# A szent és a profán a középkor lírájában – Érettségi felkészítő
## 1. Bevezetés és alapfogalmak
### Mit jelentenek a fogalmak?
**Szent (szakrális):**
– Isteni, vallási tartalmú
– Transzcendens, túlvilági
– Erkölcsileg tiszta, felmagasztaló
– A keresztény világnézet központi értékei
**Profán (világi):**
– Emberi, evilági tartalmú
– Immanens, földi
– Testi, anyagi vonatkozású
– Hétköznapi életből merítő témák
### A kettősség jelentősége
A középkori ember világlátását alapvetően meghatározta ez a kettősség. Az emberi lét minden területén jelen volt a szent és profán ellentéte, amely a középkori irodalomban is központi szerepet játszott.
—
## 2. Történelmi és kulturális kontextus
### A középkori társadalom jellemzői (10-15. század)
**Feudális társadalmi rend:**
– Három rend: oratores (imádkozók), bellatores (harcolók), laboratores (dolgozók)
– Az egyház domináns szerepe
– A kereszténység mint egyeduralkodó világnézet
**Kulturális sajátosságok:**
– Latin műveltség vs. népnyelvi irodalom
– Uralkodó osztály francia befolyása
– Lovagi kultúra kialakulása
– Városok fejlődése, polgárság megszületése
**Irodalmi következmények:**
– Vallási és világi témák együttélése
– Különböző társadalmi rétegek eltérő költészete
– Latin és népnyelvi alkotások párhuzamos fejlődése
—
## 3. A középkori líra műfajai és témái
### Szakrális líra
#### **Himnuszok és szekvenciák**
– **Jellemzők:** latin nyelvű, egyházi használatú
– **Témák:** Isten dicsőítése, szentek tisztelete
– **Stílus:** ünnepélyes, emelkedett
– **Példa:** Dies irae (Harag napja)
#### **Misztikus költészet**
– **Tartalom:** Istennel való egyesülés vágya
– **Kifejezésmód:** szimbolikus, allegorikus
– **Magyar példa:** Ómagyar Mária-siralom
#### **Moralizáló költészet**
– **Cél:** erkölcsi tanítás
– **Témák:** bűn és bűnhődés, erkölcsi tisztaság
– **Forma:** gyakran példázatos
### Profán líra
#### **Trubadúr költészet**
– **Eredet:** 11-12. századi Dél-Franciaország
– **Központi téma:** udvari szerelem (amour courtois)
– **Jellemzők:**
– A hölgy idealizálása
– Szolgálat és hűség
– Vágyakozás és szenvedés
– Finom pszichológiai elemzés
#### **Goliárd költészet**
– **Alkotók:** vándordiákok, kispapok
– **Témák:**
– Életöröm
– Szerelem
– Bor dicsőítése
– Társadalomkritika
– **Stílus:** vidám, lendületes, ironikus
– **Híres gyűjtemény:** Carmina Burana
#### **Lovagi epika lírai elemei**
– **Chanson de geste:** hősi tettek megéneklése
– **Udvari regény:** szerelmi és kalandos elemek
—
## 4. A kettősség megnyilvánulásai
### Tematikus kettősség
**Szent témák:**
– Mária-kultusz
– Szentek legendái
– Bibliai történetek
– Erkölcsi tanítások
– Memento mori (emlékezz a halálra)
**Profán témák:**
– Földi szerelem
– Természet szépsége
– Kalandvágy
– Társadalmi kritika
– Élvezetek (bor, lakoma, játék)
### Formai kettősség
**Szent költészet jellemzői:**
– Egyszerű, áttekinthető szerkezet
– Ismétlések, refrének
– Szimbolikus képi világ
– Ünnepélyes ritmus
**Profán költészet jellemzői:**
– Bonyolultabb versformák
– Virtuóz rímtechnika
– Konkrét, érzéki képek
– Változatos ritmus
### Nyelvi kettősség
– **Latin:** egyházi, tudós költészet nyelve
– **Népnyelv:** világi, udvari költészet nyelve
—
## 5. Kapcsolódó irodalmi művek és szerzők
### Európai szerzők és művek
#### **Guillaume IX d’Aquitaine (1071-1126)**
– Az első ismert trubadúr
– A profán szerelmi líra megalapítója
– Műve: udvari szerelmi dalok
#### **Bernart de Ventadorn (12. század)**
– Klasszikus trubadúr költő
– Tökéletes udvari szerelmi líra
– A „fin’amor” legnagyobb mestere
#### **Walther von der Vogelweide (1170-1230)**
– Német minnesänger
– Szent és profán témák vegyítése
– Politikai költészet is
#### **François Villon (1431-1463)**
– Késő középkor
– Élet és halál, bűn és megbánás
– „Ballade des pendus” (Akasztottak balladája)
