A magyar nyelvemlékek olyan írott források, amelyek nyelvünk korábbi állapotát őrzik, és felbecsülhetetlen értékű információkat szolgáltatnak nyelvünk fejlődéséről, változásairól. A nyelvtörténet szempontjából különböző korszakokat különböztetünk meg, amelyekben eltérő típusú és mennyiségű nyelvemlék maradt fenn. A magyar nyelv történetét időben négy nagy korszakra osztjuk: ősmagyar kor (i.e. 1000-896), ómagyar kor (896-1526), középmagyar kor (1526-1772) és újmagyar kor (1772-től napjainkig).
1. Ősmagyar kori nyelvemlékek
Ebből a korból közvetlen nyelvemlékeink nincsenek, csak közvetett források állnak rendelkezésünkre. Ezek között találhatók:
- Idegen nyelvű források magyar szórványai (pl. görög, arab útleírások)
- Tulajdonnevek (személy- és helynevek)
- Jövevényszavak
2. Ómagyar kori nyelvemlékek
Az ómagyar korból már jelentős számú nyelvemlék maradt ránk. Ezeket típusuk szerint csoportosíthatjuk:
Szórványemlékek:
Latin nyelvű szövegekben előforduló magyar szavak, kifejezések. Legfontosabb példái:
- Tihanyi apátság alapítólevele (1055) – első hiteles és eredeti formában fennmaradt nyelvemlékünk
- Veszprémvölgyi apácák adománylevele (1018 körül)
- Dömösi prépostság adománylevele (1138)
Szövegemlékek:
Összefüggő magyar nyelvű szövegek. Legjelentősebbek:
- Halotti beszéd és könyörgés (1192-1195) – első összefüggő magyar nyelvű szövegemlékünk
- Ómagyar Mária-siralom (13. század közepe) – első magyar nyelvű vers
- Gyulafehérvári sorok (13. század vége)
- Königsbergi töredék és szalagjai (14. század eleje)
Kódexek:
A 15-16. századból származó kézzel írott könyvek, amelyek többnyire vallásos szövegeket tartalmaznak. Jelentősebb példák:
- Jókai-kódex (1440 körül) – első magyar nyelvű könyvünk
- Müncheni kódex (1466)
- Margit-legenda (1510)
- Érdy-kódex (1524-1527)
3. Középmagyar kori nyelvemlékek
Ebben a korszakban már jelentősen megnő az írott források száma. Főbb típusai:
- Magánlevelek
- Hivatalos iratok
- Nyomtatott könyvek
- Irodalmi művek
- Szótárak, nyelvtanok
4. A nyelvemlékek jelentősége
A nyelvemlékek tanulmányozása révén képet kaphatunk:
- A magyar nyelv hangtani fejlődéséről
- A szókincs változásáról
- A nyelvtani rendszer alakulásáról
- A helyesírás fejlődéséről
- A magyar kultúra és művelődéstörténet alakulásáról
5. A nyelvemlékek vizsgálati szempontjai
A nyelvemlékek elemzésekor a következő szempontokat kell figyelembe vennünk:
- Keletkezési idő és hely
- A szöveg típusa és funkciója
- A szerző személye (ha ismert)
- A nyelvi jellemzők (helyesírás, hangjelölés, nyelvjárási sajátosságok)
- Kultúrtörténeti jelentőség
6. Érettségi szempontból fontos tudnivalók
Az érettségin különös figyelmet kell fordítani a következőkre:
- A legfontosabb nyelvemlékek pontos időrendje
- A nyelvemlékek típusainak ismerete és jellemzői
- A jelentősebb nyelvemlékek tartalmi összefoglalása
- A nyelvemlékek művelődéstörténeti jelentősége
- A nyelvemlékek nyelvtörténeti jelentősége
A nyelvemlékek rendszerezése során fontos megemlíteni, hogy ezek a források nem csak nyelvtörténeti szempontból jelentősek, hanem kultúrtörténeti dokumentumokként is felbecsülhetetlen értéket képviselnek. Tükrözik az adott kor gondolkodásmódját, világképét, társadalmi viszonyait és műveltségi szintjét. A nyelvemlékek vizsgálata interdiszciplináris megközelítést igényel, hiszen a nyelvészeti szempontokon túl történelmi, irodalmi, paleográfiai és művelődéstörténeti ismeretekre is szükség van elemzésükhöz.