# Az ókori görög színház és dráma – Érettségi felkészítő
## 1. Bevezetés és történelmi háttér
### A görög színház kialakulása
Az ókori görög színház Kr. e. 6. században alakult ki **Athénban**, szorosan kapcsolódva a **Dionüszosz-kultuszhoz**. A dráma a vallási ünnepségekből fejlődött ki, ahol a karvezetők (korifaioszok) párbeszédet folytattak a karral.
### Fontos történelmi dátumok:
– **Kr. e. 534**: Az első tragédiaverseny Athénban
– **Kr. e. 5. század**: A görög dráma virágkora
– **Kr. e. 472**: Aiszkhülosz „Perzsák” című műve
– **Kr. e. 431**: A peloponnészoszi háború kezdete
## 2. A görög színház jellemzői
### 2.1 Építészeti elemek
**A görög színház részei:**
– **Theatron**: A nézőtér (félkör alakú)
– **Orkhésztra**: A kör alakú játéktér
– **Szkéné**: A színház hátsó épülete
– **Proszkenion**: A színpad előtere
### 2.2 Színházi elemek
**Maszkok használata:**
– Férfiak játszották a női szerepeket is
– Kifejező arcmaszkok a karakterek jelölésére
– A maszkok felerősítették a hangot is
**A kar szerepe:**
– 12-15 fős énekkar
– Kommentálta az eseményeket
– Morális tanulságokat fogalmazott meg
– Kapcsolatot teremtett a szereplők és a közönség között
## 3. A drámai műfajok
### 3.1 Tragédia
| Jellemző | Leírás |
|---|---|
| Téma | Mitológiai és heroikus történetek |
| Főhős | Magas rangú, heroikus figura |
| Konfliktus | Ember vs. sors, ember vs. istenek |
| Végkifejlet | Katasztrófa, tragikus halál |
**A tragédia részei:**
1. **Parodos**: A kar bevonulása
2. **Episzódion**: Párbeszédes jelenetek
3. **Staszimon**: Kari ének
4. **Exodos**: Kivonulás
### 3.2 Komédia
**Jellemzői:**
– Társadalmi szatíra
– Aktuális politikai helyzet kritikája
– Durva humor, obszcén elemek
– Happy end
## 4. A nagy görög drámaírók
### 4.1 Aiszkhülosz (Kr. e. 525-456)
**Főbb művei:**
– **Oreszteia trilógia** (Agamemnón, Áldozóhozók, Eumenidák)
– **Perzsák**
– **Hét Théba ellen**
**Újításai:**
– Bevezette a második színészt
– Monumentális stílus
– Sorsragédiák mestere
### 4.2 Szophoklész (Kr. e. 496-406)
**Főbb művei:**
– **Oidipusz király** (a tökéletes tragédia)
– **Antigoné**
– **Élektra**
**Jellemzői:**
– Harmadik színész bevezetése
– Karakterragédiák
– Tökéletes drámai szerkezet
### 4.3 Euripidész (Kr. e. 480-406)
**Főbb művei:**
– **Médeia**
– **Hippolütosz**
– **Bakkhánsnők**
**Újításai:**
– Pszichológiai realizmus
– Everyday heroes (hétköznapi hősök)
– Deus ex machina gyakori használata
### 4.4 Arisztophanész (Kr. e. 445-386)
**Főbb vígjátékai:**
– **Felhők** (Szókratész-paródia)
– **Békák** (Aiszkhülosz és Euripidész verse)
– **Lovagok** (politikai szatíra)
## 5. Kulcsfogalmak és definíciók
### Fontos terminológia:
**Katharszis** (megtisztulás): A tragédia által kiváltott érzelmi megtisztulás (Arisztotelész)
**Hamartia**: A tragikus hős végzetes hibája vagy gyengesége
**Hybris**: Fennhéjázás, gőg az istenek ellen
**Peripeteia**: A cselekmény fordulópontja
**Anagnóriszisz**: Felismerés, leleplezés
**Deus ex machina**: „Gép segítségével érkező isten” – mesterséges megoldás
**Unitas**: A három egység elve (hely, idő, cselekmény)
## 6. A görög dráma hatása
### Irodalomtörténeti jelentőség:
– **Arisztotelész Poétikája**: A drámaelmélet alapműve
– A reneszánsz színház mintája
– A klasszicista dráma szabályrendszere
– Modern színház gyökerei
### Későbbi korok hatása:
– **Reneszánsz**: Shakespeare, Racine
– **Klasszicizmus**: Corneille, Racine, Molière
– **Modern irodalom**: O’Neill, Cocteau