### Magyar irodalom
#### **Ómagyar Mária-siralom (1300 körül)**
– **Jelentőség:** legrégibb magyar költői emlék
– **Téma:** Mária fájdalma Krisztus halála miatt
– **Kettősség:**
– Szent: vallási tartalom, krisztusi szenvedés
– Profán: anyai fájdalom emberi megnyilvánulása
#### **Egyéb magyar emlékek**
– Halotti Beszéd és Könyörgés
– Középkori latin himnuszok magyar fordításai
—
## 6. Tipikus érettségi kérdések és válaszok
### **1. Kérdés:** Hogyan jelenik meg a szent és profán kettőssége az Ómagyar Mária-siralomban?
**Válasz felépítése:**
– **Szent elemek:**
– Bibliai történet (Krisztus keresztre feszítése)
– Vallási szimbólumok
– Megváltás témája
– Transzcendens dimenzió
– **Profán elemek:**
– Anyai fájdalom emberi ábrázolása
– Konkrét, érzéki képek
– Érzelmi kifejezés közvetlensége
– Emberi szenvedés univerzális volta
### **2. Kérdés:** Milyen társadalmi körök képviselték a profán lírát a középkorban?
**Válasz:**
– **Trubadúrok:** dél-franciaországi nemesek
– **Goliárdok:** vándordiákok, alsópapság
– **Udvari költők:** nemesi udvarok költői
– **Városi polgárság:** később, a késő középkorban
### **3. Kérdés:** Miben különbözik a trubadúr költészet a korabeli egyházi lírától?
**Válasz:**
– **Nyelv:** népnyelv vs. latin
– **Téma:** földi szerelem vs. isteni szeretet
– **Közönség:** udvari társaság vs. egyházi közösség
– **Cél:** szórakoztatás vs. lelki épülés
– **Stílus:** kifinomult vs. egyszerű
—
## 7. A téma irodalomtörténeti jelentősége
### Az átmenet korszaka
A középkor a szent és profán együttélésének korszaka, amely előkészíti a reneszánsz antropocentrikus világszemléletét.
### Műfajok kialakulása
– A modern szerelmi líra alapjainak lefektetése
– Népnyelvi irodalom megszületése
– Allegorikus kifejezésmód kifejlesztése
### Hatás az utókorra
– A reneszánsz költészet előzményei
– A nemzeti irodalmak kialakulása
– Modern verses formák gyökerei
—
## 8. Gyakorlati tanácsok az érettségire
### Felkészülési stratégia
**1. Alapfogalmak elsajátítása**
– Szent/profán definíciók
– Középkori társadalom ismerete
– Műfajok jellemzői
**2. Konkrét művek ismerete**
– Ómagyar Mária-siralom részletes elemzése
– Trubadúr költészet példáinak ismerete
– Goliárd költészet jellemzőinek elsajátítása
**3. Összefüggések megértése**
– Történelmi kontextus
– Társadalmi háttér
– Irodalomtörténeti folyamatok
### Vizsgastratégia
**Szóbeli vizsgán:**
– Világos fogalomhasználat
– Konkrét példák említése
– Művek részletes elemzése
– Történelmi kontextus bemutatása
**Írásbeli vizsgán:**
– Szövegelemzés technikáinak alkalmazása
– Retorikai eszközök felismerése
– Tematikus összehasonlítások
– Irodalomtörténeti beágyazás
### Gyakori hibák elkerülése
**Ne keverd össze:**
– A kort (ókor, középkor, reneszánsz)
– A műveket és szerzőiket
– A műfajok jellemzőit
**Kerüld:**
– Felületes általánosításokat
– Pontatlan fogalomhasználatot
– Történelmi anakronizmusokat
—
## 9. Összefoglalás és kulcspontok
### A téma lényege
A középkori líra alapvető jellemzője a szent és profán kettőssége, amely:
– A korszak világnézetét tükrözi
– Különböző társadalmi rétegek költészetében jelentkezik
– Az irodalom fejlődésének fontos állomása
### Legfontosabb tudnivalók
1. **Történelmi kontextus:** feudális társadalom, egyházi dominancia
2. **Főbb műfajok:** himnusz, trubadúr költészet, goliárd líra
3. **Magyar vonatkozás:** Ómagyar Mária-siralom
4. **Irodalomtörténeti jelentőség:** átmenet a modern kor felé
### Emlékeztető kulcsszavak
– Feudalizmus, kereszténység
– Trubadúr, goliárd, minnesänger
– Udvari szerelem, fin’amor
– Latin vs. népnyelv
– Szent/profán kettősség
—
## 10. További források és olvasmányok
### Ajánlott irodalom
– Horváth János: A magyar irodalom fejlődéstörténete
– Klaniczay Tibor: A magyar irodalom története I.
– Curtius, Ernst Robert: Európai irodalom és latin középkor
### Online források
– MEK (Magyar Elektronikus Könyvtár)
– Digitális Irodalmi Akadémia
– OSZK online adatbázisai
—
*Ez a felkészítő anyag átfogó áttekintést nyújt „A szent és a profán a középkor lírájában” érettségi tételhez. A sikeres felkészüléshez javasoljuk a témakör folyamatos gyakorlását és a kapcsolódó művek elolvasását.*