Móricz Zsigmond

Móricz Zsigmondról röviden

• 1879-ben született Tiszacsécsén
• tanulmányait a debreceni, majd a sárospataki református kollégiumban végezte → bukott (nagybátyja segít)
• református teológiát, jogot tanult, de nem fejezte be
• 1906-ig a Kisfaludy Társaság megbízásából 5 népmese és népdalgyűjtő út
• 1905 Holics Eugénia oo (de öngyilkos lett) majd Simonyi MÁria, 1936 Littkei Erzsébet
• 1942-ben halt meg
• a Nyugat főszerkesztője, hadi tudósító

Pályaképéről

• realizmus, naturalizmus, történetelvűség, lineáris idővezetés, metaforikus elemek, anekdota, atmoszférea teremtés, szabad függő beszéd jellemzi

Móricz Zsigmond regényeiben a vidéki életet ábrázolja, de nem azon a bukolikus módon ahogy Theokritosznál vagy Vergiliusnál láttuk. Móricz a brutális igazságot tárja az olvasó elé, amiről néha nem is szeretnénk tudni. Móricz az, aki rájön arra, hogy a falusi élet annyira hierarchikus és átláthatatlan hogy ebből sosem lehet kilépni. Ábrázolásmódja realisztikus, és a naturalizmus is fontos jellemző mely már-már undort kelt.

Parasztábrázolás

• gyermekkori tapasztalataiból alkotott történetek
• első személyű történetmondó
• hitelesség és valószerűség látszatát kelti
• visszatekintő látószög
• szereplők kközt sok a párbeszéd, de csak tőmondatok
• nem mondanak vele sokat, nem beszélnek
• a narrátor viszi előre a cselekményt
• nincsenek anekdotázgatások, nem tudunk meg semmit a szereplőkről, sem azoknak lelki világáról
• nincs szó kultúráról, hagyományokról
• megkeményedett szereplők
  • családi ellentét vagy valamely szándék vezérli őket
• szaggatottság (mint a balladékban - Barbárok)
• de támaszkodik babonaságra
• történetei példázatszerűek

1919-ig tartó időszak

• korai, paraszti tárgyú novellák, kisregények
• megtartja Mikszáth anekdotizáló stílusát egyes témáknál
• Mikszáthnál a meséhez igazodik a jellem, itt pont fordítva
• az ő számára is fontos az élőbeszédszerűség, mint Mikszáthnaak, de egyre kevésbé keres kapcsolatott az olvasóval, stílusa egyre nyersebb, darabosabb, naturálisabb

naturalizmus:

• az ösztönök szerepében hisz (a reakciót, sorsot meghatározzák)
• az a társadalmi milliő, ahová az ember tartozik, meghatározza a sorsát
• a valóság nyers ábrázolása
• erőteljes társadalomkritika
• a valóság reális illúziótlan bemutatása

művek: Hét krajcár, Sárarany, Az Isten háta mögött, Tragédia

Tragédia (1909)

Azt a világot ábrázolja amiről nem szívesen tudunk, társadalom peremvidéke. A falu életén belül is a legrosszabbakról ír, ezzel akarja felhívni az emberek figyelmét a testet-lelket deformáló nyomorra. Zárt hierarchikus kasztrendszer.

Cím:

Előrevetíti a tragédiát, visszafordíthatatlan értékvesztés, sorscsapás, mert emberélet vész el. Azonban az a külvilág számára jelentéktelen, valóban nem tragédia.

A költő nem sirat meg, távolságot tartó, tárgyilagos, semmi érzelmet nem mutat a szereplő iránt, nem magyaráz, csak tényeket közöl.

Műfaj:

novella → rövid időterjedelem, egy tér, kevés szereplő/

In medias ressel kezdődik (eposzi kellék). Idilli valóságot ábrázol, szinte utópisztikus, életképszerű kezdés. Már itt hatalmas az ellentét Kis János és a környezete között → térben is elkülönül, annyi emberi kapcsolata sincs hogy a többiekkel beszélgessen.

Igénytelenség: a tarló közepén fekszik

Kis János:

Tucat mind a keresztneve mind a vezetékneve. Utalhat a jelentéktelenségére

Átlagos sorsú, teljesen észrevétlen életet él, az esküvőn egy sarokban ült, a fia sem törődött vele.

A fia ijesztően hasonlít hozzá → ugyan ez lesz a sorsa. Kis János apja az étel miatt hal meg, és Kis Jánosnak is ez lesz a sorsa, az egyén sorsa nemzedékek sorsát jelenti.

Kapcsolatai:

• apjával nem volt jó a kapcsolata, a feleségét veri, mert éhes, a fia ételt hoz, de ő nem ad neki
• egész élete egy kegyetlen harc az élelem megszerzéséért → állati viselkedés, létfenntartás, minden kapcsolatát ez határozza meg
• belerúg a macskába → visszatérő cselekedet: tehetetlenség, elégedetlenség, menthetetlenség ösztönök szintjén való kifejezése
• fordulat: lakodalom: bőség szimbólum (visszatérő motívum) a saját lakodalmán lakott jól utoljára → beteg lett tőle → előre jelzi a végét, baljós. Nevetséges cél: kieszi Sarudyt a vagyonából → értelmetlen cél. Készült a bosszúra: nem mert reggelizni, az ebédet meg se kóstolta, már szédült

Nagy fordulat:

