Csokonai Vitéz Mihály (1773-1805) a magyar felvilágosodás kiemelkedő alakja, akinek költészetében különösen jelentős helyet foglal el a filozófiai líra. Filozófiai költészete a felvilágosodás eszmerendszerének, valamint saját életének tapasztalatait és kérdésfelvetéseit ötvözi egyedi módon. Verseiben megjelenik a létértelmezés, az emberi élet céljának keresése, a mulandóság problematikája, valamint a boldogság és boldogtalanság kettőssége.
A filozófiai líra jellemzői Csokonai költészetében:
Csokonai filozófiai költészetének egyik legfontosabb jellemzője a gondolatiság és az érzelmek egyensúlya. Bár versei mély filozófiai tartalmakat hordoznak, mégsem válnak száraz elmélkedésekké, hanem megőrzik költői szépségüket és érzelmi telítettségüket. A költő gyakran használ megszemélyesítéseket, metaforákat és egyéb költői eszközöket filozófiai gondolatainak kifejezésére.
Legfontosabb filozófiai témái:
- Az élet értelme és célja
 - A mulandóság és az elmúlás
 - A boldogság természete
 - Az ember helye a világban
 - A lélek halhatatlansága
 - A szerelem filozófiai értelmezése
 
Jelentősebb filozófiai versei és elemzésük:
1. Az estve
A vers a természet és a társadalom szembeállításával kezdődik. Csokonai rousseau-i gondolatokat fogalmaz meg, amikor a természetes állapotot idealizálja, és kritizálja a társadalmi egyenlőtlenségeket. A költemény második része filozófiai elmélkedés az emberi természetről és a társadalmi berendezkedésről. A vers központi gondolata, hogy az ember eredendően jó, de a társadalom és a magántulajdon megrontotta.
2. Konstancinápoly
Ez a verse társadalomkritikai és filozófiai gondolatokat egyaránt tartalmaz. A költő az emberi civilizáció fejlődését és annak árnyoldalait vizsgálja. Megjelenik benne a zsarnokság elleni tiltakozás és az emberség eszméjének hirdetése.
3. A Magánossághoz
A vers a magány filozófiai értelmezését adja. Nem a kényszerű egyedüllétet, hanem a választott magányt dicsőíti, amely lehetőséget ad az elmélkedésre és az alkotásra. A költemény személyes hangvételű, ugyanakkor egyetemes érvényű gondolatokat fogalmaz meg a művészi alkotás feltételeiről és az ember belső szabadságáról.
4. A lélek halhatatlansága
Csokonai egyik legjelentősebb filozófiai költeménye, amelyben a lélek halhatatlanságának kérdését járja körül. A mű ötvözi a felvilágosodás racionalista gondolkodását a vallásos hit elemeivel. A költő különböző filozófiai nézeteket ütköztet, és végül a lélek halhatatlansága mellett foglal állást.
Filozófiai hatások Csokonai költészetében:
Csokonai filozófiai lírájában több jelentős gondolkodó hatása érzékelhető:
- Rousseau társadalomkritikája és természetfelfogása
 - Voltaire racionalizmusa
 - A materialista filozófusok (pl. Holbach) gondolatai
 - Az antik filozófia (különösen az epikureizmus) hatása
 
Költői eszközök a filozófiai lírában:
Csokonai filozófiai verseiben gyakran alkalmaz olyan költői eszközöket, amelyek segítik a elvont gondolatok közvetítését:
- Megszemélyesítések (pl. a Magánosság megszemélyesítése)
 - Természeti képek és metaforák
 - Ellentétek (pl. természet-társadalom)
 - Gondolati párhuzamok
 - Retorikai kérdések
 
A filozófiai líra jelentősége Csokonai életművében:
Csokonai filozófiai költészete szerves részét képezi életművének, és több szempontból is kiemelkedő jelentőségű:
- A magyar felvilágosodás eszméinek költői megfogalmazása
 - A filozófiai gondolkodás és a költői kifejezés egyedi ötvözete
 - Az egyetemes emberi kérdések művészi feldolgozása
 - A magyar filozófiai líra hagyományainak megteremtése
 
Összegzés:
Csokonai filozófiai lírája a magyar költészet egyik legjelentősebb teljesítménye. Verseiben sikeresen ötvözi a felvilágosodás eszméit a költői kifejezésmóddal, miközben olyan örök emberi kérdéseket vizsgál, mint a boldogság, a mulandóság vagy a lélek halhatatlansága. Költészete nemcsak korának filozófiai gondolkodását tükrözi, hanem máig érvényes kérdéseket vet fel az emberi létezéssel kapcsolatban.
Filozófiai versei technikai szempontból is kiemelkedőek: a bonyolult gondolati tartalmakat képes közérthető, ugyanakkor művészi formában kifejezni. Költői eszköztára gazdag, nyelve változatos, képalkotása eredeti. Mindezek együttesen teszik filozófiai líráját a magyar irodalom egyik legértékesebb részévé.