Az irodalomban megjelenő felfedezések témakörét több szempontból is megközelíthetjük. Egyrészt beszélhetünk konkrét földrajzi felfedezésekről, amelyek irodalmi művekben jelennek meg, másrészt szólhatunk lelki, szellemi felfedezésekről, önmagunk és a világ megismeréséről. Ez a tétel mindkét aspektust magában foglalja, és különösen fontos az érettségi szempontjából.
1. Földrajzi felfedezések az irodalomban
A földrajzi felfedezések kora jelentős hatással volt az irodalomra. A 15-16. századi nagy felfedezések számos irodalmi művet ihlettek, amelyek közül kiemelkedik Jonathan Swift „Gulliver utazásai” című szatirikus regénye. Swift művében a főhős különböző fantasztikus birodalmakat fedez fel, amelyek valójában az emberi társadalom és természet görbe tükrei. A mű négy részében Gulliver olyan helyekre jut el, amelyek mind-mind az emberi természet és társadalom egy-egy aspektusát mutatják be kritikus szemmel.
Daniel Defoe „Robinson Crusoe” című regénye szintén a felfedezések korának irodalmi leképeződése. A műben egy hajótörött túlélésének története bontakozik ki, aki egy lakatlan szigeten kénytelen új életet kezdeni. A regény nem csupán kalandregény, hanem az európai civilizált ember és a természeti állapot találkozásának, valamint az emberi találékonyságnak és alkalmazkodóképességnek a dokumentuma is.
2. Lelki és szellemi felfedezések
Az irodalomban gyakran találkozunk olyan művekkel, amelyekben a szereplők önmagukat, saját belső világukat fedezik fel. Ilyen például Goethe „Az ifjú Werther szenvedései” című regénye, amelyben a főhős saját érzelmi világának felfedezője lesz, vagy Thomas Mann „Tonio Kröger” című kisregénye, ahol a művész-polgár kettősség felfedezése áll a középpontban.
A magyar irodalomban különösen jelentős Ady Endre költészete ebből a szempontból. Az „Új versek” kötet már címében is jelzi az új horizontok felfedezését, míg olyan versei, mint „A magyar Ugaron” vagy „Párisban járt az Ősz” a külső és belső felfedezések összekapcsolódását mutatják be.
3. Modern kori felfedezések az irodalomban
A 20. századi irodalomban új típusú felfedezések jelennek meg. Örkény István egyperceseit például felfoghatjuk úgy is, mint a hétköznapi valóság újszerű felfedezését. A „Tóték” című drámájában pedig a háború által okozott lelki torzulások felfedezése áll a középpontban.
József Attila költészetében a külvárosi táj felfedezése összekapcsolódik a társadalmi problémák feltárásával. A „Külvárosi éj” vagy a „Téli éjszaka” című verseiben a tárgyi világ megfigyelése vezet el mélyebb társadalmi és filozófiai felismerésekhez.
4. A nyelv felfedezése
A modern irodalom egyik legfontosabb felfedezése maga a nyelv mint kifejezőeszköz. Weöres Sándor nyelvjátékai, Pilinszky János redukált nyelvhasználata vagy Tandori Dezső kísérletező versei mind-mind a nyelv új lehetőségeinek felfedezését jelentik.
5. Összegzés és érettségi szempontok
Az érettségin fontos, hogy a diák képes legyen:
- Felismerni és elemezni a különböző típusú felfedezéseket az irodalmi művekben
- Összekapcsolni a földrajzi és lelki felfedezések motívumait
- Értelmezni a felfedezések szerepét a művek jelentésstruktúrájában
- Kontextusba helyezni a felfedezéseket az adott kor társadalmi-kulturális viszonyaival
A tétel kifejtésekor érdemes konkrét művekre hivatkozni, és bemutatni, hogyan jelenik meg bennük a felfedezés motívuma. Fontos, hogy ne csak felszínesen említsük a műveket, hanem mélyebb összefüggéseket is feltárjunk, és rámutassunk, hogyan kapcsolódik a felfedezés témája az adott mű egyéb motívumaihoz és jelentésrétegeihez.
Végül ne feledkezzünk meg arról sem, hogy a felfedezés motívuma gyakran összekapcsolódik más irodalmi témákkal, mint például a fejlődés, a változás, az identitáskeresés vagy a társadalomkritika. Ezeket az összefüggéseket is érdemes feltárni a tétel kifejtése során.