Babits Mihály „Esti kérdés” című verse a magyar irodalom egyik legjelentősebb filozofikus költeménye, amely 1909-ben született. A mű tökéletesen példázza a nyugatos költészet intellektuális vonulatát, valamint Babits gondolati líráját. A vers központi kérdése az emberi lét értelmének keresése, amely egy természeti képből kiindulva, fokozatosan tágul egyetemes filozófiai problémává.
A vers szerkezeti felépítése
A költemény egyetlen hosszú, többszörösen összetett mondat, amely három fő szerkezeti egységre tagolható. Az első rész egy impresszionista természeti kép, amely az alkonyatot, a napszakváltást mutatja be. A második szakasz az emberi tevékenységek, tárgyak, jelenségek felsorolása, míg a harmadik rész tartalmazza magát az „esti kérdést”, amely a lét értelmére vonatkozik.
A vers különlegessége a mondatszerkesztésben is megmutatkozik: az első 31 sor egyetlen feltételes időhatározói mellékmondat („midőn…”), amely a főmondatban megfogalmazott kérdést készíti elő. Ez a szerkezet tökéletesen szolgálja a gondolati építkezést, a filozofikus tartalom kibontását.
Képalkotás és motívumrendszer
A vers képi világa rendkívül gazdag. Az első szerkezeti egység impresszionista természeti képe a bársony és selyem anyagszerűségével érzékelteti az este puhaságát, lágyságát. A második egység az emberi világ tárgyait, jelenségeit sorolja, amelyek mind az elmúlás gondolatát készítik elő:
- természeti képek (fű, virág)
- emberi alkotások (könyv, szőnyeg)
- elvont fogalmak (vágy, gyönyör)
- emberi kapcsolatok (szerelem)
A filozofikus tartalom kibontása
A vers alapvető filozófiai kérdése: mi értelme van a létezésnek, ha minden mulandó? A kérdés megfogalmazása előtt Babits számba veszi a világ jelenségeit, az emberi élet különböző aspektusait. A felsorolás azt sugallja, hogy minden, ami létezik, értékes és szép, ugyanakkor minden alá van vetve az elmúlásnak.
A vers záró szakaszában megfogalmazott kérdés („miért nő a fű, hogyha majd leszárad?”) látszólag egyszerű, mégis az emberi lét legmélyebb problémáját veti fel. A kérdés megválaszolatlan marad, hiszen ez az emberi gondolkodás örök dilemmája.
Verstani sajátosságok
A vers formailag is különleges alkotás. Jambikus lejtésű sorok alkotják, amelyek hosszúsága változó. Ez a forma tökéletesen illeszkedik a gondolati tartalom kifejtéséhez, a meditatív hangvételhez. A változó sorszámú szakaszok, a kötetlenebb forma a modern költészet jellemzője.
Stílus és nyelvezet
A költemény nyelvi megformálása rendkívül igényes, a babitsi intellektuális költészet jellegzetes példája. A választékos szókincs, a bonyolult mondatszerkezetek, a gazdag képi világ mind azt a célt szolgálja, hogy a vers filozófiai tartalmát minél árnyaltabban fejezze ki. Jellemző a nominális stílus, különösen a felsorolásokban.
A vers jelentősége és hatása
Az „Esti kérdés” a magyar filozófiai költészet egyik csúcsteljesítménye. Jelentősége abban áll, hogy egyetemes emberi kérdéseket vet fel rendkívül művészi formában. A vers hatása a későbbi magyar költészetre is jelentős, különösen a gondolati líra fejlődésére.
Összegzés
Babits verse tökéletes példája annak, hogyan lehet filozófiai tartalmakat költői eszközökkel kifejezni. A mű szerkezete, képalkotása, verstani megoldásai mind a gondolati tartalom kibontását szolgálják. A vers máig ható érvénnyel veti fel az emberi lét alapvető kérdéseit, ezért is tekinthető a magyar irodalom egyik legjelentősebb alkotásának.
Érettségi szempontok
Az érettségin különösen fontos kiemelni:
- A vers szerkezeti felépítését és annak funkcióját
- A filozofikus tartalom és a költői eszközök összefüggését
- A képalkotás sajátosságait és szerepét
- A verstani jellemzőket
- A mű helyét Babits költészetében és a magyar irodalom történetében