A keretelbeszélés az irodalom egyik legérdekesebb és legösszetettebb narratív technikája, amely során egy vagy több történetet egy külső történetbe, azaz keretbe ágyaznak be. Ez a szerkezeti megoldás már az ókori irodalomtól kezdve jelen van, és a mai napig népszerű írói eszköz maradt. A keretelbeszélés nemcsak strukturális elem, hanem jelentős többletjelentést is hordoz, hiszen a különböző narratív szintek között létrejövő kapcsolatok új értelmezési dimenziókat nyitnak meg.
1. Klasszikus keretelbeszélés
A klasszikus keretelbeszélés esetében egy alaphelyzetből, kerettörténetből bontakozik ki egy vagy több belső történet. Ennek egyik legismertebb példája Boccaccio Dekameronja, ahol a pestis elől menekülő fiatalok történetmesélése adja a keretet. A klasszikus keretelbeszélés jellemzője, hogy a keret a mű elején és végén is megjelenik, mintegy körülölelve a belső történeteket. További híres példa az Ezeregyéjszaka meséi, ahol Seherezádé történetmondása jelenti a keretet.
2. Töredékes vagy nyitott keretelbeszélés
Ebben az esetben a keret nem zárul be teljesen, vagy csak utalásszerűen van jelen. Modern irodalmi művekben gyakran találkozhatunk ilyen megoldással, ahol a keret szándékosan töredékes marad, ezzel is jelezve a történet nyitottságát vagy a valóság töredezettségét. Kosztolányi Dezső Esti Kornél című műve például sajátos módon alkalmazza ezt a technikát, ahol az első fejezet keretként szolgál, de a további fejezetek már lazábban kapcsolódnak ehhez.
3. Többszörös keretelbeszélés
A többszörös keretelbeszélés esetében több narratív szint épül egymásra. Történet a történetben a történetben – ez a szerkezet különösen alkalmas bonyolult összefüggések, különböző nézőpontok bemutatására. Emily Brontë Üvöltő szelek című regénye például többszörös keretet alkalmaz: Lockwood naplóján keresztül ismerjük meg Nelly Dean elbeszélését, aki pedig más szereplők történeteit is közvetíti.
4. Metaleptikus keretelbeszélés
A metalepszis során a különböző narratív szintek között átjárás alakul ki, a keretek közötti határok elmosódnak. Ez különösen modern és posztmodern művekre jellemző, ahol gyakran megkérdőjeleződik a fikció és valóság határa. Cortázar műveiben például gyakran találkozhatunk ilyen megoldással.
A keretelbeszélések funkciói:
- Hitelesség növelése: A kerettörténet gyakran realisztikus kontextust teremt a belső történetek számára
- Többszörös perspektíva: Különböző nézőpontok, értelmezési lehetőségek bemutatása
- Távolságteremtés: Az elbeszélő és a történet közötti távolság hangsúlyozása
- Kompozíciós egység megteremtése: Különálló történetek összekapcsolása
- Filozófiai mondanivaló kifejezése: A valóság többrétegűségének ábrázolása
5. Modern változatok és kísérleti formák
A 20-21. századi irodalomban a keretelbeszélés hagyományos formái mellett számos újszerű megoldással találkozhatunk. Ezekben gyakran keverednek a különböző médiumok (pl. film, internet, közösségi média), és a keretek nem feltétlenül követik a hagyományos időrendet vagy ok-okozati összefüggéseket.
Jelentős magyar példák a keretelbeszélésre:
Mikszáth Kálmán: A jó palócok és a Tót atyafiak novellaciklusaiban a narrátor személye és a régió szolgál keretként. Móricz Zsigmond Barbárok című novellájában a nyomozás története keretezi a gyilkosság történetét. Kosztolányi Dezső már említett Esti Kornélja pedig a modern magyar irodalom egyik legérdekesebb példája a keretelbeszélés újszerű alkalmazására.
Világirodalmi példák:
Mary Shelley Frankenstein című regénye többszörös keretelbeszélést alkalmaz: Walton kapitány levelein keresztül ismerjük meg Victor Frankenstein történetét, aki pedig a szörny elbeszélését közvetíti. Joseph Conrad A sötétség mélyén című művében Marlow elbeszélése szolgál keretként Kurtz történetéhez. Gabriel García Márquez Száz év magány című regényében pedig a cigányok visszatérő motívuma teremt keretet a Buendía család történetéhez.
Érettségi szempontok:
Az érettségin fontos, hogy a diák fel tudja ismerni a keretelbeszélés különböző típusait, és képes legyen elemezni azok funkcióját az adott műben. Különösen lényeges a kötelező olvasmányokban előforduló keretes szerkezetek alapos ismerete, valamint annak megértése, hogy ez a narratív technika hogyan járul hozzá a mű jelentésének gazdagításához. Az elemzés során érdemes kitérni arra is, hogy a keretelbeszélés hogyan kapcsolódik az adott mű témájához, mondanivalójához, és milyen többletjelentést hordoz.