A betegség motívuma az irodalomban rendkívül gazdag jelentéstartalommal bír, és számos korszakon átívelő, visszatérő téma. A betegség nem csupán fizikai állapotot jelöl, hanem gyakran metaforikus jelentéssel is bír, társadalmi, lelki vagy morális válságok kifejezőeszközeként szolgál. A téma vizsgálatakor érdemes kronologikusan és tematikusan is áttekinteni a legfontosabb műveket és megjelenési formákat.
1. A betegség mint metafora
A betegség irodalmi ábrázolása gyakran túlmutat a puszta testi szenvedésen. Thomas Mann „Varázshegy” című művében a tüdőszanatórium mikrovilága az európai társadalom válságának szimbólumává válik. A főszereplő, Hans Castorp betegsége nem csupán fizikai állapot, hanem egy szellemi utazás kezdete is. A mű különösen fontos érettségi szempontból, hiszen a betegség-egészség dichotómia filozófiai mélységeket nyer benne.
2. A romantika korszakának betegségképe
A romantika különösen kedvelte a betegség motívumát, hiszen a szenvedő, különleges állapotban lévő hős tökéletesen illeszkedett a korszak művészeszményéhez. E.T.A. Hoffmann műveiben például gyakran találkozunk őrülettel, amely egyfajta magasabb rendű létállapotként jelenik meg. A magyar irodalomban Vörösmarty Mihály „Csongor és Tünde” című művében az Éj monológja kapcsolódik a halál és betegség témaköréhez, bár itt inkább filozófiai síkon.
3. Realizmus és naturalizmus betegségábrázolása
A 19. század második felének irodalma már tudományosabb megközelítéssel nyúlt a témához. Émile Zola „Nana” című regényében a főszereplő betegsége és halála szimbolikus jelentőséggel bír, a társadalmi romlottság következményeként jelenik meg. A magyar irodalomban Mikszáth Kálmán novelláiban (például „A jó palócok” kötetben) a betegség gyakran a népi hiedelemvilággal összefonódva jelenik meg.
4. Modern irodalmi megközelítések
A 20. századi irodalomban a betegség gyakran összekapcsolódik az elidegenedés, magány témakörével. Kafka „Az átváltozás” című művében Gregor Samsa átváltozása egyfajta betegségként is értelmezhető, amely a modern ember elmagányosodásának szimbóluma. A magyar irodalomban Kosztolányi Dezső „Édes Anna” című regényében a lelki betegség, a pszichológiai torzulás kap központi szerepet.
5. A járvány mint irodalmi téma
Külön figyelmet érdemel a járványok irodalmi ábrázolása. Boccaccio „Dekameron” című műve a pestis elől menekülő társaság történeteit meséli el, míg Albert Camus „A pestis” című regénye már a 20. századi egzisztencializmus jegyében dolgozza fel a témát. A járvány mindkét műben az emberi társadalom működésének próbatétele és tükre.
6. Betegség a kortárs magyar irodalomban
A kortárs magyar irodalomban is jelentős szerepet kap a betegség motívuma. Nádas Péter „Saját halál” című műve például a szerző szívinfarktusának történetén keresztül vizsgálja az élet és halál határmezsgyéjét. Esterházy Péter „Hasnyálmirigynapló” című műve pedig a halálos betegséggel való szembenézés dokumentuma.
Összefoglalás – A legfontosabb szempontok az érettségin:
- A betegség mint metafora értelmezése (társadalmi, lelki válságok kifejezője)
- A különböző irodalmi korszakok betegségábrázolásának sajátosságai
- A betegség szerepe a karakterfejlődésben
- Társadalomkritikai funkció a betegség-ábrázolásokon keresztül
- A modern ember magányának, elidegenedésének kifejezése
- A betegség mint az emberi létállapot metaforája
Javasolt művek részletes ismerete az érettségire:
- Thomas Mann: Varázshegy
- Kosztolányi Dezső: Édes Anna
- Albert Camus: A pestis
- Kafka: Az átváltozás
- Nádas Péter: Saját halál
A tétel kifejtésekor fontos, hogy a vizsgázó ne csak felsorolja a műveket, hanem mutasson rá a betegség motívumának különböző jelentésrétegeire, értelmezési lehetőségeire. Érdemes kiemelni, hogy a betegség gyakran nem csak egyéni, hanem társadalmi szintű problémák kifejezőeszköze is. A jó felelet összekapcsolja az irodalmi példákat az adott korszak világképével, filozófiai gondolkodásával is.
Végül fontos megemlíteni, hogy a betegség-motívum vizsgálata során nem feledkezhetünk meg a művek nyelvi-stilisztikai eszközeiről sem. A betegség leírása gyakran sajátos nyelvhasználatot, egyedi képalkotást eredményez, ami szintén elemzésre érdemes az érettségi vizsgán.