A humor és komikum az irodalom egyik legfontosabb kifejezőeszköze, amely évszázadok óta szolgálja az olvasók szórakoztatását, ugyanakkor gyakran mélyebb társadalomkritikai funkcióval is bír. Az érettségi szempontjából különösen fontos, hogy a diákok képesek legyenek felismerni és elemezni a különböző komikus hatást keltő eszközöket, valamint értelmezni ezek szerepét az adott műben.
A komikum típusai
A komikum alapvetően két fő kategóriára osztható: helyzetkomikumra és jellemkomikumra. A helyzetkomikum olyan humoros szituációkból ered, amelyekben a szereplők akaratuk ellenére kerülnek mulatságos helyzetekbe. Például Molière „Tartuffe” című művében számos olyan jelenet található, ahol a szereplők félreértések vagy téves következtetések miatt kerülnek komikus helyzetekbe.
A jellemkomikum ezzel szemben a szereplők karakteréből, személyiségjegyeiből fakad. Gyakran találkozhatunk olyan figurákkal, akiknek valamely tulajdonsága túlzó, karikatúraszerű. Gondoljunk csak Mikszáth Kálmán műveiben megjelenő dzsentri figurákra, akiknek életmódja, viselkedése már-már groteszk módon ábrázolja a korabeli nemesség hanyatlását.
A humor nyelvi eszközei
- Irónia: A mondanivaló ellentétes jelentésben való használata
- Szarkazmus: Maró gúny, csípős megjegyzések
- Szójáték: A nyelv többértelműségén alapuló humor
- Túlzás: Valamely tulajdonság vagy helyzet eltúlzott ábrázolása
- Kontraszt: Ellentétek szembeállításából eredő komikum
A humor szerepe az irodalmi művekben
A humor nem csupán szórakoztatási célt szolgál, hanem gyakran társadalomkritikai eszközként is működik. Karinthy Frigyes paródiái például miközben megnevettetik az olvasót, élesen bírálják korának irodalmi és társadalmi visszásságait. Az „Így írtok ti” című művében a kor neves íróinak stílusát figurázza ki, rámutatva azok esetleges modorosságaira, túlzásaira.
Jelentős komikus művek a magyar irodalomban
A magyar irodalom gazdag tárháza a humoros műveknek. Petőfi Sándor „A helység kalapácsa” című művében az eposzi kellékek túlzó használatával teremt komikus hatást. Nagy Lajos „Képtelen természetrajz” című műve az állatvilág humoros bemutatásával társadalmi szatírát alkot. Örkény István egyperces novelláiban a groteszk humor dominál, amely gyakran az abszurditásig fokozódik.
A humor modern megjelenési formái
A kortárs irodalomban a humor új formákban is megjelenik. A posztmodern irodalom gyakran él az intertextualitás eszközével, amikor más művekre való utalásokkal, azok kifigurázásával ér el komikus hatást. Parti Nagy Lajos nyelvjátékai, Esterházy Péter ironikus történelemszemlélete új dimenziókat nyitnak a humor irodalmi megjelenésében.
A humor szerepe a drámában
A drámai művekben különösen fontos szerepet játszik a humor. Shakespeare vígjátékaiban például gyakran találkozunk félreértéseken alapuló helyzetkomikummal, valamint olyan szereplőkkel, akik jellemkomikum hordozói (például Falstaff alakja). A magyar drámairodalomban Molnár Ferenc darabjai kiváló példái a szellemes, könnyed humornak.
Érettségi szempontok
Az érettségin fontos, hogy a diák:
- Felismerje a különböző komikumtípusokat
- Értelmezze a humor szerepét az adott műben
- Képes legyen példákkal alátámasztani megállapításait
- Értse a humor társadalomkritikai funkcióját
- Ismerje a legfontosabb humoros műveket és szerzőket
Összegzés
A humor és komikum az irodalom egyik legösszetettebb és leghatásosabb eszköze. Nem csupán szórakoztat, hanem gyakran mélyebb üzenetet is hordoz, társadalomkritikát fogalmaz meg, vagy éppen az emberi természet fonákságaira mutat rá. Az érettségin különösen fontos, hogy a diákok képesek legyenek felismerni és értelmezni ezeket az eszközöket, valamint megérteni szerepüket az irodalmi művekben.
A téma kifejtésekor érdemes konkrét példákkal alátámasztani a megállapításokat, és rámutatni arra, hogy a humor és komikum eszközei hogyan járulnak hozzá egy-egy mű művészi értékéhez és mondanivalójának közvetítéséhez. A humor ugyanis nem öncélú eszköz, hanem az irodalmi kifejezés egyik leghatékonyabb módja, amely évszázadok óta szolgálja az írók és költők mondanivalójának közvetítését.