A nyelv folyamatosan változó rendszer, amelynek egyik legdinamikusabb területe a szavak jelentésének változása. A jelentésváltozások vizsgálata a nyelvtörténet és a szemantika (jelentéstan) fontos kutatási területe. A jelentésváltozások során egy szó eredeti jelentése módosulhat, bővülhet vagy szűkülhet, esetleg teljesen megváltozhat az idők során.
1. Jelentésbővülés
A jelentésbővülés során a szó eredeti jelentéséhez új jelentések társulnak, így a szó jelentésköre kitágul. Például a „marha” szó eredetileg csak szarvasmarhát jelentett, később azonban vagyontárgyat, majd pejoratív értelemben ostoba embert is kezdett jelenteni. További példa az „egér” szó, amely az állat mellett ma már számítógépes perifériát is jelent. A jelentésbővülés gyakran az új technológiai fejlesztések, társadalmi változások következménye.
2. Jelentésszűkülés
A jelentésszűkülés során a szó eredeti, tágabb jelentésköre beszűkül, specifikusabbá válik. Klasszikus példa erre a „jószág” szó, amely eredetileg minden jó dolgot jelentett, ma azonban főként csak háziállatokra használjuk. Az „író” szó régen minden írástudó embert jelölt, ma már csak a szépirodalmi művek alkotóit nevezzük így. A „lány” szó eredetileg minden gyermeket jelentett, ma már csak a női nemű gyermekekre használjuk.
3. Jelentésátvitel
A jelentésátvitel során a szó jelentése valamilyen hasonlóság vagy érintkezés alapján áttevődik egy másik fogalomra. Két fő típusa van:
a) Metaforikus jelentésváltozás
A metaforikus jelentésváltozás során hasonlóság alapján történik a jelentésátvitel. Például:
- daru (madár → emelőgép a hosszú nyak hasonlósága miatt)
- toll (madártoll → íróeszköz)
- szem (testrész → gabonaszem)
- gerinc (testrész → könyv része)
b) Metonimikus jelentésváltozás
A metonimikus jelentésváltozás érintkezésen alapul, amikor két fogalom között térbeli, időbeli vagy ok-okozati kapcsolat van. Például:
- város (épületek → lakosság: „Az egész város erről beszél”)
- asztal (bútor → étel: „Jó asztalt tart”)
- pohár (tárgy → tartalma: „Megittam egy pohár vizet”)
4. Jelentéselhomályosulás
A jelentéselhomályosulás során a szó eredeti jelentése feledésbe merül, és új jelentés társul hozzá. Például a „kesztyű” szó eredetileg „kéz-tevő”-t jelentett, de ez ma már nem nyilvánvaló a beszélők számára. Hasonló példa a „jámbor” szó, amely eredetileg a „jó ember” kifejezésből származik.
5. Jelentésmegoszlás
A jelentésmegoszlás során az eredetileg azonos jelentésű szavak jelentése elkülönül, specializálódik. Például:
- nevel – növel
- helység – helyiség
- tartam – tartalom
6. Jelentésromlás
A jelentésromlás során a szó jelentése negatívabbá, pejoratívabbá válik. Például a „némber” szó eredetileg nőt jelentett (nő-ember), ma már lenéző, rosszalló jelentésű. További példák: „pimasz” (eredetileg: fiatal fiú), „csaj” (eredetileg: fiatal lány).
7. Jelentésjavulás
A jelentésjavulás során a szó jelentése pozitívabbá, melioratívabbá válik. Például a „marsall” szó eredetileg lovászt jelentett, ma már magas katonai rang. A „mester” szó is eredetileg szolgát jelentett, ma pedig szakértőt, kiváló szakembert jelöl.
Érettségi szempontból fontos megjegyzések:
A jelentésváltozások típusainak ismerete alapvető követelmény az érettségin. Fontos, hogy:
- Minden típushoz tudjunk legalább 2-3 példát mondani
- Értsük a változások okait és mechanizmusait
- Felismerjük a jelentésváltozások típusait szövegekben
- Képesek legyünk magyarázni a jelentésváltozások társadalmi és történeti hátterét
A tétel kifejtésekor érdemes kitérni arra is, hogy a jelentésváltozások a nyelv természetes fejlődésének részei, és napjainkban is folyamatosan zajlanak, különösen az internet és a technológia fejlődésének hatására (pl. „megosztás”, „fal”, „profil” szavak új jelentései).