt szemek
- leállatosított vonás: „Dögölj meg kutya!”
- ő még nevetett apja halálán, az övét már észre sem veszik, semmi nem változik meg, nem hoz megváltást, a rend nem áll vissza, az élet közömbösen halad tovább → így ez a tragédia nem tragédia
- a cél, hogy egyszer az életében jól lakjon az a tragédia, méghozzá a társadalom tragédiája
Barbárok
- forrás: 2 népballada → a megölt havasi pásztor és a bárányka
- alföldi ridegpásztor
- 3 részből áll: mindhárom tetőpontjánál fontos szerep a rézveretes szíjnak (gyilkosság, bírósági tárgyalás)
- már a cím nyomasztó érzést kelt
- a balladaszerűség végig érvényesül (kevés beszéd, mögötte jelentés)
- Bodri juhász barátja a puli
1. rész:
- ismeretlen emberek jönnek, de Móricz közli, hogy ők a juhász rosszakarói (előrevetítés)
- nyomasztó csend
- a veres juhász a feleségétől kérdezi, aki a faluban lakik, van még egy 12 éves kisfia
- az egyik juhász megkérdezi Bodrit eladó-e az öve, azt mondja nem
- a vendég juhászok megölik Bodri juhászt, a kisfiát és kutyáit → eltemetik
- a szíj bodrin marad
- megvacsoráznak és elhajtják a nyájat (ezért jöttek)
2. rész
- bodri juhász felesége férje keresésére indul
- csak a rézveretes szíjat és a botot találja meg
- a veres juhászra és társaira talált → azt mondják neki, a dunántólra ment
- a felesége nem nyogodott → a "ment" szó: akaraterő, távolság, férjéhez való ragaszkodás - a puli kölykével keres sikertelenül
- visszatérve a körtefánál megáll, ahol férjével szokott találkozni, a puli kölyke megtalálja a holttesteket, mindent megértett
- szegedre ment a csendbiztoshoz → rézveretes szíj átadása
3. rész
- 2 fontos szereplő: a bíró és a vres juhász
- már az elejétől tudjuk, hogy a veres juhászt felakasztják
- a vers juhász makacsul tagad → a rézveretes szíj megpillantása után vall
mindhárom rész egy külön drámai ív, és a szíj mindegyikben fontos szerepet játszik
- gyilkosság: szíjjal
- holttest felismerése
- beismerés a szíj láttán
megoldás:
- 25 botütés a színjátékért, még az akasztás előtt
- a bíró barbároknak nevezi őket
Barbárok
Hasonlóság a Tragédiával
- téma: olyan világot ábrázol amiről nem akarunk tudni
- halál
- közönyösség, távolságtartás
- in medias res
- undort keltő eszközök
- balladisztikus vonások
Felépítés:
3 részből áll → a 3-as szám a mese felé viszi → népmese
- rész: gyilkosság → tulajdon hiánya
- rész: keresés, kutatás → családtagok hiánya
- rész: lelepleződés → igazság hiánya
további népmesei elemek
- „ment, ment, addig ment...”
- fekete hajú asszony: gyászra utal
- fehér ruha: ártatlanság, hűség → az asszony a példája hogy nem mindenki barbár
- jelentése időtlenné tágul = történelmi idő jelöletlen → példázattá válik
1. szakasz
- rövid, szűkszavú párbeszédek → balladára utal
- lineáris idővezetés, nem folyamatos időszerkezet
- 1. rész: pár óra; 2. rész 1 év; 3. rész: 1-2 óra
- 1. és 2. rész között 10 nap telik el, a 2. és 3. között pár nap → ez szaggatottá teszi a művet
tempóváltások:
- nagyon lassan indul a cselekmény majd hirtelen felgyorsul → gyilkosság
- nagyon lassan indul ez is, majd pár nap alatt felgyorsulnak az események
- ugyanez jellemző erre is
ez mind fokozza a feszültséget
A műben lévő kommunikáció nyelvi megalkotása
- a párbeszéd a kommunikációra irányítja a figyelmet, szűkszavúak
- a csendnek is feszültségteremtő ereje van
- metakommunikáció működik
- körülnéz a juhász hogy hol a botja és közelebb húzza → fél
- kutya: fülel, szimatol, vicsorogva ugat
- az öv csak ürügy, valamit kérdez de nem ez érdekli
- Szeged környékén játszódik a pusztában, tájnyelv: atmoszféra teremtő erő, a 3. részben fontos, a vizsgálóbíró is tájnyelven beszél → a pandúr nyelvén próbál beszélni, hátha jobban megnyílik neki
Összekapcsoló elemek
szíj
- ürügy
- azonosítás
- lelepleződés, bizonyíték
kabalisztikus jelentés → a tárgyaknak lelke van, túlmutatnak magukon, babonás hitvilág
utolsó szó: „barbárok” → keretbe zárja a novellát
- a bíró ezt eltűnődve mondja → általánosít
- nem csak a gyilkosra vonatkozik, hanem az áldozatokra is
- ezek az emberek primitívek, tudatlanok, sötét babonák világában élnek
pusztaság: visszataszító elmaradottság szimbóluma, amely erőszakot szül
Legutóbb frissítve:2017-02-16 21:52
Megjegyzések
Hamarosan!