A szövegkohézió a szöveg összetartó ereje, amely biztosítja a szöveg egységességét és érthetőségét. A kohézió révén válik a szöveg összefüggő egésszé, nem csupán különálló mondatok halmazává. A szövegkohézió típusainak ismerete elengedhetetlen a szövegértés és szövegalkotás szempontjából, valamint az érettségi vizsgán is gyakran előforduló témakör.
1. Grammatikai kohézió
A grammatikai kohézió a szöveg nyelvtani eszközökkel történő összekapcsolását jelenti. Ez a kohéziótípus több módon valósulhat meg:
a) Névmásítás (pronominalizáció)
A névmásítás során egy korábban már megnevezett dolgot névmással helyettesítünk. Például: „Péter tegnap érkezett meg. Ő hozta a könyveket.” Itt az „ő” névmás Péterre utal vissza. A névmásítás lehet:
- Személyes névmással történő (ő, az, őket)
- Mutató névmással történő (ez, az, ezek, azok)
- Birtokos névmással történő (övé, azé)
- Vonatkozó névmással történő (aki, amely, ami)
b) Névelőzés
A határozott és határozatlan névelők használata is kohéziós eszköz. Amikor először említünk valamit, általában határozatlan névelőt használunk (egy), majd a későbbi említéskor határozott névelőt (a, az). Például: „Egy kutya szaladt át az úton. A kutya nagyon sietett.”
c) Egyeztetés
Az alany és állítmány egyeztetése, valamint a jelző és jelzett szó egyeztetése szintén kohéziós eszköz. Ez lehet számban, személyben és esetben történő egyeztetés.
2. Szemantikai kohézió
A szemantikai kohézió a szöveg jelentésbeli összefüggéseit biztosítja. Ide tartoznak:
a) Ismétlés
Az ismétlés lehet szó szerinti vagy variált ismétlés. A szó szerinti ismétlés ugyanannak a szónak a többszöri használata, míg a variált ismétlés során rokon értelmű szavakat vagy körülírást alkalmazunk. Például: „A macska az ablakban ült. A cirmos már órák óta figyelte a madarakat.”
b) Szinonimák használata
A rokon értelmű szavak használata változatosabbá teszi a szöveget és erősíti a kohéziót. Például: mond – közöl – állít – kijelent.
c) Fogalmi mezők
Az azonos fogalomkörbe tartozó szavak használata szintén erősíti a szöveg összetartó erejét. Például egy sportról szóló szövegben: mérkőzés, játékos, labda, pálya, edző.
3. Pragmatikai kohézió
A pragmatikai kohézió a szöveg és a valóság kapcsolatából eredő összetartó erő. Ide tartoznak:
a) Előfeltevések
Olyan információk, amelyeket a szöveg nem mond ki explicit módon, de a befogadó számára egyértelműek. Például ha azt mondjuk „Péter abbahagyta a dohányzást”, akkor előfeltételezzük, hogy korábban dohányzott.
b) Kontextus
A szöveg értelmezését befolyásoló körülmények összessége, beleértve a kommunikációs helyzetet, a résztvevők kapcsolatát és a háttértudást.
4. Lineáris kohézió
A lineáris kohézió a szöveg időbeli és térbeli előrehaladását biztosítja. Főbb eszközei:
a) Időrend
Az események időbeli sorrendjének követése, amit időhatározók és igeidők használatával fejezünk ki.
b) Térbeli rend
A térbeli viszonyok leírása, amit helyhatározók és térbeli viszonyokat kifejező nyelvi elemek segítségével valósítunk meg.
5. Globális kohézió
A globális kohézió a szöveg egészére kiterjedő összetartó erő, amely magában foglalja:
a) Címadás
A cím és a szöveg tartalma közötti kapcsolat, amely előrevetíti a témát és felkelti az érdeklődést.
b) Tematikus háló
A szöveg fő témájához kapcsolódó fogalmak rendszere, amely végighúzódik az egész szövegen.
Összegzés
A szövegkohézió különböző típusainak ismerete és tudatos alkalmazása elengedhetetlen a sikeres kommunikációhoz és a szövegalkotáshoz. Az érettségin különösen fontos, hogy a diákok felismerjék és alkalmazni tudják ezeket az eszközöket mind az értő olvasás, mind a szövegalkotási feladatok során. A kohéziós eszközök megfelelő használata teszi lehetővé, hogy gondolatainkat világosan, összefüggően és érthetően tudjuk kifejezni írásban és szóban egyaránt.