A magyar nyelv egyik leggazdagabb szóalkotási módja a szóképzés, ezen belül is különösen változatos a melléknévképzés rendszere. A melléknévképzés során új szót hozunk létre úgy, hogy egy alapszóhoz képzőt kapcsolunk, és az így létrejött új szó melléknév lesz. A melléknévképzés történhet főnévből, igéből, melléknévből, illetve számnevekből is.
1. Főnévből képzett melléknevek
A főnévből történő melléknévképzés az egyik leggyakoribb módja a melléknévalkotásnak. A legfontosabb képzők ebben a kategóriában:
- -s, -os, -es, -ös: Ez az egyik legproduktívabb képzőnk. Jelentése általában ‘valamivel ellátott, valamivel bíró’. Például: sós, vizes, köves, füstös
- -i: Szintén rendkívül gyakori képző, jelentése ‘valamihez tartozó, valamilyen eredetű’. Például: házi, városi, budapesti
- -tlan, -tlen, -talan, -telen: Fosztóképző, jelentése ‘valamitől megfosztott, valamivel nem rendelkező’. Például: sótlan, víztelen, gondtalan
- -nyi: Mértéket jelölő képző. Például: maroknyi, ujjnyi
2. Igéből képzett melléknevek
Az igéből történő melléknévképzés szintén jelentős szerepet játszik nyelvünkben. A legfontosabb képzők:
- -ós, -ős: Cselekvésre való hajlamot fejez ki. Például: nyafogós, késős
- -ékony, -ékeny: Valamire való hajlamot fejez ki. Például: félékeny, érzékeny
- -atlan, -etlen, -tlan, -tlen: Az igei fosztóképző. Például: járatlan, veretlen
- -ható, -hető: A cselekvés lehetőségét fejezi ki. Például: ehető, iható, megoldható
3. Melléknévből képzett melléknevek
A melléknévből történő melléknévképzés során általában módosítjuk, árnyaljuk az eredeti melléknév jelentését. Főbb képzők:
- -cska, -cske: Kicsinyítő képző. Például: kicsicske, szépecske
- -s: Nyomósító szerepű képző. Például: nagyos, szépséges
- -bb: A középfok jele. Például: szebb, jobb
4. Számnévből képzett melléknevek
A számnevekből történő melléknévképzés kevésbé gyakori, de fontos része a magyar nyelv szóalkotási rendszerének:
- -s: Például: egyes, kettes, hármas
- -dik: Sorszámnévképző. Például: harmadik, negyedik
- -szoros, -szeres, -szörös: Például: négyszeres, ötszörös
A melléknévképzés jelentősége az érettségi szempontjából
Az érettségi vizsgán különösen fontos, hogy a diák tisztában legyen a melléknévképzés alapvető szabályaival és képzőivel. A nyelvi elemzések során gyakran előfordul, hogy fel kell ismerni a képzett mellékneveket, meg kell határozni az alapszó szófaját és a képző típusát. Emellett a szövegalkotási feladatokban is hasznos a képzett melléknevek változatos használata, hiszen ezáltal árnyaltabbá, kifejezőbbé tehetjük fogalmazásunkat.
Gyakorlati jelentőség
A melléknévképzés nemcsak nyelvtani szempontból fontos, hanem a mindennapi nyelvhasználatban is. A képzett melléknevek segítségével pontosabban tudjuk kifejezni gondolatainkat, érzéseinket, és részletesebben tudjuk leírni a körülöttünk lévő világot. A magyar nyelv gazdag melléknévképzési rendszere lehetővé teszi, hogy ugyanazt a dolgot többféle szempontból, különböző árnyalatokkal jellemezzük.
Helyesírási vonatkozások
A melléknévképzéssel kapcsolatban fontos megemlíteni néhány helyesírási szabályt is. A képzők kapcsolódásakor figyelni kell a szótő változásaira (például: víz – vizes, kéz – kezes), valamint a magánhangzó-illeszkedés szabályaira. Különös figyelmet érdemelnek az -i képzős földrajzi nevek helyesírási szabályai (például: budapesti, balatoni).
Összefoglalás
A melléknévképzés a magyar nyelv egyik leggazdagabb és legváltozatosabb szóalkotási módja. A különböző alapszófajokból (főnév, ige, melléknév, számnév) számos képző segítségével alkothatunk mellékneveket. Az érettségin elvárás a legfontosabb képzők ismerete, a képzett szavak felismerése és elemzése. A melléknévképzés nemcsak nyelvtani szempontból érdekes, hanem a mindennapi nyelvhasználatban is fontos szerepet játszik, hiszen segítségével árnyaltabban, pontosabban fejezhetjük ki magunkat.