A jelző olyan mondatrész, amely egy másik mondatrész jelentését pontosítja, szűkíti vagy kiegészíti. A magyar nyelvben a jelzők rendkívül gazdag és árnyalt rendszert alkotnak, amelyek segítségével pontosan ki tudjuk fejezni gondolatainkat, és részletes leírást tudunk adni a körülöttünk lévő világról. Az érettségi szempontjából különösen fontos, hogy tisztában legyünk a jelzők különböző típusaival és azok jellemzőivel.
1. Minőségjelző
A minőségjelző a jelzett szó tulajdonságát, minőségét fejezi ki. Ez a leggyakrabban használt jelzőfajta, amely válaszol a „milyen?”, „melyik?”, „miféle?” kérdésekre. A minőségjelző lehet melléknév (szép virág), melléknévi igenév (nevető gyerek), számnév (harmadik emelet), vagy főnév (arany gyűrű). Fontos jellemzője, hogy a jelzett szóval számban és esetben nem egyeztetjük, kivéve az értelmező jelzős szerkezetekben. Például: „A piros alma édes.” vagy „Az okos diák jól felelt.”
2. Mennyiségjelző
A mennyiségjelző a jelzett szó mennyiségét, számát fejezi ki, és a „hány?”, „mennyi?” kérdésekre válaszol. Lehet határozott (három könyv) vagy határozatlan (sok ember). A mennyiségjelző után a jelzett szó egyes számban áll, kivéve néhány különleges esetet. Például: „két alma” (nem „két almák”). A mennyiségjelző lehet számnév, számnévi névmás, vagy mennyiséget kifejező főnév is.
3. Birtokos jelző
A birtokos jelző a birtokviszony kifejezésére szolgál, és a „kinek a?”, „minek a?” kérdésekre válaszol. A birtokos jelző és a birtokszó között szoros kapcsolat van, amit a birtokos személyjel is kifejez. Például: „a ház teteje”, „Péter könyve”. A birtokos jelző állhat ragtalan (a fiú könyve) vagy -nak/-nek ragos formában (a fiúnak a könyve). A -nak/-nek rag használata kötelező, ha a birtokos jelző és a birtokszó közé más mondatrészek ékelődnek, vagy ha a birtokos jelző névmás.
4. Értelmező jelző
Az értelmező jelző különleges jelzőfajta, amely a jelzett szó után áll, és azzal esetben, számban egyeztetjük. Tulajdonképpen utólagos pontosítást, értelmezést fejez ki. Például: „A rózsák, a pirosak már elnyíltak.” vagy „Mátyást, az igazságost szerették az emberek.” Az értelmező jelző lehet minőség-, mennyiség- és birtokos jelző is. Írásban vesszővel különítjük el a jelzett szótól.
Speciális jelzős szerkezetek:
- Hátravetett határozós szerkezetek: ezekben a szerkezetekben a jelző eredetileg határozó volt (pl. „a vita a környezetvédelemről”)
- Fokozott melléknevek jelzőként: kifejezhetnek összehasonlítást vagy túlzást (pl. „a legszebb virág”, „okosabb diák”)
- Állandósult szókapcsolatok jelzőkkel: idiomatikus kifejezések, ahol a jelző és a jelzett szó együtt alkotnak jelentésegységet (pl. „fekete leves”, „fehér holló”)
A jelzők stilisztikai szerepe:
A jelzők nem csupán nyelvtani szerepet töltenek be, hanem fontos stilisztikai eszközök is. Az irodalmi művekben különösen nagy jelentőségük van, hiszen segítségükkel az író részletes, érzékletes képet tud festeni, hangulatot tud teremteni. A díszítő jelzők (epitheton ornans) például állandó tulajdonságot fejeznek ki (pl. „zöld erdő”), míg a metaforikus jelzők átvitt értelmű jelentést hordoznak (pl. „acélos akarat”).
Helyesírási tudnivalók:
A jelzős szerkezetek helyesírása általában egyszerű, de néhány esetre különösen ügyelni kell:- A többelemű földrajzi nevek jelzős szerkezetei (pl. Csendes-óceán)- A tulajdonnevekből képzett jelzők (pl. petőfis diák)- Az értelmező jelző előtti és utáni vessző használata- A színárnyalatok jelölése (pl. sötétzöld, világoskék)
Érettségi szempontból fontos gyakorlati tanácsok:
Az érettségin gyakran előforduló feladattípusok a jelzőkkel kapcsolatban:- Jelzők felismerése és kategorizálása szövegben- Jelzős szerkezetek alkotása- Mondatelemzés, ahol a jelzők szerepének meghatározása is fontos- Stilisztikai elemzés, ahol a jelzők szerepét kell értelmezni egy irodalmi szövegben
A sikeres érettségi vizsgához elengedhetetlen, hogy a diák ne csak felismerje a különböző jelzőfajtákat, hanem értse is szerepüket a mondatban és a szövegben. Fontos, hogy gyakorlati példákon keresztül is tudja szemléltetni az elméleti tudását, és képes legyen a jelzők stilisztikai szerepének értelmezésére is az irodalmi szövegekben.