A magyar nyelv egyik legfontosabb hangtani jelensége a magánhangzó-harmónia vagy más néven hangrendi illeszkedés. Ez azt jelenti, hogy egy szóban vagy csak magas, vagy csak mély magánhangzók szerepelhetnek. A toldalékok is ehhez alkalmazkodnak, azonban számos kivétel létezik ez alól a szabály alól. Nézzük részletesen ezeket a kivételeket!
1. Vegyes hangrendű szavak
A magyar nyelvben számos olyan szó található, amelyben magas és mély magánhangzók egyaránt előfordulnak. Ezeket vegyes hangrendű szavaknak nevezzük. Ilyenek például: leány, hervad, derék, béka. Ezeknél a szavaknál általában az utolsó szótag magánhangzója határozza meg a toldalékolást. Például: leány-nak (és nem leány-nek), hervad-nak (és nem hervad-nek).
2. Ingadozó toldalékolású szavak
Vannak olyan szavaink, amelyek mindkét típusú toldalékot felvehetik, és mindkét forma helyesnek számít. Például:
- fotel: fotelban/fotelben
- hotel: hotelnak/hotelnek
- farmer: farmerban/farmerben
- konkrét: konkrétan/konkréten
Ez az ingadozás gyakran megfigyelhető az idegen eredetű szavaknál.
3. Összetett szavak
Az összetett szavaknál az utótag hangrendje határozza meg a toldalékolást. Például: könyvtár-ban (és nem könyvtár-ben), vásárnap-on (és nem vásárnap-en). Ez alól kivételt képeznek azok az összetételek, amelyeknél már nem érezzük az összetett jelleget, például: húsvét-kor.
4. I, í, é hangot tartalmazó szavak
Az i, í és é hangok semlegesnek számítanak a hangrend szempontjából. Ha egy szóban csak ilyen magánhangzók vannak, akkor a toldalékolás ingadozhat:
- híd: hídon/híden
- cél: célhoz/célhez
- derék: derékban/derékben
Azonban ha ezek mellett más magánhangzó is van a szóban, akkor az határozza meg a toldalékolást.
5. Idegen eredetű szavak
Az idegen eredetű szavaknál gyakran előfordul, hogy nem követik a magyar hangrendi illeszkedés szabályait. Például:
- sofőr: sofőrnek (pedig az ő magas hangrendű)
- parlament: parlamentnek (pedig az a mély hangrendű)
- modern: modernebb (pedig az e magas hangrendű)
6. Történeti változások
Egyes szavak toldalékolása történeti okokra vezethető vissza, és nem követi a mai hangrendi szabályokat. Például: férfi-nak (pedig az i és é magas hangrendű), József-nak (pedig az e magas hangrendű).
Gyakorlati jelentőség az érettségin
A hangrendi illeszkedés kivételeinek ismerete különösen fontos az érettségi nyelvtani feladataiban. A helyesírási feladatokban gyakran előfordulnak olyan szavak, amelyeknél a helyes toldalékolás a kivételek ismeretét követeli meg. Emellett a nyelvi elemzéseknél is fontos szempont lehet a hangrendi illeszkedés vizsgálata.
Összefoglaló megjegyzések
A hangrendi illeszkedés kivételei azt mutatják, hogy nyelvünk nem merev szabályrendszer szerint működik, hanem számos történeti, kulturális és gyakorlati tényező befolyásolja. A kivételek nagy része vagy történeti okokra vezethető vissza, vagy az idegen szavak átvételével magyarázható. A nyelvhasználat során ezek a kivételek természetessé váltak, és a magyar anyanyelvűek ösztönösen is helyesen használják őket.
Az érettségin különös figyelmet kell fordítani az ingadozó toldalékolású szavakra és az összetett szavak helyes toldalékolására. Fontos tudni, hogy bizonyos esetekben több helyes megoldás is létezhet, és ezeket a nyelvművelő szótárak, helyesírási szabályzatok rögzítik.
Gyakorlati tanácsok az érettségizőknek
1. Mindig figyeljünk az utolsó szótag hangrendjére, mert általában ez határozza meg a toldalékolást.2. Az összetett szavaknál az utótag a meghatározó.3. Ha bizonytalanok vagyunk, érdemes ellenőrizni a helyesírási szabályzatban vagy a nyelvművelő kézikönyvekben.4. Az i, í, é hangot tartalmazó szavaknál különösen figyeljünk, mert ezek gyakran okoznak problémát.
A téma megértése és alapos ismerete nemcsak az érettségi szempontjából fontos, hanem a mindennapi nyelvhasználat során is hasznos, hiszen segít a helyes és igényes nyelvhasználat kialakításában.