• a legelején jól lakott, megdöbben, csak azért is eszik tovább, gépiesen, munkagépből evőgép lett
• nem élvezi az ételt, nem érez ízeket → monoton cselekvés
• hiányzik mögüle az ember, mutatja az elembertelenedést
• heroikus küzdelem zajlik → visszatér az eposzhoz
• az evést heroikusnak beállítani ironikus → groteszk
• ellenfél: étel, enumeráció: felsorolja ellenfeleit: leves, túrós csusza, lencse, töltött káposzta, zsíros, kövér ételek → komoly ellenfelek
• Naturalizmus: hányás, fuldoklás, kigúvadt szemek
• leállatosított vonás: „Dögölj meg kutya!”
• ő még nevetett apja halálán, az övét már észre sem veszik, semmi nem változik meg, nem hoz megváltást, a rend nem áll vissza, az élet közömbösen halad tovább → így ez a tragédia nem tragédia
• a cél, hogy egyszer az életében jól lakjon az a tragédia, méghozzá a társadalom tragédiája

Barbárok

• forrás: 2 népballada → a megölt havasi pásztor és a bárányka
• alföldi ridegpásztor
• 3 részből áll: mindhárom tetőpontjánál fontos szerep a rézveretes szíjnak (gyilkosság, bírósági tárgyalás)
• már a cím nyomasztó érzést kelt
• a balladaszerűség végig érvényesül (kevés beszéd, mögötte jelentés)
• Bodri juhász barátja a puli

1. rész:

• ismeretlen emberek jönnek, de Móricz közli, hogy ők a juhász rosszakarói (előrevetítés)
• nyomasztó csend
• a veres juhász a feleségétől kérdezi, aki a faluban lakik, van még egy 12 éves kisfia
• az egyik juhász megkérdezi Bodrit eladó-e az öve, azt mondja nem
• a vendég juhászok megölik Bodri juhászt, a kisfiát és kutyáit → eltemetik
• a szíj bodrin marad
• megvacsoráznak és elhajtják a nyájat (ezért jöttek)

2. rész

• bodri juhász felesége férje keresésére indul
• csak a rézveretes szíjat és a botot találja meg
• a veres juhászra és társaira talált → azt mondják neki, a dunántólra ment
• a felesége nem nyogodott → a "ment" szó: akaraterő, távolság, férjéhez való ragaszkodás - a puli kölykével keres sikertelenül
• visszatérve a körtefánál megáll, ahol férjével szokott találkozni, a puli kölyke megtalálja a holttesteket, mindent megértett
• szegedre ment a csendbiztoshoz → rézveretes szíj átadása

3. rész

• 2 fontos szereplő: a bíró és a vres juhász
• már az elejétől tudjuk, hogy a veres juhászt felakasztják
• a vers juhász makacsul tagad → a rézveretes szíj megpillantása után vall

mindhárom rész egy külön drámai ív, és a szíj mindegyikben fontos szerepet játszik

1. gyilkosság: szíjjal
2. holttest felismerése
3. beismerés a szíj láttán

megoldás:

• 25 botütés a színjátékért, még az akasztás előtt
• a bíró barbároknak nevezi őket

Barbárok

Hasonlóság a Tragédiával

• téma: olyan világot ábrázol amiről nem akarunk tudni
• halál
• közönyösség, távolságtartás
• in medias res
• undort keltő eszközök
• balladisztikus vonások

Felépítés:

3 részből áll → a 3-as szám a mese felé viszi → népmese

1. rész: gyilkosság → tulajdon hiánya
2. rész: keresés, kutatás → családtagok hiánya
3. rész: lelepleződés → igazság hiánya

további népmesei elemek

• „ment, ment, addig ment...”
• fekete hajú asszony: gyászra utal
• fehér ruha: ártatlanság, hűség → az asszony a példája hogy nem mindenki barbár
• jelentése időtlenné tágul = történelmi idő jelöletlen → példázattá válik

1. szakasz

• rövid, szűkszavú párbeszédek → balladára utal
• lineáris idővezetés, nem folyamatos időszerkezet
• 1. rész: pár óra; 2. rész 1 év; 3. rész: 1-2 óra
• 1. és 2. rész között 10 nap telik el, a 2. és 3. között pár nap → ez szaggatottá teszi a művet

tempóváltások:

• nagyon lassan indul a cselekmény majd hirtelen felgyorsul → gyilkosság
• nagyon lassan indul ez is, majd pár nap alatt felgyorsulnak az események
• ugyanez jellemző erre is

ez mind fokozza a feszültséget

A műben lévő kommunikáció nyelvi megalkotása

• a párbeszéd a kommunikációra irányítja a figyelmet, szűkszavúak
• a csendnek is feszültségteremtő ereje van
• metakommunikáció működik
• körülnéz a juhász hogy hol a botja és közelebb húzza → fél
• kutya: fülel, szimatol, vicsorogva ugat
• az öv csak ürügy, valamit kérdez de nem ez érdekli
• Szeged környékén játszódik a pusztában, tájnyelv: atmoszféra teremtő erő, a 3. részben fontos, a vizsgálóbíró is tájnyelven beszél → a pandúr nyelvén próbál beszélni, hátha jobban megnyílik neki

Összekapcsoló elemek

szíj

1. ürügy
2. azonosítás
3. lelepleződés, bizonyíték

kabalisztikus jelentés → a tárgyaknak lelke van, túlmutatnak magukon, babonás hitvilág

utolsó szó: „barbárok” → keretbe zárja a novellát

• a bíró ezt eltűnődve mondja → általánosít
• nem csak a gyilkosra vonatkozik, hanem az áldozatokra is
• ezek az emberek primitívek, tudatlanok, sötét babonák világában élnek

pusztaság: visszataszító elmaradottság szimbóluma, amely erőszakot szül

Megjegyzések

Hamarosan!