Tematikus, szerkezeti és formai változatosság Arany János balladaköltészetében

Arany János

• 1817-ben született Nagyszalontán. Zárkózott, érzékeny személy volt, aki irodalmi pályáját majdnem 30 évesen kezdte el, mikor a Kisfaludy Társaság pályázatára írt Toldi című elbeszélő költeményével elismerést nyert.
• A népességet vette alapul, akár csak Petőfi, szoros barátság szövődött közöttük.
• A romantika, és romantikus illúziókat vesztő korszak határán alkotott, költészete mindkét korról szól.
• 1882-ben hunyt el.

Ballada

• A ballada több jelentésben használatos: egyrészt a dal egy sajátos formája, illetve az ebből kialakult zenei műfaj, másrészt a népköltészetben és a szépirodalomban az epikának egy lírai jegyeket is mutató költői műfaja. Ez utóbbi jellemzői gyakran az epikus irodalom más műfajaiban is megjelennek, prózai művekben is. Így például kisregények, elbeszélések esetében is beszélünk balladai stílusról.
• A lírai költészeten belül a dal egyik formájaként ismert ballada a középkorban született. Jellemzője, hogy három versszak után ugyanaz a versszak (refrén) megismétlődik. Énekelték, táncok kíséretére szolgált.

Arany balladái

• A Toldi mellett a balladák őrzik leginkább Arany érzelemvilágát, formai gazdagságát, életszemléletét, költői hivatásérzetét.
• Arany a székely és a skót balladákat tekintette alapul. A magyar műballadát Arany emeli világszínvonalra.
• A történelmi balladák az 1850-es éves kiábrándultságában íródtak, a ’48-as szabadságharc bukása után. A nemzeti öntudatot, az erkölcsök erejét, a jövőbe vetett hitet írja beléjük. A nép és zsarnokság viszonya, az elnyomás, nemzeti öntudat a téma. Pl.: Walesi bárdok, Szondi két apródja.
• Lélektani balladák: Egyedi jellemetek, sorsokat mutatna be. Bűn és bűnhődés motívuma sokszor feltűnik.  A hős az őrület állapotába kerül a bűntudata miatt, a lelki súlyok alatti összeroppanás folyamatát írja le. Arany szerint a bűn magában hordozza a bűnhődést is. (Ágnes asszony, Tengeri hántás)
• Egyszólamú: Az események időrendben(lineárisan), egy cselekményszálon bontakoznak ki.
• Többszólamú/párhuzamos: Különböző, de egyidejű cselekményszálak fonódnak egymásba. (Szondi két apródja)
• Körkörös: A mű elején feltűnő motívum visszatért, jelentése módosul, de körkörösséget fejez ki. (Ágnes asszony)
• Kihagyásos: a költő a mű eseményeiből csupán részleteket villant fel és hagyja, hogy az olvasó fantáziája egészítse ki a cselekményt. Ez a technika alkalmas a balladai homály megteremtésére, amely megalapozza a művekre jellemző borzongató hangulatot és előkészíti a tragédiát.
• Mivel a ballada történetet mesél el (románcos/víg, vagy tragikus történetet) ezért, önkifejezésre alkalmatlan. Arany János viszont zseniális módon tudott úgy témát választani, hogy a ballada epikuma mögött kifejezze a lírikus mondanivalót.

Ágnes asszony

• Téma: lélektani, népies jellegű.
• Forma: egyszólamú, körkörösen felépített (évszakok váltakozása)
• Ágnes asszony egyéni tragédiáját mutatja be: Hogyan őrül bele a szeretőjével véghezvitt gyilkosságba.
• 3 egységre osztható:
• 1. Patak partja: első 4 strófa. balladai homály fedi. csak utalásokból derül ki a bűntett (véres lepel, a férj eltűnt)
• 2.:Börtön, bíróság: Itt az események az asszony lelkében zajlanak le.
• Hiteles lélekrajzot kapunk arról, Ágnes hogy próbál nem-megőrülni. Rémlátomásai utal a félelmére az őrülettől. Rögeszmés feladata: lepelmosás.
• A bűnösség vezeti az őrületbe. (Walesi bárdok, Tetemre hívás)
• 3.: Visszatérés a patakpartra. Az asszony valós büntetést nem a törvénytől kap, hanem az őrület az. Az elbeszélő részvétet, szánalmat érez a nő iránt. („Eredj haza szegény asszony!”) Az idő múlását néhány motívum jelzi (ősz haj, rongyossá mosott lepel)

Megjegyzések

Hamarosan!