## 7. Tipikus érettségi kérdések és válaszok
### 7.1 Elemző kérdések
**K: Milyen szerepet játszott a kar a görög tragédiákban?**
**V:** A kar többféle funkciót töltött be:
– **Kommentáló szerep**: Magyarázta és értékelte az eseményeket
– **Erkölcsi tanítás**: Megfogalmazta a mű erkölcsi tanulságát
– **Strukturáló funkció**: Tagolta a cselekményt
– **Közösségi hang**: A polis (városállam) véleményét képviselte
– **Lírai elem**: Énekekkel és táncokkal gazdagította a előadást
### 7.2 Összehasonlító kérdések
**K: Hasonlítsd össze Aiszkhülosz és Euripidész tragédiáit!**
| Szempont | Aiszkhülosz | Euripidész |
|---|---|---|
| Stílus | Monumentális, emelkedett | Köznapi, realisztikus |
| Konfliktus | Kozmikus (ember-sors) | Pszichológiai (belső) |
| Karakterek | Heroikus alakok | Emberi gyengeségekkel |
| Megoldás | Isteni igazságszolgáltatás | Deus ex machina |
### 7.3 Műelemzési kérdések
**K: Elemezd az „Oidipusz király” tragikus konfliktusát!**
**V:** Szophoklész műve a sorsragédia tipikus példája:
**A konfliktus természete:**
– **Ember vs. sors**: Oidipusz próbálja elkerülni jóslatát
– **Tudás vs. tudatlanság**: Az igazság keresése vezet a pusztulásba
– **Szándék vs. tett**: Jó szándékok tragikus következményei
**A hamartia:** Oidipusz híbrisza (gőgje) és heves természete
**A katharszis:** A néző részvéte és félelme, majd megtisztulása
## 8. Gyakorlati tanácsok az érettségire
### 8.1 Tanulási stratégiák
**Hatékony felkészülés:**
1. **Kronológiai tanulás**: Korszakok és szerzők időrendje
2. **Művelődéstörténeti háttér**: Társadalmi és vallási kontextus
3. **Műelemzési gyakorlat**: Konkrét szövegrészletek értelmezése
4. **Fogalmak rendszerezése**: Definíciók pontos ismerete
5. **Összehasonlító táblázatok**: Szerzők és műfajok párhuzamba állítása
### 8.2 Vizsgai tippek
**Szóbeli vizsgán:**
– Konkrét példákkal illusztráld válaszaidat
– Használj szaknyelvet, de értelmezd is
– Kapcsold össze a tanultakat (pl. későbbi hatások)
**Írásbeli dolgozatban:**
– Strukturált felépítés (bevezetés-tárgyalás-összegzés)
– Idézetek pontos hivatkozásokkal
– Saját vélemény megfogalmazása
### 8.3 Gyakori hibák elkerülése
❌ **Kerülendő hibák:**
– Kronológiai keveredés
– Mitológiai történetek és irodalmi feldolgozások összekeverése
– Szakfogalmak pontatlan használata
– Későbbi korok rávetítése az ókorra
✅ **Helyes megközelítés:**
– Történelmi kontextus figyelembevétele
– Irodalmi és színháztörténeti szempontok megkülönböztetése
– Művelődéstörténeti háttér ismerete
## 9. További források és olvasmányok
### Kötelező olvasmányok részletei:
**Szophoklész: Antigoné**
– **Konfliktus**: Isteni vs. emberi törvény
– **Karakterek**: Antigoné (idealista), Kreón (pragmatikus)
– **Téma**: Lelkiismereti szabadság, ellenállás
**Szophoklész: Oidipusz király**
– **Szerkezet**: Analitikus dráma (múlt feltárása)
– **Ironia**: Tragikus önfelismerés
– **Szimbolika**: Látás és vakság motívuma
### Ajánlott háttéranyagok:
– Kerényi Károly: Görög mitológia
– Trencsényi-Waldapfel Imre: Irodalom és hellenizmus
– Arisztotelész: Poétika
—
## Összefoglalás
Az ókori görög színház és dráma a világirodalom alapköve. A vallási szertartásokból kifejlődött műfaj nemcsak szórakoztatta, hanem nevelte is a közönséget. A három nagy tragikus (Aiszkhülosz, Szophoklész, Euripidész) és Arisztophanész komédiái ma is hatnak az irodalomra és színházra.
**A legfontosabb tanulságok:**
– A görög dráma a katharszis elérésére törekedett
– A kar központi szerepe a közösségi értékek közvetítésében
– A tragédia egyetemes emberi konfliktusokat dolgoz fel
– A műfaj hatása a mai napig érzékelhető az irodalomban és színházban